h) az ingatlan átruházásából, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átruházásából, az ilyen jogról szóló lemondásból, gyakorlásának végleges átengedéséből (a továbbiakban együtt: átruházás) származó adóköteles bevételnek az a része, amelyet a magánszemély a 22-25. §-ban foglaltak alkalmazásával kiszámított jövedelméből a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül saját maga, házastársa, egyeneságbeli rokona - ideértve az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőt - részére belföldön állandó lakóhely céljából lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére fordított, kivéve a 22. § (4) bekezdésében említett esetet;

i) a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől - egyéni szükségleteinek fedezetére - kapott pénzbeli vagy (a 29/A. § rendelkezéseitől függetlenül) természetbeni juttatás.”

6. § A Tv. 7. § (1) bekezdésének, 2., 3., 4., 9., 10., 15., 24., 27., 30.2 b), 31., 35., 36. és 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő 45. és 46. pontokkal egészül ki:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

„2. a családi pótlék és a várandóssági pótlék;

3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély, az önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás és munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől a házastárs vagy egyeneságbeli rokon részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély;

4. a természetbeni juttatások (3. § 27. pont) közül

a) az állami, az önkormányzati, az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás;

b) az egészségügyi hatóság által gyógyüdülőnek minősített belföldi üdülőben orvosi beutalással a társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógyüdülés kedvezménye;

c) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által adott kedvezmény;

d) a fegyveres erők, testületek és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának gyógyüdülési kedvezménye;

e) az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan rászorult (3. § 24. pont) magánszemély kap;

f) a kifizető által működtetett iskolai, továbbá a bölcsődei, az óvodai, a művelődési intézményi szolgáltatás, a diákotthoni ellátás, a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, valamint szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés, továbbá a kifizető által működtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás, kivéve ez utóbbinál az utazást, elszállásolást és az étkezést;

g) az, amelyet a sportszervezet a versenysport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének nem munkaviszony keretében történő ellátása során az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és étkezési szolgáltatás címén juttat;

h) a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, a 4. számú mellékletben felsorolt egyenruha, munka- és védőruha, formaruha;

i) a vízgazdálkodásban a fürdőszolgáltatás és a gátkaszálásból származó terményjuttatás;

j) a légiforgalmi irányító, valamint a repülőgépeken szolgálatot teljesítő hajózó személyzet kötelező rekreációja;

k) a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás;

l) az erdőgazdálkodásban dolgozó, illetve az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása és a bányász, a nyugdíjas bányász évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága;

m) a 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú illetményföld juttatás, ide nem értve annak bármilyen módon történő megváltását;

n) a kifizető által üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető kedvezmény, ideértve a szövetkezeti tag esetében azt is, ha a szövetkezet legalább önköltségi áron - de a tényleges piaci értéknél olcsóbban - juttat terméket, vagy nyújt szolgáltatást a tagjának;

o) az a kedvezmény, amely után a kifizető az erről szóló törvényben meghatározott fogyasztói árkiegészítésben részesül;

p) a Magyar Honvédség állományában lévő, tartósan fokozott igénybevételnek kitett, illetőleg harckészültségi gyakorlaton részt vevő magánszemélynek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni étkeztetése;

r) a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből vagy a munkáltató által adott, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes étkezési utalvány értékéből együttvéve is legfeljebb havi 1200 forintig terjedő kedvezmény;

s) az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségből adódó természetbeni juttatás (ellátás), ideértve az egyház által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is;

9. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő helyi önkormányzati támogatás, szociálpolitikai kedvezmény, valamint e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-ig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;

10. az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);

15. az egyenruha pénzbeli megtérítése;

24. az örökség - kivéve az öröklött jog és követelés alapján az örökhagyó halála után esedékessé vált és az örökös által megszerzett jövedelmet (pl. szerzői jogdíj, találmányi díj) -, a magánszemélytől kapott ajándék;

27. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmék és trófeák értéke;

30. b) minden alapítványból és közérdekű kötelezettségvállalásból a 3. § 24. pontja szerint szociálisan rászoruló részére szociális célra, egészségügyi, gyermek- és ifúságvédelmi, bűnmegelőzési célra kifizetett összeg, továbbá a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan kifizetett összeg;

31. a KST-betét és az iskolai takarékbélyeg, a látra szóló lakossági folyószámla, a látra szóló takarékbetét, a látra szóló csekkszámlabetét (kivéve az 1. számú melléklet A/I/2. pontjában meghatározott bankszámlát) és a látra szóló devizaszámla kamata, továbbá - ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel - az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, illetve a prémiuma, az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, illetve osztaléka;

35. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatáért a magánszemély által adott vagyoni érték;

36. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem;

42. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek [12. § (5)-(7) bekezdés] az a része, amely évi 1 millió forintot meg nem haladó bevételéből származik, feltéve, hogy a magánszemély ezt a tevékenységét a 20. §-ban foglaltak szerint végzi és nem választja a 34. § (4) bekezdésében említett összjövedelem-csökkentési lehetőséget, valamint a bevételről nyilvántartással rendelkezik;

45. az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 50 százaléka;

46. az ENSZ és szakosított szervezetei által kifizetett napidíj.”

7. § A Tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni minden olyan adóköteles vagyoni érték esetén, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenysége során - e jogviszonyára tekintettel - pénzbeli vagy természetbeni munkabér [3. § 27. a) pontja] formájában rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a magánszemély munkáltatója [41. § (4) bekezdés] által, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díját, valamint a munkavállalói nyugdíjalapba [36. § (1) bekezdés] történő munkáltatói befizetés díját is.

(2) A devizaellátmány a magánszemélynek olyan munkaviszonyból származó bevétele, amelyből az erről szóló jogszabályban meghatározott napidíj összegéből

a) költségvetési és önkormányzati forrásból történő folyósítás esetén az alapnapidíj másfélszeresét meghaladó részt;

b) az 1992. december 15-ig írásban megkötött szerződés alapján elrendelt kiküldetés esetén az alapnapidíjnak a 70 százalékát meghaladó részt;

c) az a), b) pontban nem említett esetekben a napidíjnak a 30 százalékát meghaladó részt

kell az összjövedelméhez hozzáadnia.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni a külföldről származó napidíjra, valamint a 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában nem említett, belföldről kapott ösztöndíjra is.

(4) A devizaellátmányból származó bevételnek nem része a külföldi szállás és a külföldi utazás kiküldő részére számlával igazolt költségének összege, ideértve azt az esetet is, ha a kiküldő az említett költségeket a magánszemély bevonása nélkül közvetlenül finanszírozza.”