1994. évi XVI. törvény

a gazdasági kamarákról1

Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátására. A magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulásának egyik előfeltétele, hogy - az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek mellett, azok jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - a gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek jöjjenek létre, amelyek törvényi felhatalmazással - és a gazdasági verseny szabadságának tiszteletben tartásával - végzik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységüket.

Az Országgyűlés e szervezetek létrehozásának elrendelése, valamint megfelelő feladat- és hatáskörrel való felruházása érdekében, az iparűzők, a kereskedők, a kézművesek és a mezőgazdasági tevékenységet folytatók személyi önkormányzat alakításához való jogát elismerve, a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel (a továbbiakban: székhely) rendelkező és gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint - az érdekképviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezetre, ha kizárólag olyan tevékenységet folytat, amely - külön törvény rendelkezése szerint - csak szakmai kamara tagjaként vagy a szakmai kamara tagjának részvételével végezhető.

2. § E törvény alkalmazásában

a) gazdasági tevékenység: az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység;

b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével -, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó;

c) egyéni vállalkozó: az a természetes személy, aki - függetlenül attól, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezték-e - vállalkozói igazolvánnyal vagy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálybalépése előtt kiadott magánkereskedői vagy iparigazolvánnyal, működési engedéllyel rendelkezik, illetve egészségügyi vagy szociális vállalkozást folytat;

d) mezőgazdasági vállalkozó: az a természetes személy, aki vállalkozói igazolvány nélkül folytat mezőgazdasági termelő tevékenységet, és nyújt ahhoz kapcsolódó szolgáltatást, feltéve, hogy e tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül;

e) gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdálkodó szervezetek érdekeinek közvetlen kielégítésére vagy harmadik személyek irányában történő érvényesítésére létrehozott társadalmi szervezet, amelynek tagjai gazdálkodó szervezetek, illetve általuk létrehozott társadalmi szervezetek.

II. Fejezet

A GAZDASÁGI KAMARÁK

A gazdasági kamarák általános szabályai

3. § (1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket - közvetlenül vagy közvetve - a gazdálkodó szervezetek e törvény alapján hoznak létre.

(2) Gazdasági kamaraként kereskedelmi és ipar-, agrár-, valamint kézműves kamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre.

(3) A gazdasági kamarák hivatása, hogy - e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően - önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggő azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény a feladatkörükbe utal.

(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek arra való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg.

Területi gazdasági kamarák

4. § (1) Gazdasági kamarák működnek a megyékben és a fővárosban.

(2) A megyénként, illetve a fővárosban alakult - azonos fajtájú - gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamerákéval megegyezik.

(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, illetve a fővárosban működő gazdasági kamarák hozhatók létre.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben említett kamarák a területi gazdasági kamarák.

5. § A területi gazdasági kamara - alapszabályának megfelelően - helyi szervezeti egységet hozhat létre. Az alapszabály e szervezeti egységet jogi személyiséggel ruházhatja fel. A megyeszékhelyeken kívüli megyei jogú városokban jogi személyiséggel felruházott helyi szervezeti egységet kell létrehozni.

Országos gazdasági kamarák

6. § (1) Országos gazdasági kamaraként meg kell alakítaniuk a területi

a) kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát;

b) kézműves kamaráknak a Magyar Kézműves Kamarát;

c) agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát.

(2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.

III. Fejezet

A GAZDASÁGI KAMARÁK TAGSÁGA

A területi kamarák egyes fajtáinak tagsága

7. § A területi kereskedelmi és iparkamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amelyet e törvény nem sorol más gazdasági kamara tagsági körébe, vagy amely nem választott - e törvény alapján - másfajta gazdasági kamarát.

8. § (1) A területi kézműves kamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amely kizárólag kézműves tevékenységet folytat.

(2) Választása szerint a területi kézműves kamara tagja lehet a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, ha nettó árbevételében a kézműves tevékenységből származó rész legalább ötven százalékot tesz ki.

