1993. évi CXII. törvény

a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról1

1. § A pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló, többször módosított 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya kiterjed - a 2. §-ban foglaltak kivételével -

a) arra a jogi személyre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá az egyéni vállalkozóra és természetes személyre, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén pénzintézeti vagy bankképviseleti tevékenységet végez, valamint

b) az a) pontban említett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonosára, illetőleg az ezekben tulajdont szerezni kívánó személyre (társaságra).”

2. § A Pit. 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény rendelkezései nem terjednek ki:)

„d) a tőzsde által működtetett Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaságra”.

3. § (1) A Pit. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„c) pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolgot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerez meg tulajdonul, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a kárveszély viseléséből származó kockázat az átadással a lízingbevevőre száll át és a lízingbevevő válik a hasznok szedésére jogosulttá, továbbá a közvetlen terhek viselésére kötelezetté és egyúttal arra is jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával és a lízingdíj, valamint a szerződésben kikötött (maradvány) érték maradéktalan megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen;

g) betétgyűjtés: mások pénzének kamat vagy más hozam ellenében - látra vagy meghatározott időpontra szóló - visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása úgy, hogy a visszafizetés időpontjáig a pénz feletti használat joga teljes egészében a betétet elfogadóra száll át.”

(2) A Pit. 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„a) betét: a pénzintézetnél számlán, betétokiratban vagy más módon, betétszerződés alapján - kamat vagy más hozam ellenében - elhelyezett pénz, amelyet a pénzintézet jogszabályi rendelkezés, vagy a betétszerződés feltételei alapján visszafizetni köteles;

g) kereskedelmi hitel: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg;

h) befektetés: az ingatlanokon, ingó dolgokon fennálló tulajdon, valamint a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész stb.), továbbá a más pénzintézet részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke.”

(3) A Pit. 3. §-a (3) bekezdésének a)-b), valamint e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„a) szavatoló tőke: a pénzintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott és a 2. számú melléklet szerint számított saját tőkéje;

b) mérlegfőösszeg: a pénzintézetekre vonatkozó számviteli jogszabályok szerint a mérlegben szereplő összes eszköz, továbbá - a 29. § (1) bekezdés a) pontja és a 74. § (2) bekezdése kivételével - a mérlegen kívüli tételek összege;

e) likvid eszköz: a pénzintézet rendelkezésére álló - pénzként azonnal felhasználható vagy azonnal pénzzé tehető - eszközök összessége;

f) befolyásoló részesedés:

1. az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy

2. olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;

g) közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás(ok) (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő - a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;

i) túladósodottság: olyan helyzet, amikor a pénzintézet számviteli jogszabályok szerinti kötelezettségeinek értéke megszakítás nélkül 30 banki napig meghaladja eszközeinek értékét.”

(4) A Pit. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában:

a) pénzintézeti vezető: a pénzintézet igazgatóságának tagja, valamint a pénzintézet ügyvezetője;

b) ügyvezető: a pénzintézet vezetésére - irányítására - megválasztott, a pénzintézettel munkaviszonyban álló első számú vezető, és annak helyettese(i).”

(5) A Pit. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 10. § (7) bekezdése, a 38-38/B. §, valamint a 39-41. § alkalmazásában hitelnek minősül

a) a hitel és kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b) a váltó leszámítolása, a csekk megvásárlása;

c) a pénzintézet által nyújtott bankgarancia, bankkezesség, valamint bármely idegen kötelezettségért vállalt helytállás;

d) a pénzintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, hogy az ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy a vevő követelésére azokat visszavásárolja;

e) a pénzintézetnek a hitelfelvevő (az adós) vállalkozásában szerzett, a vállalkozás saját tőkéjének huszonöt százalékát elérő részesedés, függetlenül a részesedés időtartamától;

f) a pénzintézet által megvásárolt pénzkövetelés; valamint

g) a pénzügyi lízing nyújtása.”

