1994. évi XXXI. törvény

a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosításáról1

1. § A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ba. tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik a befektetési célú értékpapír-alapnak, illetve ingatlanalapnak (a továbbiakban együtt: befektetési alap) a Magyar Köztársaság területén történő nyilvános vagy zárt módon történő létrehozatala, kezelése és működése.

(2) A befektetési alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén százmillió, ingatlanalap esetén ötszázmillió forintnál alacsonyabb összegben nem határozható meg.”

2. § A Ba. tv. 3. §-ának h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi l) és m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„h) befektetési alapkezelő tevékenység: amely során az alapkezelő - az általa, e törvény alapján - meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alapot alakít ki, és az elérhető legnagyobb hozam biztosítása érdekében a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (értékpapír vagy ingatlan) a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó - saját döntése alapján történő - adásvételét végzi, illetve végezteti;

i) befektetési alap letétkezelő tevékenység: amely során a letétkezelő az alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;

j) nettó eszközérték: az alap tárcájában szereplő eszközök értéke, csökkentve az alapot terhelő összes kötelezettséggel;

k) tőkenövekmény: az adott napon számított nettó eszközérték és az alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének különbözete, amennyiben pozitív;

l) hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet az alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegyekre köteles kifizetni;

m) saját tőke: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, az alap működése során a saját tőke az alap nettó eszközértékével azonos.”

3. § (1) A Ba. tv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A „befektetési alap” elnevezés csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési célú alapok megjelölésére alkalmazható.”

(2) A Ba. tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Azokra, akik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmat megszegik, a Felügyelet - az elnevezés jogosulatlan használatának további megtiltása mellett - pénzbírságot szabhat ki. A bírság ismételten is kiszabható.”

4. § A Ba. tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkéjét a befektetők befizették.”

5. § A Ba. tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Az alap kezelési szabályzatában meg kell határozni az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakat.”

6. § A Ba. tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap azonnali fizetőképességének (likviditásának) biztosítása érdekében a nyíltvégű alap nettó eszközértékének legalább tizenöt százalékát készpénzben, illetve látra szóló, vagy legfeljebb három hónapra lekötött bankbetétben, valamint értékpapír-alap esetében jegybankképes értékpapírban, ingatlanalap esetén a jegybankképes értékpapírok körébe tartozó kincstárjegyben köteles tartani.”

7. § A Ba. tv. a 9. § után a következő új alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

„A zártkörű alapokra vonatkozó külön rendelkezések

9/A. § (1) Zártkörű alap tulajdonosainak (a befektetési jegyek lehetséges jegyzőinek) száma a húsz főt nem haladhatja meg. Zártkörű alap csak zártvégű befektetési alapként hozható létre.

(2) A zártkörű alap létrehozatalakor az alapkezelő kezelési szabályzatot köteles készíteni. A zártkörű alap kezelési szabályzatában az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni: a) az alapkezelő, a letétkezelő és az ingatlanértékelő szervezet nevét, székhelyét, tevékenységi körét és az alaptőke nagyságát, b) a jegyzés kezdő és zárónapját, c) az alapra kibocsátandó befektetési jegyek lehetséges jegyzőit a név és a székhely (lakcím) megjelölésével.

(3) A kezelési szabályzatot a Felügyelettel jóvá kell hagyatni, a Felügyelet eljárására az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-át kell értelemszerűen alkalmazni. A jegyzés a jóváhagyás megtörténte után kezdődhet el. A jóváhagyott kezelési szabályzatot a jegyzést megelőzően hét nappal az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni.

(4) A zártkörűen létrehozott befektetési alapra csak névre szóló befektetési jegy bocsátható ki. A zártkörűen kibocsátott befektetési jegyen az (5) bekezdés szerinti átruházási korlátozást fel kell tüntetni.

(5) A zártkörű alapra kibocsátott befektetési jegy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag az alap kezelési szabályzatában felsorolt személyek között ruházható át.

(6) Az alapkezelő a zártkörű alap kezelési szabályzatában e törvény szabályaitól eltérő módon szabályozhatja, hogy a 11. § szerinti nettó eszközértékről, valamint a 24. § (2) és (3) bekezdése szerinti féléves és éves tájékoztatókról milyen módon tájékoztatja a befektetőket.”

8. § A Ba. tv. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolása során az e §-ban foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A befektetési alap és az alapkezelő felszámolásának megindítását a Felügyelet is kérheti. A befektetési alap felszámolása esetén a felszámoló személyét illetően a Felügyelet véleményét ki kell kérni.”

9. § A Ba. tv. a 10. § után a következő új alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:

„A befektetési alap végelszámolása

10/A. § (1) A befektetési alap végelszámolására a határozott időre létrehozott befektetési alap futamidejének lejártakor kerülhet sor. A futamidő lejártakor az alap tulajdonában álló értékpapírt vagy ingatlant három hónapon belül értékesíteni kell. Ingatlanalap esetén - indokolt esetben - a határidő a Felügyelet engedélyével három hónappal meghosszabbítható.

(2) Értékpapír-alap megszűnése esetén az alapkezelő az értékpapírok értékesítésével tőzsdetag értékpapír forgalmazó céget köteles megbízni, amelynek bizományosi díja végelszámolási költségként az alapot terheli.

(3) Ingatlanalap megszűnése esetén az alapkezelő az ingatlanok értékesítését maga is elvégezheti. A 17. § b) pontját és a 18. § (2) bekezdését a végelszámolás időtartama alatt is alkalmazni kell. Az értékeléshez, illetve az értékesítéshez igénybe vett ingatlanforgalmazó cég által felszámított díj végelszámolási költségként az alapot terheli.

(4) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését követő öt napon belül az alapkezelő a végelszámolási jelentést köteles elkészíteni és a Felügyelethez benyújtani. Az értékesítés befejezését követő tíz napon belül a letétkezelő társaság köteles a végelszámolási jelentés egyidejű bemutatásával a befektetőknek a végelszámolás eredményeképpen rendelkezésre álló összeget kifizetni.

(5) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a futamidő lejártakor a befektetési alap tárcájában lévő egyes eszközök nyilvántartási értékét,

b) az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

c) az esetleges egyéb bevételeket (pl. kamat),

d) a végelszámolás során felmerült költségeket tételesen,

e) a befektetők között felosztható tőkét,

f) az egy befektetési jegyre kifizethető összeget.

(6) Az alap megszűnését követően rendelkezésre álló tőke a befektetőt befektetési jegyei névértékének arányában illeti meg.

(7) Az alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlést a végelszámolási jelentés benyújtásának időpontjával kell elrendelni.”

10. § A Ba. tv. 11. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A nyíltvégű értékpapír-alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és közzétenni két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik.

(4) A zártvégű értékpapír-alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább kéthetente kell megállapítani és a megállapítást követő első munkanapon két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni. A nettó eszközértéket a letétkezelő állapítja meg, a közzétételről pedig az alapkezelő gondoskodik.”

11. § A Ba. tv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az értékpapír-alap saját tőkéje csak a (2) bekezdésben meghatározott értékpapírokba fektethető be, illetve a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eszközökben tartható.

(2) Értékpapír-alap részére csak olyan,

a) az Épt. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, valamint

b) devizahatósági engedéllyel, külpiaci tőzsdén jegyzett, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír, továbbá

c) kárpótlási jegy

vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.”

12. § (1) A Ba. tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapkezelő megszerzéskor az értékpapír-alap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba (kötvény, részvény stb.), ide nem értve az állampapírokat. [Épt. 3. § d)]. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapír-alap saját tőkéjének tíz százalékát, ide nem értve az állampapírokat.”