1993. évi CXI. törvény

a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről1

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁHT) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1994. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1994. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1994. évi központi költségvetés

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására

a) 300 000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényt bocsásson ki;

b) 29 561,4 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kibocsátandó államkötvényekből 69 226,0 millió forint a hiteltörlesztések, illetve a lejáró államkötvények miatti költségvetési adósság megújítását szolgálja.

(3) Ha a pénzpiaci viszonyok az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottnál kisebb összegű államkötvény kibocsátását teszik lehetővé, akkor a kieső forrás pótlására átmenetileg legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket bocsásson ki.

(4) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó államkötvényekből a Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 22. § (1) bekezdésében foglaltakat - úgy vásárolhat, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott értékpapírok állományának növekedése - az 1993. december 31-i állományhoz képest - 1994. év egyetlen napján se haladja meg a 80 milliárd forintot.

(5) A Magyar Nemzeti Bank a (4) bekezdésben szereplő hitelállomány növekedési korlát eléréséig a kibocsátandó állami értékpapírok tekintetében a központi költségvetés számára értékesítési garanciát nyújt.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból és az Egészségbiztosítási Alapból teljesített kiadásokhoz a 27. §-ban vállalt garancia forrásának megteremtése érdekében - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéken felül - kincstárjegyet bocsásson ki.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére legfeljebb 800 millió forint erejéig előlegezze meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megrendezésével összefüggő kiadások azon részét, amelynek megtérítésére a részt vevő országok kötelezettséget vállalnak.

(8) A bankrendszer piacgazdasági feltételeknek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére a pénzügyminiszter hitelkonszolidációs államkötvényt bocsáthat ki legfeljebb 125 milliárd forint összegben. Az így keletkező adósság az államadósságot növeli.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYES
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,
TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 25 000 millió forint.

(2) A központi költségvetés a 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez

a) az 1993. május 1-jei hatállyal végrehajtott központi bérpolitikai intézkedések 1994. évet érintő - a kedvezményezett költségvetési címek előirányzataiban még nem érvényesített - előirányzataként

aa) a központi költségvetési szervek részére 3450 millió forint (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 2. alcím);

ab) a helyi önkormányzati költségvetési szervek részére 9150 millió forint (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 8. alcím);

b) a központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai kerete (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 3. alcím);

c) a köztisztviselők 1994. évi központi bérpolitikai kerete (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 4. alcím);

d) az egyházi, alapítványi intézmények 1994. évi bérpolitikai kerete (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 5. alcím).

(3) A központi költségvetési szerveknél 2000 millió forint, az önkormányzati költségvetési szerveknél 1000 millió forint a köztisztviselők 1994. évi béremelésére szolgáló előirányzat. Az önkormányzatok az e bekezdésben meghatározott keretüket saját forrásból kiegészítik.

(4) A (2) bekezdésben foglalt előirányzatok felhasználásával kapcsolatos előirányzat-átcsoportosításokra - ideértve a 39. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előirányzatok kiegészítését is - a Kormány jogosult.

(5) A (2) bekezdésben szereplő előirányzatok magukban foglalják a béralaphoz kapcsolódó járulékokat is, figyelembe véve a munkaadói járulék központi finanszírozásának rendjét.

Rendkívüli kiadások és bevételek

5. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2. alcím);

b) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 4. alcím);

c) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítások fedezete (VII. Miniszterelnökség 30. cím 5. alcím);

d) az 1994. évi országgyűlési képviselői választással kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség 30. cím 6. alcím);

e) az országgyűlési képviselői választási kampány kiadásai (VII. Miniszterelnökség 30. cím 8. alcím);

f) az önkormányzati képviselői választással kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség 30. cím 9. alcím);

g) az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet utótalálkozó (XIV. Külügyminisztérium fejezet 5. cím 2. alcím 8. előirányzat-csoport);

h) a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

i) a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

j) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (II. Országgyűlés fejezet 4. cím 2. alcím és 5. cím; VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4-7. előirányzat-csoport, 25. cím 2. alcím 4-30., 33. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 1-3. előirányzat-csoport; XIV. Külügyminisztérium fejezet 5. cím 2. alcím; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím, 2. alcím; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím 2. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3., 5-8. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 23. cím 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 3. és 5-12. előirányzat-csoport; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 9. cím 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet 7. cím 2. alcím).

(2) A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei között rendkívüli bevétel

a) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet költségvetési befizetéseinek előirányzatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. cím 2. és 3. alcím);

b) a központi költségvetési szervektől származó befizetések előirányzata (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

c) az önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);

d) az Állami Vagyonügynökségtől és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: ÁV Rt.) származó privatizációs bevételek (XXXI. Belföldi Államadósság fejezet 6. cím).

Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Vagyonügynökség az ideiglenes állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 4000 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(2) Az ÁV Rt.-hez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, továbbá az ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁV Rt. Közgyűlésén megállapított és az 1994. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után 1994. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) Az ÁV Rt.-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1993. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon privatizációjából származó bevételből az ÁV Rt. 8000 millió forintot, továbbá a MATÁV privatizációjából származó bevételből 28 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(4) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a központi költségvetésbe való befizetéséről a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles gondoskodni.

(5) Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 26 800 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 10 000 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 15 000 millió forint.

(6) Az Állami Vagyonügynökség az állami vagyon privatizációjával kapcsolatos jótállási, szavatossági, kezességi kötelezettségekre képzett külön alapja pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál kamatozó elkülönített számlán betétként köteles elhelyezni.