g) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

h) a közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét);

i) a részvény bevonásának és törlésének időpontját.

(6) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek cégjogi adatait is.”

6. § A Pit. a 7. § után a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A részvénytársasági formában működő pénzintézet köteles a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni.

(2) A szövetkezeti pénzintézet köteles legalább egy belső ellenőrt foglalkoztatni. Az ilyen pénzintézetek - ha ugyanazon személyt foglalkoztatják belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást.

(3) A pénzintézetnél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata kizárólag

a) a pénzintézet belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) a pénzintézeti tevékenységnek (a banküzemnek) a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség, az összhang és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálatára terjed ki.

(4) A belső ellenőrzésnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a pénzintézet által a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente - ellenőriznie kell.

(5) A belső ellenőrzés jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni.”

7. § A Pit. 9. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ilyen engedélyt - a Bankfelügyelettel egyetértésben - a Magyar Nemzeti Bank vonhatja vissza a 64. § megfelelő alkalmazásával.”

8. § (1) A Pit. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénzintézet működésének, illetve pénzintézeti tevékenység végzésének megkezdését, továbbá a pénzintézet tevékenységi körének bővítését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha)

„b) a pénzintézet jegyzett tőkéjében a készpénzhányad legalább a (2)-(3) bekezdésben meghatározott nagyságú összeget eléri és annak ötven százalékát a tevékenység megkezdése előtt befizették.”

(2) A Pit. 10. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Betét elfogadását és pénzforgalmi számla vezetését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha

a) a pénzintézet csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetőleg

b) a hitelszövetkezet csatlakozik a hitelszövetkezetek által létrehozott önkéntes betétbiztosítási (intézményvédelmi) alaphoz.

(6) Pénzforgalmi számla vezetését a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha a pénzintézet csatlakozik egy, a pénzintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez (közvetlenül vagy - az átutalási rendszer egy tagja révén - közvetetten).

(7) Hitel nyújtását a Bankfelügyelet akkor engedélyezi, ha a pénzintézet közvetlenül vagy - a hitelinformációs rendszer egy tagja révén - közvetetten csatlakozik a pénzintézetek által létrehozott és működtetett, az adósokra vonatkozó központi pénzintézeti hitelinformációs rendszerhez.”

9. § A Pit. a 18. § után a következő alcímmel és a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„Üzleti titok

18/A. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzintézetre vonatkozó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzintézetnek méltányolható érdeke fűződik.

(2) A pénzintézet tulajdonosa, valamint a pénzintézetben részesedést szerezni kívánó személy köteles a pénzintézet működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti (szakmai) titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, illetve, hogy a pénzintézetnek vagy a pénzintézet ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(3) A (1) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Bankfelügyelettel;

b) Magyar Nemzeti Bankkal; valamint

c) nemzetbiztonsági szolgálattal; továbbá

d) büntetőügyben eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel, valamint bírósággal

szemben.”

10. § A Pit. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A pénzintézet a tevékenységével együttjáró hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb - a pénzintézet által az e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével meghatározott szempontok szerint egyedileg minősített - kockázatok fedezetére ráfordításként történő elszámolással, az adózatlan eredmény terhére kockázati céltartalékot köteles képezni, és az egyedileg minősített kockázatokból származó veszteség, a behajthatatlan követelés leírására először a kockázati céltartalékot köteles felhasználni.

(2) A pénzintézet az általa képzett kockázati céltartalék harminc százalékának megfelelő összeget likvid eszközökben köteles tartani.

(3) A pénzintézetnél behajthatatlan követelésnek minősíthető a bankkonszolidáció során megvalósított adóskonszolidáció keretében 1994. december 31-ig elengedett követelés.”

11. § A Pit. 30. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„30. § A betétügylet végzésére felhatalmazott pénzintézet - a hitelszövetkezet kivételével - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni.”

12. § A Pit. 31. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapo(ka)t (a továbbiakban: alap) hozhatnak létre. Az alap jogi személy.

(2) Az alap pénzeszközei nem vonhatók el és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő esetben nem használhatók fel, abból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.”

