1993. évi CVIII. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról1

1. § (1) Az 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában költségvetés alapján gazdálkodó szerv a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok kezelői.”

(2) Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)

„b) a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény,”

„d) az ügyvédi iroda,”

(3) Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg az Szt. 3. §-a (3) bekezdése g) pontjának jelölése h) pontra változik:

(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)

„g) a befektetési alapok.”

2. § Az Szt. a 3. §-a után a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § E törvény alkalmazásában:

a) leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyben egy másik vállalkozó, az anyavállalat a 8/A. § szerint meghatározó befolyást gyakorolhat;

b) közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a 8/A. § szerinti jogosultságokkal paritásos alapon rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást az anyavállalat és/vagy leányvállalata másik vállalkozóval közösen irányítja;

c) társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekinthető a konszolidálásba bevont vállalat, ha az egy másik gazdasági társaságnál legalább a jegyzett tőke, illetve a szavazatok 25 százalékával (pénzintézet 10 százalékával) közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés arányának meghatározása során a 8/A. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;

d) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, nem tartozik az a), b), c) pontok szerinti leányvállalat, illetve vállalkozások közé;

e) konszolidálásba bevont vállalatok: az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok együttesen.”

3. § (1) Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül.”

(2) Az Szt. a 8. §-a után a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy egy másik leányvállalaton keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, illetve más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; vagy

b) a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja; vagy

c) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy az alapszabály rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a leányvállalatok bármelyikét megillető jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az (1) bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek - saját nevükben - az anyavállalat vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül kell hagyni azokat a jogosultságokat (jogokat), amelyeket

a) szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorol;

b) biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják;

c) mint kezességvállalónak birtokba adtak, és a jogokat a kezes érdekében gyakorolják.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, üzletrész alapján vagy jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott leányvállalat - mint anyavállalat - szavazati jogaiból saját leányvállalata rendelkezik.

(5) A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítést a leányvállalattal közölni.”

(3) Az Szt. a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat),

a) ha a fölérendelt anyavállalat e törvény szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz, és abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 8/E. §; és

b) a tulajdonostársak vagy azok valamelyike - akiknek (akinek) részvénytársaságnál legalább 10 százalékos, korlátolt felelősségű társaságnál legalább 20 százalékos részesedés van a birtokában - hat hónappal a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérleg-fordulónapja előtt nem kérték (kérte) a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely egyben egy másik nem belföldi székhelyű vállalkozó leányvállalata.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletének a következőket is kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét; valamint

b) utalást arra vonatkozóan, ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól az (1) bekezdés szerint mentesítették.”

(4) Az Szt. a következő 8/C. §-sal egészül ki:

„8/C. § (1) Az anyavállalatnak nem kell a tárgyévről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha a tárgyévet megelőző két - egymást követő - évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 500 millió forintot;

b) az éves nettó árbevétel 1000 millió forintot;

c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

(2) A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak (ideértve a 8/E. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni.

(3) A pénzintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.”

(5) Az Szt. a következő 8/D. §-sal egészül ki:

„8/D. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot és minden leányvállalatot - a 8/E. § kivételével - be kell vonni.

(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat által bevont leányvállalatok összetételében a tárgyév folyamán lényeges változás következett be, úgy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba fel kell venni olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egymás után következő évek összevont (konszolidált) éves beszámolóinak összehasonlítását. Az összehasonlíthatóság követelményének azzal is eleget lehet tenni, ha az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait a változásnak megfelelően módosítják.

(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz a 3. számú melléklet szerint részletezett éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, és ha az éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata megtörtént, a vizsgálati jelentéseket, valamint a 60. § (2) bekezdése szerinti közbülső beszámolót átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.”

(6) Az Szt. a következő 8/E. §-sal egészül ki:

„8/E. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis major miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy

c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 8/A. § (1) bekezdésében megnevezett jogai gyakorlásában.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.