15. § Az Itv. 29. §-ának (1)-(2) bekezdése a következők szerint módosul:

„(1) Az elsőfokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 500 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2) Az első fokon eljárt államigazgatási hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 100 forint, de legalább 1000 forint, legfeljebb 200 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 1000 forint.”

16. § (1) Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(...tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„13. az első személyi igazolvány, az ideiglenes személyi igazolvány kiállításával, a lejárt személyi igazolvány cseréjével vagy érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás, valamint a személyi igazolvány kiállításához szükséges irat;”

(2) Az Itv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő 29. és 30. ponttal egészül ki:

(...tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„29. a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásával összefüggő eljárás, ide nem értve a nyilvántartásból történő - külön jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá eső - adatszolgáltatást;

30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített fizetési értesítés elleni jogorvoslati eljárás.”

17. § Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:

„(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése, illetőleg mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50%-kal mérsékli. Ilyen esetben a bejelentéskori forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése (továbbítása) napjáig terjedő időszak minden megkezdett naptári hónapjára számítva kell csökkenteni.”

18. § Az Itv. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:)

„a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

19. § Az Itv. 76. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása 76. § (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendőrhatósági (közlekedési hatósági) közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az illetékhivatal az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az illetékhivatal határozattal (78. §) állapítja meg a vagyonszerzési illetéket.”

20. § (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének f) és k) pontja a következők szerint módosul, egyidejűleg új l) ponttal egészül ki:

„f) lakástulajdon:

lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzátartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház (lakás) céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka az 50%-ot meghaladja. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.);

k) új gépjármű és pótkocsi:

amelynek a gyártást követően hatósági nyilvántartásba vétele még sem belföldön, sem külföldön nem történt meg;

l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon:

az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet, továbbá az előbbi feltételeknek egyébként megfelelő olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetőleg olyan lakás céljára használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg.”

(2) Az Itv. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés f), k) és l) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó.”

21. § Az Itv. Melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.

22. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.

(2) Ha az öröklési illetékkötelezettség 1994. január 1-je előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására az 1993. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az Itv. 16. §-ának (5) bekezdése, 17. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontja, 27. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 29. §-ának (3) bekezdése, valamint 102. §-ának d) pontjából a „telki szolgalom” szövegrész.

Melléklet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt

módosító 1993. évi XCVII. törvény 21. §-ához

1. Az Itv. Melléklete I. címének 1. pontja a következők szerint módosul:

„1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 600 forint, a fellebbezés, illetőleg a kifogás illetéke 1200 forint.”

2. Az Itv. Melléklete XV. címének 2. pontja a következők szerint módosul:

„2. Az 1. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (engedély érvényének meghosszabbítása, közterületfoglalás stb.) 500 forint, építésrendészeti, hatósági intézkedés kéréséért, valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 1000 forint illetéket kell fizetni.”

3. Az Itv. Melléklete XVI. címének 1. és 2. pontja a következők szerint módosul:

„1. Ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 2000 forint.

2. A jelzálogjog bejegyzése iránti eljárás illetéke a jelzáloggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb 5000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 1000 forint.”

4. Az Itv. Melléklete XVI. címének 6. pontja új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a d) alpont a következők szerint módosul:

(Illetékmentes:)

„d) a pénzintézet - ideértve a takarékszövetkezetet is - által nyújtott lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetőleg törlése iránti eljárás;

f) a helyi önkormányzat által az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján elidegenített lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás.”

5. Az Itv. Melléklete XVI. címének 7. pontja a következők szerint módosul:

„7. A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat első oldala után 200 forint, minden további megkezdett oldala után pedig 50 forint illetéket kell fizetni.”

6. Az Itv. Melléklete XVI. címe a következő 10-11. ponttal egészül ki:

„10. Ha ugyanarra az ingatlanra egy szerződéssel, illetőleg hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy hatósági határozattal többen szereznek azonos jogot, a felek szerzésük arányában kötelesek az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét megfizetni.

11. Az 1-10. pontok rendelkezéseit a hagyatékátadó végzéssel átadott vagyonnak a jogot szerző fél javára történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárásban is alkalmazni kell.”