1993. évi XCV. törvény
a vasútról1
Az Országgyűlés a környezetbarát és a közszolgáltatási feladatokat is ellátó vasút és a vasúti közlekedés fejlesztése, a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A törvény hatálya a vasúti közlekedésre, a vasúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatokra, a vasút szolgáltatásainak alapvető szabályaira, továbbá egyes munkavállalói jogokra és kötelességekre terjed ki.
(2) Nemzetközi vasúti személyszállításra és árutovábbításra e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) A vasút személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszer, amelyhez
a) a vasúti pálya és tartozékai;
b) az üzemi létesítmény;
c) a vasúti jármű;
valamint az a)-c) pontokban megjelölt elemeket működtető, továbbá személyszállítást és árutovábbítást végző üzemeltető szervezet tartozik.
(2) A vasút közforgalmú vagy saját használatú lehet.
(3) A közforgalmú vasút tevékenysége az ország területére (országos közforgalmú vasút), illetve egy vagy több önkormányzat területére (helyi közforgalmú vasút) terjedhet ki. Helyi közforgalmú vasút a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút (magasvasút, kéregvasút, mélyvezetésű vasút - metró, helyiérdekű vasút - HÉV). A különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút (fogaskerekű vasút, sikló, sífelvonó és függőpálya) saját használatú is lehet.
(4) A közforgalmú vasút szervezete tevékenysége szerint
a) pályavasút, amelynek feladata a vasúti pályák és tartozékaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása, üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés);
b) vállalkozó vasút, amely vasúti járművekkel személyszállítást és árutovábbítást végez.
(5) A pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenysége - megfelelő elkülönítéssel - ellátható egy gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: vasúti társaság) keretében is. Az elkülönítés szabályait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg.
(6) A pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét - a miniszter rendeletében előírt szakmai feltételekkel, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott díj ellenében - a belföldi székhelyű vállalkozó vasút részére lehetővé tenni. Ez a kötelezettség a külföldi székhelyű vasutak tekintetében nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén áll fenn.
(7) A közforgalmú vasutak kötelesek gazdálkodásukat úgy folytatni, hogy a társadalmi összköltségek az állami költségvetést a lehető legkisebb mértékben terheljék, és elfogadható szolgáltatási szintet nyújtsanak.
II. Fejezet
A TULAJDONRA VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
3. § (1) Az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában, a helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai - törzsvagyonként - a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya (saját használatú vasút pályája, iparvágány, üzemi vágány) és tartozékai, az üzemi létesítmény, a vasúti jármű bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonában lehet.
III. Fejezet
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK
4. § (1) Állami feladatok:
a) a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet védelmével összehangolt - koncepciók jóváhagyása;
b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának megszervezése az országos közforgalmú vasutak tekintetében;
c) a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása;
d) a hatósági feladatokon belül a vasúti szakemberek vizsgáztatása, és az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása;
e) a vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggő hatósági árak megállapítása;
f) a nemzetközi kapcsolatokban a vasúti közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;
g) a vasúti közlekedés irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;
h) az országos közforgalmú vasúti társaság alapítása és működtetése;
i) a vasúti pálya és tartozékai működtetése;
j) a központi költségvetésből - a 6. § (4) bekezdésének b) pontjában említett díjra is figyelemmel - a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetésének biztosítása;
k) a közszolgáltatási tevékenység [12. § (1) bek.] körében a szociálpolitikai és egyéb okból szükséges - jogszabályban meghatározott - fogyasztói árkiegészítés folyósítása a központi költségvetésből;
l) a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételek [12. § (2) bek.] kiegészítése a központi költségvetésből;
m) az országos közforgalmú vasútnál koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
n) a honvédelemmel és a polgári védelemmel összefüggő vasúti közlekedési feladatok ellátása.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül - az a) és a j) pontban említett feladatot az Országgyűlés, a g), az i), a k), az l) és az n) pontban említett feladatokat a Kormány, a b), a c), az e) és a h) pontban említett feladatokat a miniszter; a d) és az f) pont szerinti feladatokat a miniszter az érdekelt miniszterekkel együtt látja el.
5. § (1) Önkormányzati feladatok:
a) a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet védelmével összehangolt - koncepciók jóváhagyása;
b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának megszervezése;
c) a vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggő - önkormányzati feladatkörbe utalt - hatósági árak megállapítása;
d) a helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása és működtetése;
e) a vasúti pálya és tartozékai működtetése;
f) hozzájárulás az önkormányzat költségvetéséből - a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetéséhez;
g) a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételek [12. § (2) bek.] kiegészítése az önkormányzat költségvetéséből;
h) a helyi közforgalmú vasútnál a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat - a b) pontban említett, a jegyző (Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője) hatáskörébe tartozó feladat kivételével - a képviselő-testület látja el.
IV. Fejezet
AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON
HASZNOSÍTÁSA
6. § (1) Az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait az állam nevében a miniszter átadja szerződéssel a pályavasút, illetve a vasúti társaság használatába.
(2) A szerződés legrövidebb időtartama két év, leghosszabb időtartama öt év.
(3) A szerződés érvényességéhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(4) A szerződésnek tartalmaznia kell
a) a használatba adott vasúti pályák és tartozékaik meghatározását;
b) a vasúti pályák és tartozékaik használatának díját, illetve a díj megállapítására vonatkozó eljárás szabályait;
c) a vasúti pályák és tartozékaik használatának, továbbá hasznosításának jogi, pénzügyi és műszaki feltételeit;
d) a közszolgáltatási - ezen belül az alapellátási - feladatok meghatározását a 4. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltakra figyelemmel;
e) a szerződés időtartamát;
f) a szerződésnek a szerződő felek által lényegesnek minősített elemeit.
7. § (1) A helyi közforgalmú vasúti pályát és tartozékait az önkormányzat képviselő-testülete - tulajdonosi jogkörében eljárva - átadja szerződéssel a pályavasút, illetve a vasúti társaság használatába. A szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatot a jegyző látja el.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerződésnek a 6. § (4) bekezdésében felsorolt elemeket kell tartalmaznia.
V. Fejezet
A KONCESSZIÓ
8. § (1) Ha a közforgalmú vasút működtetésének vagy azon a személyszállítási, árufuvarozási tevékenységnek a fejlesztése indokolt, arra a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete a pályavasutat, a vállalkozó vasutat vagy a vasúti társaságot felhívja.
(2) A fejlesztést a pályavasút, a vállalkozó vasút vagy a vasúti társaság maga is kezdeményezheti a miniszternél, nyilatkozva egyúttal arról is, hogy a fejlesztést vállalja vagy arra koncessziós pályázat kiírását kéri.
(3) Ha a vasúti társaság a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.
(4) A koncessziós pályázatot
a) országos közforgalmú vasút esetében a miniszter;
b) a helyi közforgalmú vasút esetében az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázat kizárólag a működtetésre, a személyszállítási, árufuvarozási tevékenység végzésére, illetve e tevékenységekre együttesen vagy külön-külön vonatkozik.
(6) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a közforgalmú személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások díjai megállapításának és megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
b) a (7) bekezdés szerinti kapcsolódó létesítmények üzemeltetésére vonatkozó jogosultságot;
c) a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
d) a koncessziós tevékenység környezet- és természetvédelmi követelményeit;
e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);