21. § A Btk. a következő 300/B. §-sal egészül ki:

„300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.”

22. § A Btk. a következő 300/C. §-sal egészül ki:

„Számítógépes csalás

300/C. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás jelentős kárt okoz;

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen nagy kárt okoz.”

23. §4 A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Pénzmosás

303. § (1) Aki a más által elkövetett öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, illetve embercsempészéssel, kábítószerrel visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy

a) az eredetét, illetőleg valódi természetét eltitkolja vagy elleplezi,

b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott említett anyagi javakat

a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja,

b) megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,

ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) üzletszerűen vagy pénzmosással foglalkozó szervezet keretében,

b) pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

c) hivatalos személyként,

d) ügyvédként

követik el.

(4) Aki a pénzmosásra vonatkozó, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(6) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.”

24. § A Btk. 313. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„313. § Aki fedezetlen csekket bocsát ki vagy hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

25. § A Btk. a következő 313/A. §-sal egészül ki:

„Váltóhamisítás

313/A. § Aki hamis vagy meghamisított váltót hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

26. §5 A Btk. a következő 313/B. §-sal egészül ki:

„Bankkártya-hamisítás

313/B. § (1) Aki felhasználás céljából

a) bankkártyát meghamisít vagy hamis bankkártyát készít,

b) hamis vagy meghamisított bankkártyát megszerez, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a bankkártya-hamisítást a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”

27. §6 A Btk. a következő 313/C. §-sal egészül ki:

„Bankkártyával visszaélés

313/C. § (1) Aki hamis vagy meghamisított bankkártyát jogtalan haszonszerzés végett felhasznál és ezzel kárt okoz, bankkártyával visszaélést követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bankkártyával visszaélés kisebb kárt okoz vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó bankkártyával visszaélést

a) bűnszövetségben,

b) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bankkártyával visszaélés nagyobb kárt okoz,

b) a kisebb kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bankkártyával visszaélés jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bankkártyával visszaélés különösen nagy kárt okoz,

b) a jelentős kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon

követik el.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a visszaélés bankkártyával bűncselekményét a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”

28. § A Btk. a következő 313/D. §-sal egészül ki:

„Értelmező rendelkezés

313/D. § A 313/B-313/C. § alkalmazásában bankkártya minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végző jogi személy által kibocsátott kártya, amely pénz felvételére, illetőleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.”

29. § A Btk. 314. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„314. § (1) Az e fejezetben foglalt bűncselekmények esetén azt az elkövető tulajdonában levő dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik, el kell kobozni.

(2) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudott.

(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bűncselekményt elkövetik.

(4) Elkobzás helyett elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésnek van helye akkor is, ha az elkobzás az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.

(5) Az elkobzás, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés egészben vagy részben mellőzhető, ha az az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene.”

30. § A Btk. 315. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ennek a fejezetnek az alkalmazásában a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető vállalat vagy egyéb gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.”

31. § A Btk. a következő 320. §-sal egészül ki:

„Hanyag kezelés

320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.”

32. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A devizagazdálkodás megsértése (309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha az adóra nézve követik el (310. §), visszaélés jövedékkel (311. §), csempészet és vámorgazdaság (312. §), visszaélés csekkel (313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és pénzügyőrség végzi, külön jogszabály rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket.”

33. § A Be. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet, I. Cím), valamint pénzhamisítás (Btk. 304-306. §) esetén a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság jár el.”

34. §7 Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról (Btké.) 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A papírpénzzel azonos megítélés alá esik

a) az állam által kibocsátott értékpapír,

b) a kötvény, a letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, a csekk és az utazási csekk, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza.”

35. § A Btké. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (2) bek. c) pont] és az orgazdaságot [326. § (3) bek.] akkor követik el nagyobb értékre, illetve lopásnál [316. § (4) bek. a) pont] és sikkasztásnál [317. § (4) bek. a) pont] a dolog értéke, a bankkártyával visszaélésnél [313/C. § (3) bek. a) pont], csalásnál [318. § (4) bek. a) pont] és rongálásnál [324. § (3) bek. a) pont] az okozott kár, hűtlen kezelésnél [319. § (3) bek. a) pont] az okozott vagyoni hátrány akkor nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad.”