(3) Az alakuló közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az erre a tisztségre megválasztott két tag hitelesíti. A közgyűlésen felvett jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

(4) Az alapszabályt, és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

6. § (1) A pénztár jogi személy.

(2) A pénztárat a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz és határozatáról a kérelmezővel egyidejűleg az illetékes ügyészséget és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) is értesíti.

(3) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a felek egymás közötti jogviszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

7. § (1) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt a pénztár nevében eljáró természetes személyek egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.

(2) A nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a pénztár közgyűlése a kötelezettségvállalásokat utólag jóváhagyja. Erről a közgyűlés a tevékenységi engedély (60. §) jogerőre emelkedése előtt érvényesen nem határozhat.

(3) Ha a pénztár a nyilvántartásba vétel előtt jogot szerez vagy kötelezettséget vállal, a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.

8. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint, állami felügyeletét e törvény VI. Fejezete alapján a pénzügyminiszter a Pénztárfelügyelet útján látja el.

9. § (1) A pénztár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet a Pénztárfelügyelet jogerős tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg. A tevékenység engedélyezésének eljárási szabályait a 60-64. §-ok tartalmazzák.

(2) A pénztár az alakuló közgyűlést követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzintézetnél pénzforgalmi számlát nyitni.

(3) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegeket köteles a (2) bekezdésben megjelölt számlára elhelyezni.

(4) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdésben megjelölt számláról kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő, az induló gazdálkodási tervben meghatározott kifizetések teljesíthetők.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén a pénztár nevében eljáró személyek, ha a tevékenység megkezdése kárt okozott, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Pénztárfelügyelet 5 ezertől 100 ezer forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki a tevékenység engedély nélküli megkezdése miatt.

A pénztárak típusai és tevékenységük

10. § (1) A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

a) a 2. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár);

b) munkanélküliek, keresőképtelenek - ideértve a megváltozott munkaképesség, szülés, beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenséget - segélyezése, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, gyermeknevelési támogatás, elhalálozás esetén a hátramaradottak támogatása (önsegélyező pénztár);

c) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár).

(2) Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében.

(3) A devizakülföldi pénztártagnak a devizajogszabályok betartásával nyújthatók az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások.

A tagsági viszony

11. § (1) Pénztártag lehet az a személy, aki

a) magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi munkavállalási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, ha

b) a 16. életévét betöltötte;

c) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;

d) a tagdíjat fizeti.

(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát tagsági okiratként az alapszabállyal együtt a pénztártagnak át kell adni.

(3) Az alakuló közgyűlés minden, a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt belépő tagra nézve egységesen rendelkezhet úgy is, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

12. § (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).

(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan alkalmazottját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. A munkáltató alkalmazottanként három - különböző típusú - pénztárban vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.

(3) A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag alkalmazottra nézve azonos mértékű, azonos összegű, vagy az alkalmazott keresetének azonos százaléka.

(4) A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell:

a) a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;

b) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;

c) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.

(5) A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módosítása - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.

(6) A pénztár köteles a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződést, illetve ennek módosítását másolatban a szerződés aláírását követő 15 napon belül a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.

(7) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.

13. § (1) A tagdíj minden pénztártagra nézve egységesen azonos összegű vagy jövedelemarányos lehet. A nyugdíjpénztár alapszabálya a pénztártag számára az egységesen megállapítottnál magasabb tagdíj befizetését is lehetővé teheti.

(2) A befizetett tagdíjak szolgáltatásokra fordítandó részét, valamint a tagok javára jóváírt egyéb összegeket egyénileg, az egyéni számlán kell nyilvántartani a pénztárakra vonatkozó számviteli és gazdálkodási szabályok szerint.

(3) A pénztártag számláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt.

(4) A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a felügyeleti bírságot is, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a támogatókat évente egyszer - az alapszabályban rögzített közzétételi szabályok szerint - tájékoztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. A pénztártagok az egyéni számla állásáról kérésére az alapszabály szerinti rendben év közben is tájékoztatni kell.

(5) Az alapszabályban az egyéni számla, valamint a pénztár alapképzési és költségelszámolási rendjének figyelembevételével kell rendelkezni a kilépő taggal való elszámolásról, illetve a jogutód nélkül megszűnő pénztár vagyonának a tagok közötti felosztásáról.

14. § (1) A tagdíjfizetési kötelezettséget a pénztártag kérésére szüneteltetni kell arra az időtartamra, amely alatt az alapszabály szerint a fizetési kötelezettség szüneteltethető.

(2) A szüneteltetés alatt - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a tagsági jogok nem gyakorolhatók, de a szüneteltetés a tagsági viszonyt nem szünteti meg. A szüneteltetés időszaka a tagsági viszony időtartamába, illetőleg a várakozási időbe - kivéve, ha a kieső befizetéseket az alapszabály szerint pótolják - nem számít bele.

(3) Az alapszabályban rendelkezni kell arról, hogy azon időszakban, amíg a tagdíjfizetés szünetel, a pénztártag milyen szolgáltatásokra jogosult.

15. § (1) A pénztártag tagsági viszonya megszűnik

a) halálával;

b) kilépésével;

c) ha a tag a szüneteltetés eseteinek kivételével a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetőség, vagy a tag e lehetőséget elmulasztja.

(2) A tagsági viszony megszűnésének jogkövetkezményeit és a követendő eljárást az alapszabályban kell rendezni.

16. § (1) A pénztártag választhat és - ha e törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - választható a pénztár szerveibe.

(2) A pénztártag jogosult - a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon tárgyalt határozattervezetek kivételével - az alapszabályban meghatározott módon a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, továbbá jogosult a pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítást kérni. A pénztártag a megszerzett információt nem használhatja fel a pénztár érdekeit, illetve a pénztár tagjai személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon.

(3) A pénztártag az alapszabály rendelkezései alapján veheti igénybe a pénztár szolgáltatásait.

A támogató jogállása

17. § (1) A pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül.