1994. évi XX. törvény
a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről1
(A Magyar Köztársaság megerősítésről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1993. július 13. napján megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
EGYEZMÉNY AZ ELÍTÉLT SZEMÉLYEK ÁTSZÁLLÍTÁSÁRÓL
Az Európa Tanács tagállamai és más államok, a jelen Egyezmény aláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja, hogy tagjai között szorosabb egységet hozzon létre;
azt óhajtva, hogy a büntetőjog terén a nemzetközi együttműködést továbbfejlesszék;
tekintetbe véve, hogy ennek az együttműködésnek elő kell mozdítania az igazságszolgáltatás céljait, és elő kell segítenie az elítélt személyek társadalmi beilleszkedését;
tekintettel arra, hogy ezek a célok megkívánják, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt szabadságuktól megfosztott külföldiek lehetőséget kapjanak büntetésüknek saját társadalmukban való letöltésére; és
tekintettel arra, hogy ez a cél a saját országaikba való átszállításukkal érhető el legjobban,
megállapodtak a következőkben:
1. Cikk
Meghatározások
A jelen Egyezmény szempontjából:
a) „az elítélés” a bíró által bűncselekmény elkövetése miatt határozott vagy határozatlan időre kiszabott, szabadságvesztéssel járó büntetés vagy intézkedés;
b) „ítélet” az elítélést kimondó bírósági döntés;
c) „Ítélkező Állam” az az állam, melyben az átszállítható vagy átszállított személyt elítélték;
d) „Végrehajtó Állam” az az állam, melybe az elítéltet büntetése letöltése céljából szállíthatják vagy átszállították.
2. Cikk
Általános elvek
1. A Felek vállalják, hogy az elítélt személyek szállítása tekintetében a legszorosabban együttműködnek az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.
2. Az egyik Fél területén elítélt személy a kiszabott büntetés letöltése céljából a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik Fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az Ítélkező Államtól, akár a Végrehajtó Államtól, hogy a jelen Egyezmény alapján szállítsák át.
3. Mind az Ítélkező Állam, mind a Végrehajtó Állam kérheti az elítélt átszállítását.
3. Cikk
Az átszállítás feltételei
Az elítélt személy az Egyezmény alapján csak az alábbi feltételek fennforgása esetén szállítható át:
a) ha a Végrehajtó Állam állampolgára;
b) ha az ítélet jogerős;
c) ha az átszállítás iránti kérelem kézhezvételekor az elítélt személynek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időtartamra szól;
d) ha az átszállításhoz az elítélt személy, illetve - amikor kora, fizikai vagy elmeállapota miatt a két állam közül az egyik azt szükségesnek tartja - képviselője hozzájárult;
e) ha a büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmények vagy mulasztások a Végrehajtó Állam joga szerint bűncselekmények vagy azok lennének, ha területén követték volna el;
f) ha az Ítélkező és a Végrehajtó Állam megegyeztek az átszállításban.
2. Kivételes esetekben a Felek megegyezhetnek az átszállításban akkor is, ha az elítélt által letöltendő büntetésből az 1. bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamnál rövidebb idő van hátra.
3. Bármelyik állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy más Felekkel való kapcsolatában a 9. Cikk 1. bekezdés a) és b) pontjában foglalt eljárások egyikének alkalmazását kizárja.
4. Bármelyik állam bármikor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban meghatározhatja, hogy felfogása szerint az Egyezmény alkalmazása során mit ért az „állampolgár” kifejezésen.
4. Cikk
Tájékoztatási kötelezettség
1. Az Ítélkező Állam köteles tájékoztatni az Egyezmény lényegéről minden olyan elítélt személyt, akire az Egyezmény vonatkozhat.
2. Ha az elítélt az Ítélkező Államnak fejezi ki azt a kívánságát, hogy az Egyezmény alapján átszállítsák, ez az állam az ítélet jogerőre emelkedését követő legrövidebb időn belül köteles erről a Végrehajtó Államot tájékoztatni.
3. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell
a) az elítélt személy nevét, születési idejét és helyét;
b) lakcímét, amennyiben a Végrehajtó Államban van lakcíme;
c) a büntető ítélet alapjául szolgáló tényállást;
d) a büntetés nemét, tartamát és a büntetés megkezdésének napját.
4. Ha az elítélt személy a Végrehajtó Államnak fejezte ki az átszállítás iránti kívánságát, az Ítélkező Állam kérelemre a fenti 3. bekezdésben megjelölt adatokat a Végrehajtó Állammal közli.
5. Az elítéltet írásban kell tájékoztatni az Ítélkező Állam vagy a Végrehajtó Állam által az előbbi bekezdések alapján tett bármely intézkedésről, valamint az átszállítás iránti kérelem alapján bármelyik állam által hozott bármely döntésről.
5. Cikk
Megkeresések és válaszok
1. Az átszállításra irányuló megkereséseket és a válaszokat írásban kell megadni.
2. A megkereséseket a megkereső állam Igazságügyi Minisztériuma a megkeresett állam Igazságügyi Minisztériumához intézi. A választ ugyanezen az úton kell közölni.
