A végrehajtás folytatása

1. A végrehajtás folytatása esetén a Végrehajtó Állam kötve van az ítéletnek az Ítélkező Államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához.

2. Ha azonban az ítélet természete vagy tartama összeegyeztethetetlen a Végrehajtó Állam jogával, vagy ha joga így követeli, ez az állam az ítéletet bírósági vagy államigazgatási határozattal átalakíthatja a hasonló bűncselekményre belső joga által előírt büntetésre vagy intézkedésre. A büntetés, illetve intézkedés természetének, amennyire csak lehetséges, meg kell egyeznie a kiszabott végrehajtandó büntetéssel. Nem súlyosbíthatja az Ítélkező Államban kiszabott büntetés nemét vagy tartalmát, és nem haladhatja meg a Végrehajtó Állam joga szerint előírt maximumot.

11. Cikk

Az ítélet átalakítása

1. Az ítélet átalakítása esetén a Végrehajtó Állam joga szerinti eljárás alkalmazandó. Az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság

a) kötve van az Ítélkező Államban hozott ítéletekből közvetlenül vagy közvetve kitűnő ténymegállapításokhoz;

b) szabadságvesztés büntetést nem változtathat át pénzbüntetésre;

c) az elítélt által letöltött szabadságvesztés büntetés időtartamát teljes egészében be kell számítania; és

d) nem súlyosbíthatja az elítélt büntetőjogi helyzetét, és semmilyen olyan büntetési minimumhoz nincs kötve, melyet a Végrehajtó Állam joga az elkövetett cselekményre vagy cselekményekre előír.

2. Ha az átalakítási eljárásra az elítélt átszállítása után kerül sor, a Végrehajtó Államnak az elítéltet őrizetben kell tartania vagy más intézkedéssel biztosítania kell jelenlétét a Végrehajtó Államban az eljárás befejezéséig.

12. Cikk

Egyéni kegyelem, közkegyelem, büntetés átváltoztatása

Mindegyik Fél gyakorolhat egyéni kegyelmet, közkegyelmet vagy átváltoztathatja a büntetést alkotmányának vagy más jogszabályainak megfelelően.

13. Cikk

Az ítélet felülvizsgálata

Egyedül az Ítélkező Állam jogosult felülvizsgálati kérelem elbírálására.

14. Cikk

A végrehajtás befejezése

A Végrehajtó Állam azonnal befejezi az ítélet végrehajtását, mihelyt az Ítélkező Állam bármely olyan döntéséről vagy intézkedéséről tájékoztatja, melynek alapján az ítélet végrehajthatósága megszűnik.

15. Cikk

Tájékoztatás a végrehajtásról

A Végrehajtó Állam a büntetés végrehajtásával kapcsolatban köteles tájékoztatni az Ítélkező Államot

a) amikor a büntető ítélet végrehajtását befejezettnek tekinti;

b) ha az elítélt az őrizetből a büntetés letöltése előtt megszökött;

c) ha az Ítélkező Állam külön jelentést kér.

16. Cikk

Átmenő szállítás

1. A Fél belső jogával összhangban engedélyezi az elítélt átmenő szállítását területén, ha az erre irányuló kérelmet egy másik Fél terjeszti elő, és ez az állam egy másik Féllel vagy egy harmadik állammal megállapodott abban, hogy területére vagy területéről az elítéltet átszállítja.

2. A Fél az átmenő szállítás engedélyezését megtagadhatja

a) ha az elítélt saját állampolgára; vagy

b) ha a bűncselekmény, amely miatt az ítéletet hozták, saját belső joga szerint nem bűncselekmény.

3. Az átmenő szállítás iránti kérelmeket és válaszokat az 5. Cikk 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell közölni.

4. A Fél engedélyezheti az elítélt átmenő szállítását a területén, ha a kérelmet olyan harmadik állam terjesztette elő, mely egy másik Féllel megállapodott a területére vagy területéről való átszállításban.

5. Az a Fél, amelyet az átmenő szállítás engedélyezése végett megkerestek, az elítéltet csak annyi ideig tarthatja őrizet alatt, amennyi a területén való átmenő szállításhoz szükséges.

6. Attól a Féltől, melytől az átmenő szállítás engedélyezését kérik, biztosíték kérhető, hogy az elítélt ellen büntetőeljárást nem fog folytatni, az elítéltet az előző bekezdésben foglaltak kivételével nem tartja őrizetben, vagy személyes szabadságát másként sem korlátozza bármely, az Ítélkező Állam területének elhagyása előtt elkövetett bűncselekmény vagy kiszabott büntetés miatt.

