f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása; a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(7) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:
a) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;
b) szállítmányozási szolgáltatás végzése;
c) idegenforgalmi tevékenység folytatása.
(8) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az vasút működtetésére, illetve vasúti személyszállításra, árufuvarozásra az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrehozott gazdálkodó szervezet.
(9) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek a múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is - az iparvágány és a saját használatú vasút működtetése, továbbá az azon végzett személyszállítás, árufuvarozás.
VI. Fejezet
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA
9. § (1) A pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság és a saját használatú vasút tulajdonosa (a továbbiakban: üzemben tartó) köteles gondoskodni a vasúti közlekedés biztonságáról, köteles továbbá a létesítményeket, azok tartozékait, a járműveket üzembiztos állapotban tartani.
(2) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében
a) az üzemben tartót figyelmeztetési kötelezettség is terheli;
b) az üzemben tartó jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakaszának lezárására, a veszélyhelyzet megszűnéséig;
c) a vasút területét igénybe vevő, a vasút területén tartozik az ott érvényben lévő rendelkezéseket és biztonsági szabályokat megtartani;
d) az üzemben tartó köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében.
(3) A vasutat keresztező és megközelítő út, vezeték vagy egyéb építmény létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás végzéséhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - az üzemben tartó hozzájárulása szükséges.
(4) A vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó további alapvető szabályokat - rendeletben - a miniszter; a részletes belső szabályzatot a hatóság jóváhagyásával - a rendelet alapján - az üzemben tartó állapítja meg.
VII. Fejezet
HATÓSÁGI JOGKÖR
10. § (1) A vasúti közlekedés - a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett - hatósági feladatait - az egészségügyi alkalmasság feltételei megállapításának kivételével - a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) látja el.
(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány rendelettel állapítja meg.
(3) A hatóság engedélye szükséges
a) a vasúti pálya és tartozékai építéséhez (létesítéséhez), átalakításához, használatbavételéhez és megszüntetéséhez;
b) a vasúti jármű belföldi üzemben tartás céljából történő gyártásához, behozatalához, átalakításához és első üzembe helyezéséhez;
c) vasúti járművekre szerelt és vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények gyártásához, üzemben tartásához, átalakításához;
d) vasúti személyszállításhoz és vasúti árufuvarozáshoz;
e) a külön jogszabályban megjelölt tevékenységek ellátásához.
(4) A hatóság a vasúti pálya és tartozékai létesítésének, illetve azok átalakításának engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő végzése esetén
a) a létesítési, illetve az átalakítási költség legfeljebb 10%-áig terjedő bírságot szab ki, és egyúttal
b) a vasúti pálya és tartozékai lebontását, átalakítását vagy üzemének megszüntetését rendelheti el.
(5) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított pálya és tartozékai lebontását, üzemeltetésének megszüntetését a hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és a vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg.
(6) A hatóság a vasúti pályák és tartozékaik, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, valamint az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítások elvégzését ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során mulasztást állapít meg:
a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére utasítja;
b) ismételt esetben a pálya- és üzemi létesítmények használatbavételi, illetve a vasúti jármű üzembe helyezési hatósági eljárási díjának legfeljebb háromszoros összegét bírságként szabja ki;
c) az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető mulasztás esetében a pálya és tartozékai üzemének megszüntetését, illetve a vizsgált jármű forgalomból való kivonását rendeli el.
(7) A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vasúti pályák és tartozékaik létesítésével, átalakításával, használatbavételével és megszüntetésével kapcsolatos kérelmek elintézési határideje 60 nap.
VIII. Fejezet
A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK
11. § (1) A vasúti társaság által végzett szolgáltatásra a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait, ezen túlmenően a személyszállítási szerződésre a vállalkozási szerződés; az árufuvarozási szerződésre a fuvarozási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyszállítás és az árufuvarozás minőségi követelményeit, a személyszállítási és az árufuvarozási szerződés lényeges elemeit, ezen belül az utasok, fuvaroztatók és a vasúti társaság alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány - az ezzel összefüggő szakmai szabályokat a miniszter - rendeletben állapítja meg.
12. § (1) A menetrend alapján végzett helyi és helyközi személyszállítás közszolgáltatási tevékenység. A vállalkozó vasutat, illetve a vasúti társaságot a közszolgáltatási tevékenység végzésére - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A közszolgáltatási tevékenységnek a 6. §, illetve a 7. § alapján kötött szerződésben meghatározott része minősül alapellátásnak.
(3) A menetrend a helyi és a helyközi személyszállításra vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.
(4) A helyi vasút menetrendjét a jegyző - Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője - az országos közforgalmú vasút menetrendjét a miniszter hagyja jóvá. Kihirdetésére a közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasút, illetve vasúti társaság köteles.
IX. Fejezet
IDEGEN INGATLAN HASZNÁLATA
13. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést és ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartását elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás a környezet- és a természetvédelmi érdekek figyelembevétele mellett történhet. Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) A pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett jogosult a vasúti pályán a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága az üzemzavar megelőzése, valamint a vezeték létesítése, javítása vagy karbantartása indokolja.
(3) A vasúti célra szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
X. Fejezet
MUNKAVÁLLALÓI JOGOK
ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
14. § (1) A vasúti forgalom közvetlen ellátásában az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezik, és az egészségügyi alkalmasság követelményeinek megfelel.
(2) A közforgalmú vasút munkavállalója egyenruha (formaruha) viselésére kötelezhető.
(3) A közforgalmú vasút munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat utazási és fuvarozási kedvezmény illeti meg.
(4) A miniszter - a (3) bekezdésen túlmenően - rendeletben állapítja meg az egyenruha (formaruha) viselésére kötelezettek és az utazási és fuvarozási kedvezmény igénybevételére jogosultak körét, továbbá a viselés, illetve az igénybevétel feltételeit.
(5) A vasutas biztosítottak az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezeten belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzemegészségügyi ellátásra, továbbá közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(6) A közforgalmú vasút végrehajtó szolgálatot ellátó munkavállalói mentesülnek az 1967. évi 29. tvr.-ben meghatározott időleges munkakötelezettség alól.
XI. Fejezet
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
15. § A törvény alkalmazásában:
a) vasúti pálya: a sínpálya, a hozzá tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) földterülettel; valamint a magasvasút, a függőpálya és a sífelvonó esetében a hordozásukra és mozgásirányuk vezérlésére szolgáló tartószerkezet, kötél és sín, ideértve ezek tartozékait és az elhelyezésükre szolgáló földterületet;
b) vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, a híd és az áteresz, a vasútnak vasúttal és más közlekedési úttal való kereszteződése, a vasúti peron, a rakodó-, járműmozgató, mérlegelő- és egyéb - a személyszállítást és áruforgalmat kiszolgáló - berendezés, a vasúti távközlő, jelző- és biztosítóberendezés, a vasúti villamos felsővezeték és az ehhez kapcsolt berendezés;
c) iparvágány: a közforgalmú vasúti pályát és a vasúti szolgáltatást igénybe vevő telephelyét összekötő sínpálya;