1994. évi XI. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről1

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Magyarország)

egyrészről,

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: a Közösség)

másrészről,

(a továbbiakban: a Szerződő Felek),

tekintettel az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt Európai Megállapodásra, amely társulást létesít a Magyar Köztársaság, valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai között;

tekintettel az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt Ideiglenes Megállapodásra a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség között;

tekintettel mindkét Szerződő Fél érdekeltségére a bormegnevezések kölcsönös védelmében és ellenőrzésében;

megkötötték az alábbi Megállapodást:

1. Cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy viszonosság alapján védik és ellenőrzik a Magyarországról és a Közösségből származó borok megnevezését a Megállapodásban meghatározott feltételek mellett.

2. Cikk

1. Ezt a Megállapodást a Harmonizált Rendszerű Vámtarifa 22.04 vámtarifaszáma alá tartozó borokra kell alkalmazni.

2. E Megállapodás értelmében, ellenkező rendelkezés hiányában

- a „származó bor”, ha az egyik Szerződő Fél megnevezése azt megelőzi vagy követi, olyan bort jelent, amelyet az adott Szerződő Fél területén olyan szőlőből állítottak elő, amelyet teljes egészében annak a Szerződő Félnek a területén termeltek és takarítottak be;

- a „földrajzi megjelölés” olyan megjelölés, beleértve az „eredetmegjelölést”, amelyet az adott Szerződő Fél törvényei és rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről vagy e terület egyik körzetéből vagy helységéből származó bor leírására és bemutatására, ahol a bor adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője döntően a földrajzi eredetének tulajdonítható;

- a „hagyományos kifejezés” a hagyományosan használt elnevezést jelenti, amely különösképpen vonatkozik az adott bor termelési eljárására vagy színére, típusára vagy minőségére, amelyeket az adott Szerződő Fél törvényei és rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről származó bor leírására és bemutatására;

- a „leírás” azokat az elnevezéseket jelenti, amelyeket a címkén, a bor szállítási dokumentumain és a kereskedelmi dokumentumokon alkalmaznak, különösen a számlákon és a szállítási okmányokban és a hirdetésekben;

- a „címkézés” minden olyan leírást, egyéb hivatkozást, jelzést, formai megjelenítést vagy védjegyet jelent, amelyek megkülönböztetik a bort, és amelyek ugyanazon a palackon jelennek meg, beleértve a palack lepecsételését szolgáló eszközt vagy a palackhoz rögzített függő címkét és az üvegpalackok nyakát fedő borítást;

- a „bemutatás” a palackokon, beleértve a lezárást, a címkén és a csomagoláson alkalmazott elnevezéseket jelenti;

- a „csomagolás” olyan védőburkolatot jelent, mint a papír, bármiféle szalmafonat, karton vagy doboz, amit egy vagy több palack szállítására és/vagy eladás céljából a végső fogyasztó számára történő bemutatásra használnak.

I. Cím

A bormegnevezések kölcsönös védelme

3. Cikk

A Szerződő Felek e Megállapodással összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést a Szerződő Felek területéről származó borok leírására és bemutatására használt, a 4. Cikkben hivatkozott megnevezések kölcsönös védelmére, különösen a tisztességtelen verseny ellen.

4. Cikk

1. Az alábbi megjelölések védettek:

a) a Közösségből származó borok esetében:

- arra a tagállamra való hivatkozások, amelyből a bor származik,

- a meghatározott területeken előállított minőségi borokra vonatkozó különleges rendelkezéseket rögzítő 823/87. (EGK) számú tanácsi rendelet 1. Cikkében hivatkozott alábbi kifejezések:2

i) a „meghatározott területen előállított minőségi bor” kifejezés, beleértve a „psr3 (meghatározott területen előállított) minőségi bor” rövidítést, valamint az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

ii) a „meghatározott területen előállított minőségi habzóbor” kifejezés, beleértve a „psr (meghatározott területen előállított) minőségi habzóbor” rövidítést, az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén, valamint a „Sekt bestimmter Anbaugebiete” vagy „Sekt b.A” kifejezéseket;

iii) a „meghatározott területen előállított minőségi félhabzóbor” kifejezés, beleértve a „psr (meghatározott területen előállított) minőségi félhabzóbor” rövidítést és az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

iv) a „meghatározott területen előállított minőségi likőrbor” kifejezés, beleértve a „psr (meghatározott területen előállított) minőségi likőrbor” rövidítést és az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

- a Közösségben előállított likőrborok termelésére és forgalmazására vonatkozó 4252/88. (EGK) számú tanácsi rendeletben hivatkozott alábbi kifejezések:4

„οινοη γλυκυη φυσικοη „vino generoso”, „vino generoso de licor”, „vinho generoso”, „vino dulce natural”, „vino dolce naturale”, „vinho doce natural”, „vin doux naturel”;

- a Mellékletben hivatkozott földrajzi megjelölések és hagyományos kifejezések;

b) a Magyarországról származó borok esetében:

- a „Hungary”, „Hungaria”, „Hunnia”, „Magyarország”, „Magyar” nevek, vagy ennek az országnak a megjelölésére használt egyéb nevek;

- a Mellékletben hivatkozott földrajzi megjelölések és hagyományos kifejezések, ahogy azok megjelennek a borokra vonatkozó magyar jogszabályokban, nevezetesen az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben és ennek a végrehajtásáról rendelkező, a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelettel és a 23/1992. (XII. 17.) FM rendelettel módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendeletben.