7. Nem szükséges az átmenő szállítás engedélyezését kérni, ha a szállításra légi úton kerül sor a Fél területe felett, és leszállást nem terveznek. Ennek ellenére bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban megkívánhatja, hogy a területe feletti ilyen átmenő szállításról értesítsék.

17. Cikk

Nyelvhasználat, költségek

1. A 4. Cikk 2. és 4. bekezdése szerinti tájékoztatást a megkeresett állam nyelvén vagy az Európa Tanács valamelyik hivatalos nyelvén kell megadni.

2. A következő 3. bekezdés esetét kivéve az átszállítás iránti megkeresés és az annak alátámasztására szolgáló okiratok fordítása nem igényelhető.

3. Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban megkívánhatja, hogy az átszállításra irányuló megkeresésekhez és a támogató okiratokhoz a saját nyelvén vagy az Európa Tanács valamelyik hivatalos nyelvén, vagy az általa megjelölt nyelven készült fordítást csatoljanak. Ez alkalommal kijelentheti hajlandóságát arra nézve, hogy az Európa Tanács hivatalos nyelvén vagy nyelvein felül bármely más nyelven készült fordításokat is hajlandó elfogadni.

4. A 6. Cikk 2. bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével az Egyezmény alkalmazása során továbbított okiratokat nem szükséges hitelesíteni.

5. Az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban felmerülő költségeket a Végrehajtó Állam viseli, kivéve azokat, amelyek kizárólag az Ítélkező Állam területén keletkeztek.

18. Cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai és ama nem-tagállamok részére, melyek az Egyezmény kidolgozásában részt vettek. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

2. Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen az Európa Tanács három tagállama az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban elismerte, hogy az Egyezmény reá nézve kötelező hatállyal bír.

3. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek később ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelező hatályúnak, az Egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

19. Cikk

Nem-tagállamok csatlakozása

1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Szerződő Államokkal való konzultáció után az Európa Tanács Alapszabálya 20. d) Cikkében meghatározott többségű döntéssel és a Szerződő Államoknak a Bizottságban helyet foglalni jogosult Szerződő Államok képviselőinek egyhangú szavazatával bármely, olyan államot is meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és a 18. Cikk 1. bekezdésében sincsen említve.

2. Bármely csatlakozó állam tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

20. Cikk

Területi alkalmazás

1. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor minden állam meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyeken ezt az Egyezményt alkalmazni kell.

2. Bármely későbbi időpontban minden állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Főtitkár e nyilatkozatot átvette.

3. Az előző két bekezdés értelmében tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos, amelyen a Főtitkár az erről szóló értesítést átvette.

21. Cikk

Időbeli alkalmazás

Ez az Egyezmény mind a hatálybalépése előtt, mind az azután hozott ítélet végrehajtására alkalmazható.

22. Cikk

Más egyezményekhez
és megállapodásokhoz való viszony

1. A jelen Egyezmény nem érinti a kiadatási szerződésekből és a büntetőügyekben való nemzetközi együttműködésre vonatkozó más szerződésekből származó ama jogokat és kötelezettségvállalásokat, melyek lehetővé teszik a letartóztatott személyek átszállítását szembesítés vagy vallomástétel céljából.

2. Ha két vagy több Fél már kötött az elítéltek átszállításáról megállapodást vagy szerződést, vagy más módon rendezte kapcsolatait ezen a területen, vagy a jövőben tenne így, jogukban áll az ilyen megállapodást vagy szerződést alkalmazni, vagy kapcsolataikat ezeknek megfelelően szabályozni a jelen Egyezmény helyett.

3. Az Egyezmény nem érinti a büntető ítéletek nemzetközi érvényéről szóló európai egyezményekben részes államoknak azt a jogát, hogy két-, vagy többoldalú megállapodásokat kössenek egymással az Egyezményben szabályozott kérdések körében annak érdekében, hogy kiegészítsék annak rendelkezéseit, vagy megkönnyítsék az abban foglalt elvek alkalmazását.

4. Ha az átszállítás iránti megkeresés mind a jelen Egyezmény, mind a büntető ítéletek nemzetközi érvényéről szóló európai egyezmény vagy az elítéltek átszállításáról szóló más megállapodás vagy szerződés hatálya alá esik, a megkereső állam a kérelem előterjesztésekor tartozik jelezni, hogy azt melyik alapján terjesztette elő.

23. Cikk

Barátságos rendezés

Az Európa Tanács büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottságát tájékoztatni kell a jelen Egyezmény alkalmazásáról. A Bizottság szükség esetén megkönnyíti az Egyezmény alkalmazásából adódó bármely nehézség barátságos rendezését.