1993. évi CXIV. törvény

az állattenyésztésről1

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gazdasági célú állattenyésztés biztosítsa a piacképes, minőségi állati termék előállítás genetikai hátterét; segítse hazánk részvételét a nemzetközi szakmai, kereskedelmi együttműködésekben; szolgálja a kiváló, nagy termelőképességű, gazdaságos fajták, hibridek fenntartását, fejlesztését, elterjesztését, továbbá a magyar állattenyésztés történeti múltjához tartozó állatfajták megőrzését, a következő törvényt alkotja

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és hatálya

1. § E törvény az állatok tenyésztését azzal a céllal szabályozza, hogy az

a) elősegítse a magas színvonalú tenyésztő tevékenység folytatását;

b) az állatok tenyész- és haszonértéküket, genetikai sokféleségüket megőrizzék, illetve növeljék;

c) az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek;

d) javuljon az előállított állati termék minősége, előállításának gazdaságossága és versenyképessége;

e) hosszú távon megőrizhetők legyenek a nemzeti értéket képviselő fajták génjei, egyedei, illetve azok csoportjai, genetikai sokféleségük;

f) biztosítsa a nemzetközi előírásokhoz való alkalmazkodást.

2. § A törvény hatálya kiterjed

a) a szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, méh, hal, gazdasági célú, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére;

b) valamennyi, az a) pontban megjelölt állat gazdasági célú tenyésztésével, tenyészállat és szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.

Fogalommeghatározások

3. § E törvény alkalmazásában

1. Apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet az elismert tenyésztő szervezet a tenyésztési programjában előírtak szerint annak minősít.

2. Állattenyésztés: az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.

3. Baromfikeltető állomás: az a létesítmény, amelyben továbbtenyésztésre vagy árutermelő állományok előállítása céljából tenyész- vagy keltetőtojásokat keltetnek.

4. Ellenőrző teszt: a keresztezéses vagy hibrid tenyésztés keretében végzett állományszintű üzemi vagy központi vizsgálat, amelyben véletlenszerű mintavétel vizsgálati eredményeinek segítségével állapítják meg a végtermékek teljesítményét és minőségét, valamint a végtermék-előállító szülők reprodukciós teljesítményét.

5. Embrió-átültető állomás: petesejtek és embriók előállítására, nyilvántartására, kezelésére, átültetésére, illetve értékesítésére szolgáló, helyhez kötött vagy mozgó létesítmény.

6. Fajtafenntartás: egy adott fajta, fajtakonstrukció genetikai tulajdonságainak megőrzését, illetve folyamatos genetikai fejlesztését szolgáló tevékenységek összessége.

7. Gazdasági cél: mezőgazdasági, élelmiszer-termelési és prémtermelési célra történő állat- és állati eredetű termék előállítás, forgalmazás.

8. Halkeltető állomás: halivadék mesterséges előállítására szolgáló létesítmény.

9. Keltetőtojás: olyan keltetésre alkalmas tojás, amelyet haszonállat-előállítás céljából keltetnek és amelyből a kikelt utód nem kerülhet továbbtenyésztésre.

10. Mesterséges termékenyítési engedély: olyan közokirat, amelynek birtokában lehet az apaállattól a mesterséges termékenyítő állomásokon spermát nyerni.

11. Mesterséges termékenyítő állomás: olyan létesítmény, amelyben mesterséges termékenyítés céljából spermanyeréshez, -kezeléshez és -értékesítéshez apaállatokat tartanak, illetve értékesítésre spermát kezelnek és tárolnak.

12. Méhanyanevelő telep: olyan méhészet, amelyben forgalmazás céljára, ellenőrzött törzscsaládoktól származó méhanyákat nevelnek.

13. Szaporítóanyag: friss, tartósított és mélyhűtött sperma, petesejt, embrió, tenyésztojás, keltetőtojás, halikra, hallárva.

14. Származási igazolás: elismert tenyésztő szervezet által a tenyészállat és szaporítóanyag tenyésztési adatairól, a törzskönyv vagy a tenyésztési főkönyv alapján kiállított közokirat.

15. Teljesítményvizsgálat: a tenyészérték becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen belül termékei minőségének megállapítására szolgáló eljárás.

16. Tenyészállat: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott állat, amely egyedileg vagy az állatcsoport részeként azonosítható:

a) amelynek szüleit és nagyszüleit törzskönyvbe vették vagy jegyezték be, és maga a tenyészállat törzskönyvezett vagy bejegyzett és törzskönyvezhető, vagy

b) amelyet elismert tenyésztő szervezet tenyésztési főkönyvében nyilvántartanak, vagy

c) amelyet elismert tenyésztő szervezet a kisállatfajok meghatározott körében, származási igazolással annak ismer el.