2. Magyarországon a védett közösségi megjelöléseket

- kizárólag a Közösségből származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

- csak a közösségi törvényekben és rendeletekben rögzített feltételek szerint, vagy azok hiányában a tagállamok törvényei és rendeletei szerint szabad használni.

3. A Közösségben a védett magyar megjelöléseket

- kizárólag a Magyarországról származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

- csak a magyar törvényekben és rendeletekben rögzített feltételek szerint szabad használni.

4. Az 1. bekezdésben előirányzott védelem azokra a megjelölésekre is kiterjed, amelyek esetében fordításban jelölik a bor valódi származását vagy használják a földrajzi megjelölést vagy a hagyományos kifejezést, illetve olyan vagy hasonló értelmezést tágító kifejezésekkel egészítik ki, mint „védjegy”, „típus”, „stílusú”, „imitáció”, „módszer”, „féle”.

5. Homoním vagy azonos földrajzi megjelölések esetében:

a) ahol az e Megállapodás értelmében védett két megjelölés homoním vagy azonos, a védelmet mindkét megjelölésre ki kell terjeszteni, feltéve, hogy

- a kérdéses földrajzi megjelölést hagyományosan és következetesen használják olyan bor leírására és bemutatására, amelyet azon a földrajzi területen állítanak elő, amelyre a megnevezés utal,

- a bort nem megtévesztő módon, mint a másik Szerződő Fél területéről származót mutatják be a fogyasztóknak;

vagy

b) ahol az egyik Szerződő Fél védett megjelölése homoním vagy azonos egy, a Szerződő Felek területén kívül eső földrajzi névvel, az utóbbi név azzal a feltétellel használható a bor leírására és bemutatására, hogy

- a kérdéses bort azon a földrajzi területen állítják elő, amelyre a megnevezés utal,

- a földrajzi megjelölést hagyományosan és következetesen használják a borok leírására és bemutatására,

- ezt a használatot a származási ország szabályozza,

- a bort csak annak a Szerződő Félnek a területén forgalmazzák, amely számára e földrajzi jelölés nem védett,

- a bort nem megtévesztő módon, mint annak a Szerződő Félnek a területéről származót mutatják be a fogyasztóknak, amely számára e földrajzi jelölés védett.

Ilyen esetekben a Szerződő Felek meghatározzák azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek között a kérdéses homoním vagy azonos megjelöléseket megkülönböztetik egymástól, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az érintett termelőknek méltányos elbánást biztosítsanak, és a fogyasztókat ne vezessék félre.

6. Ahol a palackozó vagy a kereskedelmi forgalmazásban érintett bármely más személy neve vagy cégneve a bor származása tekintetében megtévesztő lehet, ezt a nevet vagy cégnevet csak akkor lehet használni, ha az kevésbé szembeötlő betűkkel van kinyomtatva, mint a bor leírására és bemutatására szolgáló egyéb részletekhez használt betűk, és ha előtte feltüntetik a kérdéses személy szakmai tevékenységére vonatkozó részleteket. Mindezeket az információkat egy sorban, azonos írásmóddal kell feltüntetni.

7. Ebben a Megállapodásban semmi sem kötelezi az egyik Szerződő Felet, hogy a másik Szerződő Fél olyan földrajzi megjelölését vagy hagyományos kifejezését védje, amely a származási országban nem élvez védelmet, vagy elveszti azt, vagy abban az országban kikerül a használatból.

5. Cikk

A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az olyan esetekben, amelyekben a Szerződő Felek országaiból származó borokat ezek területein kívülre exportálják és ott forgalmazzák, az egyik Szerződő Félnek a Megállapodásban hivatkozott védett megnevezéseit ne használják a másik Szerződő Fél országából származó bor leírására és bemutatására.

6. Cikk

1. Ha egy bor leírása vagy bemutatása, különösen a címkén vagy a hivatalos vagy kereskedelmi okmányokban vagy reklámban sérti ezt a Megállapodást, a Szerződő Felek a vonatkozó törvényeikkel és rendelkezéseikkel összhangban alkalmazzák a szükséges adminisztratív intézkedéseket vagy jogi eljárásokat.