d) döntés a küldöttközgyűlés összehívásáról,

e) az Alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(4) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az Alapszabály a képviselő-testület kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(5) A képviselő-testületben időközben megüresedett képviselői helyek betöltésére a 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy helyi kamarán a megyei kamara küldöttgyűlését kell érteni.

(6) A képviselő-testület határozatképességére, valamint a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra a 6. § (4) bekezdésében, a határozathozatalára a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

12. § (1) Országos ügyintéző szervek:

a) az elnökség,

b) az etikai bizottság,

c) a felügyelőbizottság,

d) az etikai kollégium,

e) az Alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.

(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.

(3) A MOK országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei.

(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, továbbá az etikai kollégium elnökeit a küldöttközgyűlés, az egyéb állandó bizottságok elnökeit, illetőleg valamennyi alelnököt az Alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.

(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a képviselő-testület üléseinek összehívása,

b) a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,

c) a 2. § d)-j) pontjaiban meghatározott előzetes egyetértési, véleményezési, illetőleg ajánlási jog gyakorlása,

d) az Alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több mint 50%-ának a jelenléte szükséges.

13. § (1) Az országos etikai bizottság a megyei kamarák küldöttgyűlése által megválasztott 1-1 képviselőből, valamint a 12. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből, illetőleg alelnökökből áll.

(2) Az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés választja meg titkos szavazással.

(3) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a MOK működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a helyi, a megyei kamarák és a MOK országos szerveinél. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.

(4) Az országos felügyelőbizottság évente egy alkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek.

14. § (1) A MOK orvosetikai kérdésekben elvi állásfoglalások kiadására etikai kollégiumot működtet.

(2) Az etikai kollégium a megyei kamarák küldöttgyűlése által választott 1-1 tagból, valamint a 12. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből, illetőleg alelnökökből áll.

15. § Ahol e törvény másként nem rendelkezik, a MOK országos szervei és tisztségviselői által ellátott kamarai feladatokat az Alapszabály határozza meg.

IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, visszahívása

16. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a MOK tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása - a 18. §-ra is figyelemmel - az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a (4) bekezdésre és a 18. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.

17. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vesz, valamint más, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.

(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be.

(3) Az elnökségek és a felügyelőbizottságok tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az érintett megválasztásakor nyilatkozik arról, hogy esetében áll-e fent az (1)-(3) és (6) bekezdésekben meghatározott összeférhetetlenségi ok. Az ilyen okot az érintett a megválasztásától számított 15 napon belül köteles megszüntetni, és arról a választására jogosult testületet tájékoztatni.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésre is figyelemmel határidőben nem szünteti meg, illetőleg ha azt a választására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, illetőleg felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult testület határoz.

(6) Az Alapszabály az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

18. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.

(2) A tisztségviselő, és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, valamint a helyi vagy a megyei kamara tisztségviselője, nem tisztségviselő ügyintéző tagja esetén a megyei kamara felügyelőbizottsága, továbbá - bármely tisztségviselő esetén - az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, indokolva.

(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és - visszahívás esetén - egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt 45 napon belüli, egyéb döntésre jogosult testületet 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

V. Fejezet

Tagsági viszony

19. § (1) A MOK tagja lehet az a magyar állampolgár, aki

a) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,

b) magyar egyetemen orvosi, fogorvosi (a továbbiakban: orvosi) diplomát szerzett, vagy akinek külföldi egyetemen szerzett orvosi diplomáját honosították,

c) az orvosok országos nyilvántartásában szerepel,

d) Magyarország területén orvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni,

e) az Alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti,

f) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.

(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a MOK tagjai közé - kérelmére - fel kell venni.

(3) A MOK - kérelmére - a tagjai sorába felveheti - ha nemzetközi szerződés előírja, felveszi - azt a nem magyar állampolgárt is, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint - állampolgárságára tekintet nélkül - azt a kérelmezőt, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(4) Nem vehető fel a MOK tagjai közé

a) akinél olyan - a 22. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott - ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a MOK orvosetikai normái az orvosi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

20. § (1) Orvosi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki tagja a MOK-nak.

(2) MOK-tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett orvosi diplomájának honosítása nélkül meghatározott ideig orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján közszolgálati jogviszonyban álló személy kizárólag ezen jogviszony keretei között eljárva végzi.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek a kamarai tagságot önként vállalhatják.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsősegélynyújtási kötelezettségét.

21. § (1) Az orvos azon helyi kamaránál kéri tagfelvételét, amelynek a megyei kamara elnöksége által meghatározott illetékességi területén orvosi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az az orvos, aki orvosi diplomához kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét annál a helyi kamaránál kérheti, amelynek illetékességi területén ilyen tevékenységet korábban bármikor folytatott, vagy ahol a kérelem benyújtásának időpontjában lakóhelye van.

(2) Az az orvos, aki több helyi kamara illetékességi területén folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni orvosi diplomához kötött tevékenységet, maga dönti el, hogy melyik illetékes helyi kamarába kéri felvételét. Ebben az esetben a MOK-ba történő felvételéről a többi illetékes helyi kamarát tájékoztatnia kell.

(3) A helyi kamara az orvos felvételéről a felvételi kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. Ha az orvost a MOK tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos elnökséghez, amely azt a benyújtástól számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.