(6) A Pit. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Egy hitelfelvevőnek (adósnak) minősül

a) a magánszemély, a közeli hozzátartozókkal [Ptk. 685. § b) pont] együtt;

b) a leányvállalat az anyavállalattal együtt;

c) gazdasági társaság - ide nem értve az Állami Vagyonkezelő Rt.-t - az általa alapított egyszemélyes gazdasági társasággal, illetve a többségi tulajdonában lévő gazdasági társasággal együtt,

d) az ellenőrzött részvénytársaság a többségi részesedést szerzett részvénytársasággal együtt;

e) együttesen az olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnak ötven százalékot meghaladó arányban közvetlen és közvetett tulajdonában áll, vagy annak ugyanilyen arányban tulajdonosa;

f) az egyesülés, a közös vállalat, a közkereseti társaság és a betéti társaság a tagjaival együtt;

g) a saját nevében hitelt felvevő személy vagy vállalkozás, azzal a személlyel vagy vállalkozással együtt, aki számára a felvett hitelt - a pénzintézet hozzájárulásával - átadja.”

4. § (1) A Pit. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzintézeti tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű végzése:”

(2) A Pit. 4. § (1) bekezdésének l) pontjában a „hitelkártya” szó helyébe „bankkártya” szövegrész lép.

(3) A Pit. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem minősül pénzintézeti tevékenységnek

a) az (1) bekezdés n) és o) pontjában meghatározott tanácsadási tevékenység, ha azt kizárólagosan vagy más, de nem pénzintézeti tevékenységekkel együtt végzik;

b) a vállalkozás szokásos üzleti tevékenységéhez kapcsolódó kereskedelmi hitel elfogadása, illetve nyújtása;

c) a vállalkozás által a nála vagy egy másik meghatározott vállalkozásnál történő vásárlásra jogosító vásárlási célú jegyek, utalványok kiadása;

d) mások pénzének meghatározott formában - kockázati tényezőket tartalmazó módon - történő összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játék, amelyben a játékba lácszerűen bekapcsolódó játékosok a láncban előttük álló játékosok, illetve a játék szervezője számára pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek (piramis játék, pilóta játék);

e) a munkáltató által, az alkalmazottai részére fizetési előleg vagy kölcsön eseti nyújtása;

f) a külön jogszabályban meghatározott - hitelviszonyt megtestesítő - értékpapírok kibocsátása;

g) a legalább többségi tulajdonnal vagy az ellenőrzést biztosító szerződéssel rendelkező vállalkozásnak az ellenőrzött vállalkozásokkal - a likviditás biztosítása érdekében - közösen végrehajtott pénzügyi műveletei;

h) a biztosít által - biztosítási szerződés alapján - folytatott hitelezési tevékenység;

i) a külön törvény alapján szabályozott és folytatott hitelezési tevékenység, ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik; valamint

j) a közraktári ügylet.”

5. § A Pit. 7. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A pénzintézet igazgatósága a névre szóló, illetőleg az ideiglenes részvényekről köteles olyan részvénykönyvet vezetni,

a) amely áttekinthetően és egyértelműen tartalmazza legalább az (5) bekezdésben felsorolt adatokat;

b) amelyből a tulajdonosok, illetőleg a szavazásra jogosultak adatai bármikor, visszamenőlegesen is kétséget kizáróan megállapíthatók;

c) amelyből bármikor visszamenőlegesen is megállapítható mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az, hogy azokat ki és mikor eszközölte.

(5) A pénzintézet igazgatósága a névre szóló, illetőleg az ideiglenes részvényekről vezetett részvénykönyvben köteles nyilvántartani

a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét);

b) a részvénytulajdonosok pontos lakcímét (székhelyét);

c) a részvény jelét, sorszámát és névértékét;

d) a részvényes állampolgárságát;

e) a részvény fajtáját, az egyes részvényekhez fűződő különleges (tulajdonosi) jogokat;

f) a részvényvásárlás időpontját;