(3) Kézműves tevékenységet folytat a gazdálkodó szervezet, ha a kézműves szakmák jegyzékébe felvett szakmát kisipari jellegű gazdasági tevékenységként gyakorolja.

(4) A gazdasági tevékenység kisipari jellegének részletes meghatározásáról a Magyar Kézműves Kamara a többi országos gazdasági kamarával egyetértésben - az érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét megkérve - alapszabályában vagy más önkormányzati szabályzatában rendelkezik, figyelembe véve különösen a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, illetve szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának, illetve az egyéni vállalkozónak a munkavégzésben való személyes közreműködését. Az erről szóló közleményt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

9. § (1) A területi agrárkamara tagja a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező minden olyan gazdálkodó szervezet, amely kizárólag az erre vonatkozó jegyzékbe felvett mezőgazdasági és erdőgazdasági (a továbbiakban: mezőgazdasági) tevékenységet folytat.

(2) Választása szerint a területi agrárkamara tagja lehet a kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, ha nettó árbevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó rész legalább ötven százalékot tesz ki.

(3) A mezőgazdasági vállalkozó székhelyének lakóhelyét kell tekinteni.

10. § (1) A gazdasági kamarai tagság meghatározása szempontjából kézműves, illetve mezőgazdasági tevékenységnek kell tekinteni az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, a gazdálkodó szervezet által végzett kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is.

(2) A Magyar Kézműves Kamara, illetve a Magyar Agrárkamara a többi országos gazdasági kamarával egyetértésben - az érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét megkérve - alapszabályában vagy más önkormányzati szabályzatában rendelkezik arról, hogy a kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenység mikor kapcsolódik közvetlenül a kézműves vagy a mezőgazdasági tevékenységhez. Az erről szóló közleményt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(3) A gazdasági kamarai tagság meghatározásakor nettó árbevételként az utolsó két naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni. Ha a gazdálkodó szervezet az utolsó két naptári évben nem vagy csak két hónapot meg nem haladó ideig folytatott gazdasági tevékenységet, az utolsó két naptári évet megelőző naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételéből kell kiindulni. Ha a nettó árbevétel így sem állapítható meg, az utolsó teljes naptári év vége óta folytatott gazdasági tevékenység adatait kell figyelembe venni.

(4) Ha a nettó árbevétel a (3) bekezdés alkalmazásával nem állapítható meg, a gazdálkodó szervezet - választása szerint - bármelyik fajta területi gazdasági kamara tagja lehet, feltéve, hogy nem folytat kizárólag kézműves vagy mezőgazdasági tevékenységet.

(5) A naptári év elteltével a gazdálkodó szervezet tagsága a (4) bekezdés szerint választott fajtájú területi kamarában megszűnik, és a gazdálkodó szervezet az e törvényben számára előírt fajtájú területi kamara tagjává válik, ha a naptári évben elszámolt értékesítés árbevétele alapján a (4) bekezdés szerint választott fajtájú területi kamarát nem választhatta volna.

(6) Az értékesítés nettó árbevételének kimutatására a számvitelről szóló törvényt kell alkalmazni. Ha a gazdálkodó szervezetet a számvitelről szóló törvény szerint nem terheli beszámolókészítési kötelezettség, nettó árbevételének minősül a tevékenységével (termékeladással, szolgáltatással) összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - készpénz, jóváírás, természetbeni juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.

A gazdasági kamarai tagsági viszony keletkezése

11. § A gazdálkodó szervezet tagsága a területi gazdasági kamarában - a 12. §-ban szabályozott kivételekkel - a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre.

12. § (1) Az egyéni vállalkozó gazdasági kamarai tagsága a vállalkozói igazolvány kiadásával jön létre.

(2) A mezőgazdasági vállalkozó agrárkamarai tagsága az állami adóhatóságnál - bejelentés alapján - történt nyilvántartásba vételével jön létre.

13. § (1) Ha a 11. § hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az illetékes területi gazdasági kamaránál bejelentkezni. E bejelentkezésre alkalmazni kell a területi kamarák egyes fajtáinak tagságára vonatkozó szabályokat.