a) a 15 napot nem haladja meg 5%;

b) a 30 napot nem haladja meg 20%;

c) a 30 napot meghaladja 30%,

de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet.”

(2) Az Art. 74. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő (6)-(8) bekezdés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (9)-(13) bekezdésekkel, továbbá a jelenlegi (9) bekezdés számozása (14) bekezdésre változik, és egyidejűleg e § a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adózó adólevonási kötelezettségét elmulasztotta, 20% mulasztási bírságot fizet. A késedelmi pótlék mellett 20% mulasztási bírságot fizet az adózó akkor is, ha az általa levont, megállapított és a beszedett adónak az esedékességig történő befizetését elmulasztotta. A bírság alapja a levonni, illetőleg befizetni elmulasztott adó összege.

(7) Ha az adózó vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet a 11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytat, az adóhatóság első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg. Az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint a 74/A. § (1) bekezdése szerinti lefoglalás tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(8) Az adózó 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha

a) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét;

b) az éves beszámoló, eredménykimutatás, az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása, az egyszerűsített mérleg benyújtási kötelezettségét

késedelmesen teljesíti.

(9) Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, továbbá a bevallási kötelezettségét nem teljesítette, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg - határidő tűzésével - az adózót teljesítésre hívja fel.

(10) 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság, ha az adózó az 59. § (2) bekezdésének alkalmazásával előírt kötelezettségét határidőre nem teljesíti.

(11) A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(12) Ha az adózó a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kiállítási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát nem a tényleges ellenértékről állítja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.

(13) Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő

a) jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiánya, azok vezetésének elmulasztása, e törvény 33. §-ában foglalt előírásoktól eltérő vezetése, a bizonylatokon, könyvekben, nyilvántartásokban helytelen vagy valótlan adatok feltüntetése;

b) az adóhatóság felszólításában előírt, az adójogszabályok szerint az adózó által megőrzendő iratok bemutatásának elmulasztása;

c) az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapításához szükséges iratok átadásának megtagadásával vagy egyéb módon az ellenőrzés eredményes lefolytatásának akadályozása;

d) hibás vagy valótlan adatszolgáltatás;

e) nyilatkozattétel elmulasztása

esetén. A mulasztási bírság mértéke a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, más adózók esetében 150 ezer forintig terjedhet.

(15)2 Az (1) és (4)-(7), továbbá a (9)-(12) bekezdésekben foglalt esetekben a mulasztási bírság legkisebb összege 10 ezer forint, magánszemélyek esetében 1000 forint. A bírság legkisebb mértékének megállapítása is mellőzhető akkor, ha a magánszemély egészségügyi, szociális körülményei miatt a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.

(16)3 A bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.”

15. § Az Art. a 74. § után a következő alcímmel és 74/A. és 74/B. §-sal egészül ki:

„Intézkedések

74/A. § (1) Az adóhatóság, ha a 74. § (7) bekezdésében meghatározott bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termékelőállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

(2) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg.

(3) Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.

74/B. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) két éven belül negyedik alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a 74. § (12) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 3, az ötödik alkalommal 5, a hatodik és minden további alkalommal 10 napra lezárja.

(2) A kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a zárvatartás első és utolsó napjáról. A zárvatartás meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.

(3) A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a zárvatartás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le.

(4) Ha a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettségét elmulasztó adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (3) bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését megakadályozza.”

16. § Az Art. a 78. § után a következő alcímmel és a 78/A. §-sal egészül ki:

„Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján

78/A. § (1) Ha az adóhatóság a benyújtott adóbevallás tartalmát a rendelkezésére álló információk alapján kétségesnek tartja, a bevallás benyújtását követő 60 napon belül az adózót a jogszabályban előírt bizonylatainak, könyveinek, nyilvántartásainak bemutatására szólítja fel. Az iratok felülvizsgálata nem minősül ellenőrzésnek.

(2) Ha az adóhatóság az (1) bekezdés alapján azt állapítja meg, hogy az adózó

a) jogszabályban előírt bizonylatai, könyvei, nyilvántartásai hiányoznak, hiányosak, vagy azokat nem, vagy nem az előírásoknak (Art. 33. §) megfelelően vezeti;

b) adóbevallásának vagy könyveinek, nyilvántartásainak adatai a 60. § (1) bekezdésében foglalt feltételek szerint nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására;

az adóbevallást nem fogadja el, az iratok benyújtására előírt határidőtől számított 30 napon belül elrendeli az ellenőrzés lefolytatását és ennek során az adó alapját becsléssel állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti becslésnél a 60. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság az eljárást megindítja, a bevallott és az azonnali ellenőrzéssel megállapított adó különbségét előírja, a 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával adóbírságot szab ki, és a különbség után a késedelmi pótlékot az eredeti esedékesség napjától felszámítja.”

17. § Az Art. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.”

18. § Az Art. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság határozatot hoz a költségekről, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál.”

19. § (1) Az Art. 95. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.”

(2) Az Art. 95. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

„(5) Az önellenőrzés bevallása (Art. 43. §) - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) és (4) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.”

20. § Az Art. 97. §-ának p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„p) romlandó élelmiszer: az élelmiszerekről szóló törvény és az állategészségügyről szóló törvény végrehajtási rendelete szerint meghatározott gyorsan romló, továbbá minőségmegőrzési határidővel ellátott termék,”

Záró és átmeneti rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 3. §-ának (4) bekezdéséből a „- a végrehajtás kivételével-” szövegrész, a 11. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, a 27. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 67. §-a (2) bekezdésének második mondata, valamint a 89. §-ának (4) bekezdése.

(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az e törvény hatálybalépéséig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték, pótlék) feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.