17. Tenyészérték: a tenyészállat becsült örökítőképessége, amely utal utódai teljesítményére.

18. Tenyésztési adat: e törvény hatálya alá tartozó állatfajok egyedeinek, csoportjainak törzskönyvben, tenyésztési főkönyvben nyilvántartott, az egyed, a csoport azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyészértékére, tenyésztőjére és tulajdonosára vonatkozó bejegyzés.

19. Tenyésztési főkönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a keresztezési vagy hibridizációs program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.

20. Tenyésztési hatóság: a földművelésügyi miniszter által alapított, állattenyésztési hatósági feladatokat is ellátó államigazgatási szervezet.

21. Tenyésztési program: meghatározott gazdasági cél elérésére végzett tenyésztési tevékenységek sora és az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer (nyilvántartás, teljesítményvizsgálat, törzskönyvezés stb.).

22. Tenyésztojás: olyan keltetésre alkalmas tojás, amelyet tenyészállat-előállítás céljára keltetnek és amelyből az utód továbbtenyésztésre kerülhet.

23. Tenyésztő egyesület, illetve szövetség: a tenyésztők bíróságon bejegyzett, közfeladatot is ellátó szervezete, amely a tagjai által jóváhagyott tenyésztési programot hajt végre, és erre a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) általi elismeréssel jogot szerzett.

24. Tenyésztő szervezet: elismert tenyésztő egyesület, tenyésztő szövetség és tenyésztő vállalkozás.

25. Tenyésztő vállalkozás: egy vagy több természetes, illetve jogi személy által létrehozott, gazdasági tevékenységet végző szervezet, amely a fajtaelismerés keretében jogot kapott tenyészállat és szaporítóanyag előállítására, forgalmazására, illetve keresztezési program végrehajtására.

26. Törzskönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.

27. Törzskönyvezés: a tenyésztési adatok hiteles gyűjtése, tenyésztési főkönyvben vagy törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése, igazolása és közzététele.

II. Fejezet

ÁLLATTENYÉSZTÉS

Tenyészállat, szaporítóanyag használata

4. § Szarvasmarha-, juh-, kecske-, ló- és sertésfajoknál utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amely megfelel a 3. § 1. pontjában előírt feltételeknek.

5. § (1) Mesterséges termékenyítő állomásokról vagy ilyen állomások számára spermát felkínálni vagy értékesíteni csak akkor szabad, ha

a) azt mesterséges termékenyítő állomáson vagy annak szervezésében, mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállattól vették le, és

b) az előkészítés során minden adag - az előírásoknak megfelelő minőségű - spermát származásazonosító jelzéssel láttak el, továbbá

c) ha azt - jogszabályban meghatározott körben - a spermát termelő apaállat származási igazolása, vércsoport-igazolása és a mesterséges termékenyítő állomás spermaminőségi igazolása kíséri.

(2) Petesejteket és embriókat kizárólag embrióátültető állomások, elismert tenyésztő szervezetek, illetve elismert tenyésztő szervezetek tagjai csak akkor ajánlhatnak fel vagy forgalmazhatnak, ha petesejtek és embriók

a) tenyésztési program szerint kijelölt nőivarú tenyészállatoktól és apaállatoktól származnak;

b) kinyerése, kezelése, embrióátültető állomáson keresztül történt;

c) a tárolást, szállítást szolgáló csomagoláson - a származás azonosíthatósága érdekében - jelöléssel vannak ellátva vagy az embrióátültetést követően az embriót befogadó anyaállatot a 8. §-ban meghatározott módon megjelölték.

(3) A forgalomba hozatal során

a) a petesejteket a termelő anya származási igazolásának, vércsoport-igazolásának és az embrióátültető állomás petesejt-igazolásának;

b) az embriókat az ivarsejtet termelő szülők származási igazolásának, vércsoport-igazolásának és az embrióátültető állomás igazolásának

kell kísérnie.

(4) A keltető- és tenyésztojást tenyészetazonosító jelzéssel és az elismert tenyésztő szervezet származási igazolásával kell ellátni.

6. § Tenyészállat-kiállítást, -árverést a vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával, csak az elismert tenyésztő szervezet hozzájárulásával és a tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani.

Teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés

7. § (1) A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek meghatározása, megvalósítása - térítés ellenében végzett - állami feladat.

(2) A teljesítményvizsgálatokat és az ellenőrző teszteket a tenyésztési hatóság végzi, melynek alapján becsli a tenyészértéket és a végtermék teljesítményeket.

(3) A tenyésztési hatóság - ellenőrzése mellett - elismert tenyésztő szervezetet is megbízhat a teljesítményvizsgálatok végzésével, kivéve a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatokat.

(4) A tenyésztési hatóság a tenyészértékbecsléskor más vizsgálatok eredményeit is alapul veheti, ha azokat elismert tenyésztő szervezet végzi, vagy annak megbízásából és ellenőrzése mellett végzik, és az alkalmazott vizsgálati módszerrel az eredmények hiteles és szakszerű megállapítása biztosított.