13. § (1) A Pit. 33. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénzintézet - a 4. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve a pénzintézeti tevékenységének ellátásához közvetlenül szükséges befektetést, fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari termékelőállítást és szolgáltatások végzését, valamint a bankügyletekből származó veszteségeinek mérséklése, illetve elhárítása érdekében biztosítékként vagy hitel-tulajdonrészesedés csereügylet következtében átmenetileg tulajdonába, birtokába került vállalkozás, ingatlan, valamint ingó dolgok értékesítésére való előkészítését és értékesítését.”

(2) A Pit. 33. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Takarékszövetkezet kiskereskedelmi, kereskedelmi-szolgáltatási és idegenforgalmi tevékenységére a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik.”

13/A. § A Pit. 36. § (2) bekezdés b) és e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a betétállományának 10%-át meg nem haladó bankközi betéteken kívül kizárólag egy éven túli lejáratú betéteket gyűjthet.”

„e) a hitelállományának 10%-át meg nem haladó bankközi hiteleken kívül kizárólag egy éven túli lejáratú hiteleket nyújthat.”

14. § A Pit. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Nagyhitelnek minősül az a hitel [3. § (6) bekezdése], amelynél az egy hitelfelvevő [3. § (8) bekezdés] részére történt összes kihelyezések értéke külön-külön vagy együttesen a pénzintézet szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladja.

(2) A pénzintézet által nyújtott nagyhitelek együttes összege nem lehet több, mint a pénzintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.

(3) Az egy hitelfelvevőhöz [3. § (8) bekezdés] a pénzintézet által kihelyezett nagyhitelek együttes összege nem haladhatja meg a pénzintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szempontjából a váltók jegybank által történő viszontleszámítolásából származó hiteleket, valamint a feltételes kötelezettségeket (bankgarancia stb.) - kivéve a 3. § (6) bekezdésének a) és b), valamint g) pontjában foglaltakra vállalt feltételes kötelezettségeket - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni.

(5) A pénzintézet szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni a nagyhitelekre vonatkozó kérelmek elbírálásának, illetve a nagyhitelekről való döntések meghozatalának rendjét.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a következő, elkülönítve nyilvántartott hitelek (követelések) esetében:

a) a központi költségvetés vagy a külön törvényben szabályozott, elkülönített állami pénzalap részére nyújtott hitelnél;

b) a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló követeléseknél;

c) a központi költségvetés készfizető kezességével teljes egészében biztosított hitelnél; valamint

d) az Exportgarancia Rt. politikai kockázatok elleni biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai kockázat merül fel.

(7) A pénzintézet a nagyhitelekre vonatkozó szabályokat arra tekintet nélkül köteles alkalmazni, hogy a hitel mögött milyen fedezet, illetve milyen, a pénzintézettel szemben fennálló követelés áll. Ezt a rendelkezést a (6) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetében nem kell alkalmazni.”

15. § (1) A Pit. a 38. § után a következő 38/A. §-sal egészül ki:

„38/A. § (1) A pénzintézet köteles a hitelezési tevékenység megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése és (belső) ellenőrzése érdekében a szükséges belső szabályzatokat kidolgozni, alkalmazni és azokat a Bankfelügyelet részére - külön kérésre - bemutatni.

(2) A hitelnyújtásról való döntés előtt és annak lejárati ideje alatt a pénzintézetnek megfelelően tájékozódnia kell a hitelfelvevő, illetve a kezes hitelképességéről [üzleti eredményeiről, likviditásáról, várható helyzetéről stb., valamint a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek (a továbbiakban: fedezetek)] meglétéről, értékéről és érvényesíthetőségéről, valamint - ha az ügyfél vállalkozásnak minősül - meg kell követelnie az ügyfél részéről az éves beszámoló bemutatását.

(3) Pénzintézet - a bankközi hitel kivételével - hitelt kizárólag írásbeli szerződés alapján folyósíthat.

(4) Nem nyújtható kölcsön a pénzintézet saját részvényeinek megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a pénzintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

(2) A Pit. a következő 38/B. §-sal egészül ki:

„38/B. § (1) A pénzintézet - bankfelügyeleti rendelkezésben, továbbá az általa külön szabályzatban - meghatározott szempontok szerint rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit, vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit) minősíteni.