1993. évi CX. törvény
a honvédelemről1
A Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és a nemzetközi szerződésekben rögzített határai, valamint a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében,
a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján,
más államok függetlensége, területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva,
a nemzetek közötti viták békés megoldásának szándékával, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva,
a társadalmi béke és a független demokratikus jogállam alkotmányos működése követelményeinek, továbbá
az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és más nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően,
a Magyar Köztársaság honvédelméről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
A HONVÉDELEM ALAPJAI
1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy. Az ország honvédelmi képességének fenntartásában a Magyar Köztársaság alapvetően a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, fegyveres erőinek felkészültségére és elszántságára, illetőleg a polgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére épít.
(2) A honvédelem céljának megvalósítására elsősorban a fegyveres erők hivatottak. A fegyveres erők békében és háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás alatt állnak.
(3) A fegyveres erők sajátos szervezeti és függelmi rendszerben működnek.
(4) A fegyveres erők tagjait általában megilletik mindazok az emberi és szabadságjogok, amelyek más állampolgárokat megilletnek. E jogok csak a katonai szolgálat sajátosságai által feltétlenül megkövetelt mértékben korlátozhatók, ha a korlátozás elkerülhetetlenül és kényszerítő okból szükséges.
(5) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a fegyveres erőket az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával, a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások teljesítésével támogatják, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.
(6) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
2. § A honvédelem célja: idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése, illetőleg az államszervezet, ezen belül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése.
3. § (1) A honvédelem céljának megvalósítása érdekében az Alkotmány rendelkezései alapján e törvény meghatározza
a) a honvédelem állami irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit;
b) a fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó szabályokat;
c) a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami és más szervek feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat;
d) a személyes és a vagyoni szolgáltatás jellegű honvédelmi kötelezettség részletes szabályait;
e) a honvédelmi kötelezettséget teljesítők szociális érdekvédelmét biztosító rendelkezéseket.
(2) Az Alkotmány 19/B.-D. §-aiban meghatározott külön törvények megalkotásáig terjedő időszakra, átmeneti jelleggel e törvény tartalmazza az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett rendkívüli állapotban és szükségállapotban alkalmazható, valamint a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó alapvető szabályokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott külön törvényeket 1997. december 31-ig kell megalkotni.
II. fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
A honvédelem központi irányítása
4. § (1) A honvédelem, ezen belül a fegyveres erők irányítására békében - az Alkotmányban, e törvényben, továbbá más törvényben meghatározottak szerint - az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, valamint - feladat- és hatáskörének megfelelően - az illetékes miniszter jogosult.
(2) A Honvédelmi Tanács jogkörét - a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint átmeneti jelleggel - e törvény 249-256. §-ai szabályozzák.
Az Országgyűlés
5. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg
a) a honvédelmi célok megvalósítása érdekében a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit;
b) a fegyveres erők hosszú távú fejlesztésének irányait;
c) a fegyveres erők részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat.
(2) Az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén dönt az ország általános mozgósításának és a fegyveres erők egészének mozgósítással egybekapcsolt magasabb harckészültségbe helyezésének elrendeléséről.
Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága
6. § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erők feladatainak megvalósítását, felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználását.
(2) A rendkívüli intézkedések tervezeteit (201. §) a Kormány a Honvédelmi Bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi Bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a Kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg.
(3) Az illetékes miniszter a fegyveres erőket érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, egyedi döntések) tervezeteit a Honvédelmi Bizottságnak bemutatja, ha az intézkedés
a) legalább 1000 főt érint, vagy
b) valamely tevékenység megszüntetését, vagy új tevékenység megindítását tartalmazza.
(4) A Honvédelmi Bizottság kinevezése előtt meghallgatja a honvédség parancsnokának, vezérkari főnökének, a határőrség országos parancsnokának jelölt személyt, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.
A köztársasági elnök
7. § (1) A köztársasági elnök
a) a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét (a továbbiakban: védelmi terv);
b) a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) parancsnokát és vezérkari főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát;
c) az illetékes miniszter előterjesztésére a fegyveres erők katonai szervezeteinek csapatzászlót adományoz.
(2) A köztársasági elnök [az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének i) pontjával összhangban] a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter javaslatára
a) a szolgálatból elbocsátja, nyugállományba helyezi;
b) a szolgálatba visszaveszi;
c) fegyelmi fenyítésként elbocsátja, továbbá - kivéve, ha az bírói ítélettel történik - lefokozza, illetőleg rendfokozatában visszaveti.
a tábornokokat.
(3) A honvédelmet, illetve a fegyveres erőket érintő jogszabályok tervezeteit, valamint a 6. § (3) bekezdésében szereplő szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.
(4) A köztársasági elnök a fegyveres erők működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.
A Kormány
8. § (1) A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából
a) az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket;
b) dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait;
c) meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait;
d) dönt az ország részleges mozgósításáról, a fegyveres erők részleges mozgósítással egybekapcsolt, továbbá a fegyveres erők egészének mozgósítás nélkül történő magasabb harckészültségbe helyezéséről;
e) meghatározza a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatait;
f) összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban: minisztérium) honvédelmi felkészítési és országmozgósítási tevékenységét;
g) gondoskodik a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről.
(2) A Kormány nevében a Kormány elnöke, vagy az általa megbízott miniszter évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a magyar fegyveres erők felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.
(3) A fegyveres erők működésének irányítása körében a Kormány meghatározza
a) a fegyveres erők felső szintű vezetésének rendjét;
b) a honvédség területi elhelyezkedésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményeit;
c) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat; továbbá
d) megteszi a szükséges intézkedéseket az Alkotmány 19/E. §-a szerinti váratlan támadás elhárítására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében.
(4) A Kormány az éves költségvetési tervben
a) megtervezi a fegyveres erők fenntartásának és fejlesztésének költségeit;
b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel és a gazdaságmozgósítással - ezen belül a Honvédelmi Tanács működési feltételeinek és a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.
(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottak végrehajtására a Kormány rendeletet, illetőleg határozatot ad ki.
(6) A Kormánynak az (1) és (3) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét.
A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter
9. § (1) A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatainak végrehajtásáért felelős szakminisztere. Ennek megfelelően gyakorolja mindazokat a honvédelmi irányítási jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
(2) A határőrséget a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszter határőrséggel kapcsolatos irányítási jogkörét külön törvény szabályozza.