j) az egy éven túli lejáratú kötelezettség után fizetett - ráfordításként (ide nem értve a beruházásoknál aktivált kamatot) el nem számolt - kamat;

n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék 70 százaléka, ha

- a jogszabályban3 meghatározott munkavállaló megelőzően legalább 9 hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült, vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, és

- az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és

- nem élt a 16. § (4) bekezdés alapján adóvisszatartással;

o) az adósnál a bankkonszolidáció keretében megvalósuló adóskonszolidáció során elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege;

p) a szövetkezetnél a termőföldért kapott kárpótlási jegy címletértékének és a felhasználáskori névértékének különbözete abban az esetben, ha azt a szövetkezet állami tulajdon megvásárlására fordította.”

(3) A tv. 4. § (3) bekezdésének a), c), f), i) és o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő v), w) és z) ponttal egészül ki:

[(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:]

„a) a számviteli törvény 27. § (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege;

c) a számviteli törvény 39. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdéseiben foglalt értékelési szabályok szerint a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után ráfordításként elszámolt értékvesztés összege;

f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, figyelemmel az 5. § (10) bekezdésében foglaltakra is;

i) az adóalannyal munkaviszonyban, szövetkezetnél tagsági viszonyban álló magánszemély részére ellenérték nélkül vagy nyilvántartási érték alatti térítés ellenében adott saját részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész nyilvántartási értékének, illetve a nyilvántartási érték és a térítés különbségének megfelelő összeg, ha a juttatáskor az adóalany a nyilvántartási értéket ráfordításként számolta el;

o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít, továbbá az értékpapír, üzletrész bérleti díja;

v) a reprezentációs költségként elszámolt összegnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része;

w) a személygépkocsi-használat számlával igazolt üzemanyag- és kenőanyag-költségének a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendeletben4 meghatározott üzemanyagnormával az útnyilvántartás (menetlevél) alapján számított értéket meghaladó része;

z) a közhasznú társaságnál jogutód nélküli megszűnéskor, továbbá átalakulással történő megszűnéskor a jogutódnál - akkor, ha a jogutód nem közhasznú társaság - a saját tőke 5. § (11) bekezdése szerint meghatározott adómentes növekménye.”

5. § A tv. 5. § (1) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözetéből az adóalap számításánál legfeljebb a december 31-én

a) 90-180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának;

b) 181-360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának;

c) 360 napon túli késedelemben lévő követelések 25 százalékának

megfelelő összeg vehető figyelembe.

(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül az adóalany által munkaviszonyban álló dolgozójának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, a természetbeni juttatás költsége, és a természetbeni juttatással összefüggő járulék és személyi jövedelemadó, a kifizető által nyújtott hitel, kölcsön, munkabérelőleg kamatkülönbözete alapján fizetett személyi jövedelemadó, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, az illetményföld pénzben történő megváltása, a külön törvényben foglalt feltételekkel meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba a magánszemély javára fizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a foglalkozásegészségügyi szolgálat költsége, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.

(10) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének f) pontját alkalmazni akkor, ha a térítés nélküli eszközátadás

a) jogszabály előírása alapján történt;

b) a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értékeket.

(11) A 4. § (3) bekezdés z) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tőke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. Az adóévi saját tőke változásából az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi közhasznú tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni.”

6. § A tv. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is - magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot.”

7. § A tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) Az adó

a) a pozitív adóalap 36 százaléka, kivéve a b) pontban meghatározott adóalanyokat;

b) az árbevétel 2 százalékának 36 százaléka azoknál az adóalanyoknál - kivéve a 2. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában felsorolt szervezeteket, valamint az egyesüléseket -, akiknél az adóalap az árbevétel 2 százalékát nem éri el;

c) a b) pontban foglaltak alkalmazásához az árbevételt az 5. számú mellékletben felsorolt tevékenységből származó árbevétellel csökkentve kell számításba venni;

(a továbbiakban: számított adó).

(2) A Kormány az állami adóhatóság javaslatára az (1) bekezdés b) pontja szerinti adó megfizetése alól mentesítést adhat elemi kár és olyan objektív ok alapján, amelynek fennállása a vállalkozás működőképességét veszélyezteti.”

8. § A tv. 10. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

„a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az olyan alapítványnak, amely az adóhatóság előzetes hozzájárulása alapján az adományozók részére adóalap-csökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmű-társulatnak, ha a - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;

f) a közhasznú társaságnak a véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.”

9. § A tv. 12. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az a külföldi részvételű gazdasági társaság, amely megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti - az alapítói vagyonra és külföldi részvételi hányadra vonatkozó - feltételeknek, cégbejegyzése iránti kérelmét 1993. december 31-ig a cégbíróságnak benyújtotta és a különösen fontos tevékenység végzésére irányuló beruházását 1993. december 31-ig megkezdte, jogosult az (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételére attól az évtől, amelytől az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak.

(16) A beruházás megkezdődik az építési naplóba történő első bejegyzéssel, vagy az első gép, berendezés, jármű átvételével.”

10. § A tv. 13. §-ának táblázata a következő új f) ponttal egészül ki:

(A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:

11. § A tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„Befektetési és adókedvezmény

14/A. § (1) Az adóalany számára - ha az alapítói vagyona legalább 100 millió forint, vagy a visszaforgatott osztalék legalább 25 millió forint - a Kormány rendeletben befektetési kedvezményt állapíthat meg azzal a feltétellel, hogy a tulajdonosok az őket megillető osztalék egészét vagy egy részét az alapítói vagyon emelésére, szövetkezetnél a részjegytőke növelésére fordítják, és az így megnövelt alapítói vagyon, szövetkezetnél a részjegytőke csökkentésére, vagy szétválással szervezeti változásra ezt követően 5 éven belül nem kerül sor. A befektetés éve az az év, amelyben az osztalékfizetésre hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, a szövetkezet nyilvántartásba veszi. A befektetési kedvezménynek a befektetés várható gazdasági előnyeivel arányban kell állnia és legfeljebb a visszaforgatott osztalékra jutó társasági adó összegéig terjedhet. Az alapítói vagyon, szövetkezetnél a részjegytőke öt éven belüli csökkentése, vagy öt éven belüli szétválás esetén az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelve vissza kell fizetni.