(7) Az Állami Vagyonkezelő Rt. 1994. évi privatizációs bevételeiből

a) 13 500 millió forintot a Foglalkoztatási Alap;

b) 6000 millió forintot a Területfejlesztési Alap;

c) 4000 millió forintot a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap

feltöltésére;

d) 4000 millió forintot (ebből 2000 millió forintot a hitelgarancia rendszer, 2000 millió forintot a felszámolási vagyonértékesítést elősegítő hitelkonstrukció céljára) a Kisvállalkozói Garancia Alap feltöltésére;

e) 769 millió forintot - 1992. évre előírt kötelezettség teljesítéseként - a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap javára

köteles közvetlenül átutalni.

(8) Amennyiben a privatizációs bevételek évközbeni alakulása nem biztosítja a (7) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére az alapok támogatása átmenetileg megelőlegezhető. A megelőlegezett támogatást a privatizációs bevételekből soron kívül kell visszafizetni.

7. § A Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél (a továbbiakban: KVSz), az Állami Vagyonügynökségnél, az ÁV Rt.-nél, az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaságnál, valamint a 6. § (4) bekezdés szerinti állami tulajdon vagy részének értékesítéséből származó bevételt olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.

8. § (1) A KVSz kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ingatlanok hasznosítása esetén az adósságteherrel, tartalékkal és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - és a központi költségvetést illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzésvédelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

a) 20 millió forint értékesítési, és három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig saját hatáskörben;

b) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;

c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatár felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének kezdeményezésére a pénzügyminiszter;

d) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság véleményének beszerzésével - értékesítheti, cserélheti, illetve adhatja bérbe.

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő kincstári ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt esetekben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel intézménynél visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a)-c) pontokba tartozó hasznosítás Kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt.

(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

12. § A 9-11. §-okban foglalt értékhatárok általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

A központi költségvetési szervek
befizetési kötelezettsége

13. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 36%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az 1994. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1994. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többlete, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok, a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - pénzmaradványa - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa - a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül:

a) az intézményi ellátás díja;

b) az alkalmazottak térítése;

c) a hatósági és eljárási bevétel;

d) az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítési bevétel;

e) az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásidíj-bevétel.

Egyes pénzbeli juttatások folyósítása

15. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képzett előirányzat felhasználásáról - a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a felsőoktatási intézmény dönt.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését, valamint az 1993. év során végrehajtott központi bérpolitikai intézkedés 1994. évi összegét önkormányzatonként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) Az 1993. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

b) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, az ott megjelölt feltételek mellett;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdései alapján az 1994-ben támogatható célok körét a következők szerint szűkíti és rangsorolja:

a) községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása (közkifolyós ivóvízellátás, ivóvízbázis-fejlesztés, ivóvízhálózat-építés, ivóvíz-kezelési eljárások);