1994. évi IX. törvény
a büntető jogszabályok módosításáról1
1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság a feltételes szabadságot akkor is megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt a feltételes szabadságra bocsátása előtt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) Ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságát megszünteti, az elítélt a vele szemben kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztés kétszeres időtartamáig, de legalább öt évig nem bocsátható feltételes szabadságra.”
2. §2 A Btk. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„217. § Aki a Magyar Köztársaság államhatárát
a) engedély nélkül,
b) meg nem engedett módon
fegyveresen lépi át, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
3. § (1) A Btk. 263. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel”
(2) A Btk. 263. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
4. §3 A Btk. a következő 263/A. §-sal egészül ki:
„Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel
263/A. § (1) Aki
a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz;
b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi;
c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
5. § A Btk. a következő 263/B. §-sal egészül ki:
„Fegyvercsempészet
263/B. § (1) Aki lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag, robbantószer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben
követik el.”
6. § A Btk. 264. §-a szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és a 264. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
7. § A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), sugárzó anyaggal (264. §), méreggel (265. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való visszaélés (282. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77. § (4) bekezdése azonban nem alkalmazható.”
8. § A Btk. XVII. Fejezetének I. Címe helyébe a következő Cím lép, egyben a jelenlegi III. Cím számozása II.-ra, a IV. Cím számozása III.-ra változik:
„Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények”
9. § A Btk. 292. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„292. § (1) Az az egyéni vállalkozó vagy a gazdálkodó szervezetnek az a vezető tisztségviselője, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű terméknek jó minőségűként értékesítése, használatba adása, illetve forgalomba hozatala iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában vezető tisztségviselő a vállalat vagy egyéb gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője.”
10. § A Btk. 294. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„294. § (1) Az állami szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minőségű az olyan termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.”
11. § A Btk. 296. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Áru hamis megjelölése
296. § Aki jelentős mennyiségű árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz forgalomba, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját ismerhetik fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
12. § A Btk. a következő 296/A. §-sal egészül ki:
„A fogyasztó megtévesztése
296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének fokozása érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.”
13. § A Btk. a következő 297. §-sal egészül ki:
„Tartozás fedezetének elvonása
297. § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.”
14. § A Btk. a következő 297/A. §-sal egészül ki:
„Hitelezési csalás
297/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
15. § A Btk. 298/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298/B. § A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
16. § A Btk. a következő 298/C. §-sal egészül ki:
„Valótlan érték megjelölése
298/C. § A gazdasági társaság tagja, aki közreműködik abban, hogy a társaság részére nyújtott, nem pénzbeli betétjének (hozzájárulásának) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
17. § A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása
299. § Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”
18. § A Btk. a következő 299/A. §-sal egészül ki:
„Bennfentes értékpapír-kereskedelem
299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.”
19. § A Btk. a következő 299/B. §-sal egészül ki:
„Tőkebefektetési csalás
299/B. § Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
20. § A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Üzleti titok megsértése
300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.”