3. Mindegyik Fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban közölheti, hogy az érintkezés más útját fogja követni.
4. A megkeresett állam haladék nélkül köteles értesíteni a megkereső államot arról a döntésről, hogy beleegyezik-e a kért átszállításba vagy sem.
6. Cikk
A kérelem alátámasztására szolgáló okiratok
1. A Végrehajtó Állam az Ítélkező Állam kérésére köteles az utóbbi rendelkezésére bocsátani
a) egy olyan okiratot vagy nyilatkozatot, mely jelzi, hogy az elítélt személy ennek az államnak az állampolgára;
b) másolatot a Végrehajtó Állam idevágó jogáról, amelyből kitűnik, hogy az Ítélkező Államban hozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmények vagy mulasztások a Végrehajtó Állam joga szerint bűncselekmények vagy azok lennének, ha területén követték volna el;
c) a 9. Cikk 2. bekezdésében említett tájékoztatást tartalmazó nyilatkozatot.
2. Átszállítás iránti kérelem esetén - kivéve ha az egyik állam már jelezte, hogy az átszállításba nem egyezik bele - az Ítélkező Állam a következő okiratokat köteles megküldeni a Végrehajtó Államnak:
a) hiteles másolatot az ítéletről és azoknak a jogszabályoknak a szövegét, melyeken az ítélet alapszik;
b) kimutatást arról, hogy az elítélt büntetéséből mennyit töltött le, beleértve az előzetes letartóztatást, a büntetés csökkentését és a büntetés végrehajtásával kapcsolatos minden számításba jövő tényezőt;
c) nyilatkozatot, mely tartalmazza a 3. Cikk 1. bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulást az átszállításhoz; és
d) amennyiben az indokolt, az elítéltre vonatkozó minden orvosi vagy szociális jelentést, tájékoztatást az Ítélkező Államban történt kezeléséről és minden ajánlást a Végrehajtó Államban folytatandó kezelésére vonatkozóan.
3. Mindkét állam kérheti, hogy a fenti 1. vagy 2. bekezdésben említett okiratokat vagy nyilatkozatokat bocsássák rendelkezésére, mielőtt az átszállítást kéri, illetve mielőtt eldönti, hogy az átszállításba beleegyezik-e vagy sem.
7. Cikk
Hozzájárulás és annak igazolása
1. Az Ítélkező Állam gondoskodik arról, hogy az a személy, akinek a hozzájárulása az átszállításhoz a 3. Cikk 1. bekezdés d) pontja szerint szükséges, azt önként és az összes jogi következmények teljes ismeretében adja meg. A hozzájárulás megadására vonatkozó eljárásra az Ítélkező Állam joga irányadó.
2. Az Ítélkező Államnak lehetőséget kell nyújtania a Végrehajtó Államnak, hogy konzul vagy a Végrehajtó Állammal egyetértésben kijelölt más hivatalos személy útján meggyőződjék arról, hogy a hozzájárulás megadása a fenti 1. bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően történt.
8. Cikk
Az átszállítás hatása az Ítélkező Államra
1. Az elítélt személynek a Végrehajtó Állam hatóságai részéről való átvétele az Ítélkező Államban a büntetés végrehajtására felfüggesztő hatással jár.
2. Az Ítélkező Állam a büntetés végrehajtását nem folytathatja, ha a Végrehajtó Állam a büntetés végrehajtását befejezettnek tekinti.
9. Cikk
Az átszállítás hatása a Végrehajtó Államra
1. A Végrehajtó Állam illetékes hatóságainak
a) vagy folytatniuk kell a büntetés végrehajtását akár közvetlenül, akár bírósági vagy államigazgatási határozat hozatala útján a 10. Cikkben meghatározott feltételek szerint;
b) vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a Végrehajtó Állam határozatává, így az Ítélkező Államban kiszabott büntetés helyébe a Végrehajtó Államban az ugyanolyan bűncselekmény elkövetéséért kiszabható büntetést léptetve, a 11. Cikkben foglalt feltételek szerint.
2. A Végrehajtó Állam, kérelemre, az Ítélkező Államot az elítélt átszállítása előtt értesíteni köteles arról, hogy ezen eljárások közül melyiket fogja követni.
3. A büntetés végrehajtására a Végrehajtó Állam joga irányadó és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések hozatalára.
4. Minden állam, amelynek belső joga nem teszi lehetővé az 1. bekezdés szerinti valamely eljárás alkalmazását az olyan intézkedéseknek a végrehajtására, amelyeket másik Fél területén hoztak olyan személyekkel szemben, akik, tekintettel elmeállapotukra, nem tehetők büntetőjogilag felelőssé a bűncselekmény elkövetéséért, és mely állam kész átvenni ezeket a személyeket kezelésük folytatása céljából, közölheti az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban azokat az eljárásokat, amelyeket az ilyen esetekben alkalmazni fog.
10. Cikk