1993. évi XCIX. törvény
a társasági adóról szóló, az 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról1
1. § A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg ez a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál a tevékenység megszüntetésének napja.
(5) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó adókötelezettsége az adóhatóságnál való bejelentkezést követő naptári év első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót, akinek az adókötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik.
(6) Ha a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozóként kívánja tovább folytatni, társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az adóhatóságnál bejelentette.”
2. § A tv. 2. § (1) bekezdésének f) pontja és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű)
„f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozó az 1. § (5) bekezdése szerint, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett;
h) közhasznú társaság.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától.”
3. § A tv. 3. §-ának 2., 5., 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő 14., 15., 16., 17., 18., 19. és 20. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél
a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany vállalkozásának irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a másik adóalanyt érintő döntések meghozatalakor,
b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy(ek) vesznek részt közvetlenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben.
A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való részvételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben és a felügyelőbizottságban, részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvétel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben résztvevőnek tekinteni;
5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend, kivéve, ha e törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz;
7. árbevétel:
a) a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj összegével, kivéve a b)-d) pontokban foglaltakat,
b) a pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű kifizetéssel, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevétele, valamint a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele,
c) biztosítóintézetnél a biztosítástechnikai bevételek összege csökkentve a viszontbiztosítóknak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások és a kárrendezések költségével, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésére fordított összeggel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével,
d) értékpapír-forgalmazónál az értékpapír-forgalmazás bevétele csökkentve az értékpapír-forgalmazás ráfordításaival;
14. reprezentációs költség: az előzetesen felszámított, vissza nem igényelhető általános forgalmi adó összegét is magában foglaló értékben az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás); az üzleti ajándékozás; az állami ünnepekhez és évfordulókhoz (például vállalati jubileum), társadalmi eseményekhez (például nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital, dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépési díja stb.);
15. azonos munkakör: a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;
16. a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásakor belföldi székhelyűnek minősül a vámszabadterületen bejegyzett társaság is, továbbá a 12. § rendelkezéseinek alkalmazásában nem minősül külföldi részesedésnek a vámszabadterületi társaság befektetése;
17. a 12. § alkalmazásakor a jogosultság és a kedvezmény igénybevétele első évének azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az adókedvezmény feltételei fennállnak, és a 9. § szerint az adóalanynak számított adója van;
18. közhasznú tevékenység bevétele: a bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnál a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - a helyi önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a minisztériummal - a Pénzügyminisztérium egyetértésével megkötött, a taggyűlés által jóváhagyott, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét is tartalmazó szerződés alapján folytatott, a 9. számú mellékletben meghatározott tevékenységből származik;
19. elemi kár: a földrengés, az árvíz, a jégeső, továbbá az olyan tűzvész miatti kár, amely nem hozható kapcsolatba a károsult felróható magatartásával;
20. a tv. 14/A. § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:
a) az a Magyarországon bejegyzett belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság, aki rendelkezik az 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a szerinti - e törvény hatálybalépése után kiadott vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményt is tartalmazó - engedéllyel, és
b) kizárólag harmadik országok közötti kereskedelmi és külföldre irányuló szolgáltatási tevékenységet végez (ide nem értve a pénzügyi szolgáltatások szektorát), és
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottságának és alkalmazottainak többsége belföldi természetes személy, valamint könyvvizsgálati kötelezettségét belföldön bejegyzett könyvvizsgáló végzi, és
d) a működéséhez szükséges bankszámlát Magyarországon vezeti, és
e) belföldön sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs gazdasági társaságban érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy.”
4. § (1) A tv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[(1) Az adó alapja]
„e) közhasznú társaságnál az a) vagy a b) pontban meghatározott érték, növelve, az adóévben véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével;”
(a továbbiakban: adóalap).
(2) A tv. 4. § (2) bekezdésének b), d), g), i) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés az alábbi n), o) és p) ponttal egészül ki:
[(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]
„b) a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék - ide nem értve a biztosítóintézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél külön jogszabály2 alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt összegét -, továbbá az adóévben e törvény 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg;
d) az előző adóévekben a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után, a számviteli törvény 39. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt értékelési szabályok szerint elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg;
g) a belföldi székhelyű alapítvány és közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz, de összesen legfeljebb az előző évi fizetendő társasági adó 50 százalékának megfelelő összeg, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha
1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá
2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják;
i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként - minden megkezdett hónap után - havi ezerötszáz forint;