(4) A gyógyászati szolgáltatások kiadásainak előirányzata 1220 millió forint. Ebből 1100 millió forint a gyógyfürdő szolgáltatás, 120 millió forint az anyatejellátás kiadási előirányzata.

(5) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 54 160 millió forint.

(6) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 9150 millió forint.

(7) A táppénzkiadás előirányzata 34 100 millió forint.

(8) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadásának előirányzata 3040 millió forint.

(9) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott

kiadások E. Alapot terhelő részére 832 millió forint irányozható elő.

(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 300 millió forint.

(11) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 2 millió forint.

(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve az AT. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásoknak törvény szerint szükségessé váló emelését is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(14) Az E. Alap működési kiadásának előirányzata 7017 millió forint. Ez tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

A gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások
finanszírozása

8. § (1) Az E. Alap kezelője 1994-ben mindazon működtetőket, akikkel 1993. II. félévében finanszírozási szerződést kötöttek és a szerződés felbontására nem került sor, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 21-29. §-ai és 31. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint finanszírozza, ideértve a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott és a vasútegészségügyi intézeteket, szolgálatokat is, amelyek 1994. első félévében lépnek be az 1993-ban bevezetett új finanszírozási rendszerbe azzal, hogy az 1994. évi költségvetésüket a tljesítményfinanszírozott szakellátási körben az 1993. II. félévétől alkalmazott többletekkel korrigálva kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1994-ben megkötött finanszírozási szerződések tekintetében is.

(3) A gyógyító-megelőző ellátások 1994. évi finanszírozási formánkénti előirányzatát a törvény 6. számú melléklete tartalmazza. az E. Alap kezelője a népjóléti miniszter egyetértésével az 1994. év májusáig elvégzett felülvizsgálat alapján jogosult az előirányzatok szükség szerinti átcsoportosítására. Az előirányzat ezen túlmenően a központi intézkedések hatásával módosítható.

A tartalékok alakulása

9. § Az E. Alap 1993. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

III.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ
RENDELKEZÉSEK

10. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek - az AT. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. §-a (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásokra előirányzott kiadások összegezéséből adódó - együttes nyugdíjkiadási előirányzata 413 180 millió forint.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre az (1) bekezdés szerinti előirányzatból 500 millió forint fordítható.

11. § A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartaléknak a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 1994. évi előirányzata 7200 millió forint. E bevételből - a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a Ny. Alap és az E. Alap 50-50%-os arányban részesedik.

12. § A 2. § (4) bekezdésében és a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzat teljesüléséért 1993-ban legfeljebb 16 milliárd forint értékű többletvagyon kerül átadásra. Az átadásra kerülő többletvagyont csökkenti az ÁVRt. által átadandó vagyonrész hozama. A többletvagyon ezen túlmenően szabadon értékesíthető.

13. § A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

14. § (1) 1994. január 1-jétől a 9. számú mellékletben felsorolt, 1993-ban még átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásait - a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kivételével, amelyek 1994. évben még a Ny. Alap részei - a központi költségvetés finanszírozza. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásait a központi költségvetés 1995. január 1-jétől átveszi a Ny. Alaptól.

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

IV.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT
SZOLGÁLÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.”

16. § Az AT. 3. § (1)-(2) bekezdése, az (5) bekezdésének az a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdés hatályát veszti:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetés helyett átmenetileg társadalombiztosítási forrásból finanszírozza az öregségi és növelt összegű öregségi járadékot, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadékot, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezeti járadékok).

(2) Az Alapok működési költségvetésének részletezését az államháztartás információs rendszerének megfelelő struktúrában az Alap kezelőjére és az igazgatási szerveire elkülönített bontásban törvény határozza meg.

[(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékát-csoportosítást eszközölnek. Ennek során]

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások céljára meghatározott (12,8%);

[járulékmérték szerinti százalékát.]”

17. § Az AT. 4. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés új h) ponttal egészül ki:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);

h) működési célú bevétel, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz az Egészségbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.”

18. § Az AT. 5. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdés a), b), da) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új i) ponttal egészül ki:

„(1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatejellátás), a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.