1993. évi XCVII. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról1
1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„h) a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat”
(2) Az Itv. 5. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:
„(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.”
(3) Az Itv. 5. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) - a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.”
2. § Az Itv. 12. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek, hagyományosnak, illetőleg megajándékozottnak jutott örökség, illetőleg ajándék tiszta értéke alapulvételével a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:
a) Öröklés esetén:
| Csoport | Az illeték általános mértéke | Lakástulaj- donszerzés illetékének mértéke |
| I. | Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére. (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) | 10% | 2,5% |
| II. | Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 14% | 4% |
| III. | Minden más örökös terhére | 20% | 5% |
b) Ajándékozás esetén:
| Csoport | Az illeték általános mértéke | Lakástulaj- donszerzés illetékének mértéke |
| I. | Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) | 10% | 5% |
| II. | Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 14% | 8% |
| III. | Minden más megajándékozott terhére | 20% | 10%” |
3. § Az Itv. 13. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni.”
4. § (1) Az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése a következők szerint módosul:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„g) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál.
(2) Ha az örökös az (1) bekezdés g) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.”
(2) Az Itv. 16. §-ának (4) bekezdése a következők szerint módosul:
„(4) A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlékmentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.”
5. § (1) Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrésze a következők szerint módosul:
„Mentes az ajándékozási illeték alól:”
(2) Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja, valamint (2) bekezdése a következők szerint módosul:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„b) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;
d) az állami, a helyi önkormányzati tulajdonban álló lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;
(2) Ha a megajándékozott az (1) bekezdés b) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.”
(3) Az Itv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Külterületi termőföld - zártkert kivételével - ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.”
6. § Az Itv. 18. §-ának (2) bekezdése új e) ponttal egészül ki:
(Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:)
„e) közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése.”
7. § Az Itv. 19. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon forgalmi értékének 8%-a.”
8. § Az Itv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.”
9. § Az Itv. 21. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ilyenkor a lakástulajdon szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett forgalmi értéke után jár az (1) bekezdésben meghatározott illeték.”
10. § Az Itv. 22. §-ának (3) bekezdése a következők szerint módosul:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az illeték mértékére a 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.”
11. § Az Itv. 23. §-a a következők szerint módosul:
„23. § Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzéséért, a 72. § szerint számított forgalmi érték után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell fizetni.”
12. § Az Itv. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 6 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért 2500 forint illetéket, haszonélvezeti jogának megszerzéséért a 2500 forintnak a 72. § alkalmazásával számított összegét kell fizetni.”
13. § Az Itv. 26. §-a (1) bekezdése új m) ponttal egészül ki, egyidejűleg az a), b), f) és l) pont, valamint a (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
(Mentes és visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„a) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;
b) az állami, a helyi önkormányzati tulajdonban álló lakástulajdon kezelői jogának, illetőleg a helyi önkormányzat beruházásában épülő lakástulajdon és a hozzá tartozó földrészlet kezelői jogának a megszerzése;
f) ingatlan tulajdonjogának a cégbejegyzés szerint ingatlan forgalmazására jogosult vállalkozó által újraértékesítés céljából történő megszerzése, feltéve, hogy a vállalkozó az ingatlant a szerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított egy éven belül értékesíti. Ha a vállalkozó az ingatlan tulajdonjogának elidegenítését ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződéssel - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - nem igazolja, az illetékhivatal megállapítja az illetéket;
l) új gépjármű, illetve pótkocsi megszerzése;
m) a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján történő megszerzése.
(2) Ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.”
14. § Az Itv. 27. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Ha a szerződő felek valamelyike - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a szerződésben az illeték megfizetését magára vállalja, az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb az illeték jogerős megállapítását követő egy évig csak tőle lehet követelni.”