(2) A Ba. tv. 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kárpótlási jegyek értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapír-alap saját tőkéjének tizenöt százalékát. Amennyiben az alap elnevezésében a „kárpótlási jegy” megjelölés szerepel, a kárpótlási jegyek értéke az értékpapír-alap tárcájában - megszerzéskor - az értékpapír-alap saját tőkéjének huszonöt százalékát nem haladhatja meg.”

13. § A Ba. tv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ingatlanalap időlegesen szabad pénzeszközeit készpénzben, látra szóló, vagy lekötött bankbetétben, továbbá kincstárjegyben tarthatja.”

14. § A Ba. tv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nettó eszközérték megállapítására és közzétételére egyébként a 11. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nettó eszközértéket zártvégű ingatlanalap esetén havonta egy alkalommal kell megállapítani és közzétenni.”

15. § (1) A Ba. tv. 20. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési jegyen fel kell tüntetni)

„b) a befektetési alap megnevezését és időtartamát;”

(2) A Ba. tv. 20. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 20. § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befektetési jegyek kibocsátásakor jegyzési eljárást kell lefolytatni. A befektetési jegyek a befektetők részére az alap nyilvántartásba vételét követően adhatók ki.

(4) Egy befektetési alapra csak azonos befektetői jogokat megtestesítő, azonos névértékű befektetési jegyek bocsáthatók ki. A befektetési jegy névértékét az alapkezelő határozza meg. A befektetési jegyek összevont címletben is kibocsáthatók.

(5) A befektetési jegy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 26. §-ában meghatározott értékpapírnak minősül.

(6) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok az általuk birtokolt befektetési jegy hozama után annak megfelelően kötelesek adót fizetni, hogy a hozam milyen arányban tartalmaz kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmet. Az alapkezelő a hozamfizetéssel egyidejűleg köteles az arányokat tartalmazó elszámolást az adóalanynak átadni.”

16. § A Ba. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőkenövekmény kifizetésének, illetve újrabefektetésének (tőkésítésének) részletes szabályait a kezelési szabályzatban kell meghatározni.”

17. § A Ba. tv. 25. §-ának számozása 25. § (1) bekezdésre változik, és egyidejűleg a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele.”

18. § A Ba. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap kezelését elháríthatatlan külső ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelő végelszámolása esetén az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket a befektetési alap kezelését átadó alapkezelő két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában közzétett rendkívüli tájékoztatóban köteles értesíteni.”

19. § A Ba. tv. 39. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyelet eljárására az Épt. szabályait kell alkalmazni.”

20. § A Ba. tv. 41. §-ának a) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

„a) az alapkezelő üzletszabályzatának és a befektetési alap kezelési szabályzatának érvényességéhez, továbbá ezek módosításához;

e) a letétkezelőnek, továbbá az ingatlanértékelő szervezetnek adott megbízáshoz, e megbízás felmondásához és új letétkezelő, illetve ingatlanértékelő szervezet megbízásához;”

21. § (1) A Ba. tv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46. § (1) A Felügyelet az alapkezelőt, valamint annak vezető tisztségviselőjét értékpapír-felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha az alapkezelő nem teljesíti az e törvényben, az alapkezelési szabályzatban, vagy a Felügyelet által kiadott engedélyben számára előírt feltételeket vagy kötelezettségeket. A kiszabott bírság az alapra nem terhelhető.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az alapkezelő vezető tisztségviselője akkor, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.”

(2) A Ba. tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„b) A 4. § (4) bekezdésében, a 12-16. §-okban, a 17. §-ban, a 27. §-ban, a 28. §-ban, a 37. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében, a 41. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 50 000-500 000 Ft;

d) a 10/A. §-ban foglalt rendelkezések, valamint a kezelési szabályzat előírásainak megsértése esetén 100 000-1 000 000 Ft;

e) a 11. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén 100 000 Ft.”

22. § A Ba. tv. az 53. § után a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § A befektetési alapok éves beszámoló készítésének, könyvvezetésének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.”

23. § A Ba. tv. 56. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A 13. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok aránya az értékpapír-alap saját tőkéjének 1994. december 31-ig legfeljebb harminc és 1995. december 31-ig legfeljebb húsz százaléka lehet.

(3) A 13. § (4) bekezdésében meghatározottaktól eltérően az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett, vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg 1994. december 31-ig az értékpapír-alap saját tőkéjének az öt százalékát, ezt követően 1995. december 31-ig az értékpapír-alap saját tőkéjének a három százalékát, ide nem értve az állampapírokat.”

24. § A Ba. tv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § 1996. december 31-ig ingatlanalap csak zártvégű alapként létesíthető.”

25. § A Ba. tv. 1. és 3. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.

26. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Ba. tv. 7. § (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint a Ba. tv. 4. számú melléklete.

(2) A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyek tárgya a kibocsátást megelőző tájékoztató, illetve kezelési szabályzat jóváhagyása.

(3) A jóváhagyott kezelési szabályzattal rendelkező alapok kezelési szabályzatuknak megfelelően működhetnek tovább abban az estben is, ha a kezelési szabályzat e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat tartalmaz. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket ezen alapok tekintetében is alkalmazni kell.

Melléklet az 1994. évi XXXI. törvényhez

1. A Ba. tv. 1. számú mellékletének I. a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„a) Az alapkezelő és a letétkezelő neve, székhelye, az alapítás időpontja, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, alaptőkéje, alkalmazotti létszáma a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, valamint az ingatlanértékelő szervezet neve és székhelye.”

2. A Ba. tv. 1. számú mellékletének I. c) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„c) A befektetési alap kezelési szabályzata, melynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

1. a befektetési alap neve;

2. a befektetési alap típusa, jellemzői;

3. a befektetési jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználási célja (a portfolió lehetséges elemei, a befektetési alap részletes befektetési politikája, az értékpapír-alapon, illetve az ingatlanalapon belül milyen arányban milyen fajtájú értékpapírokba, illetve ingatlanokba kíván fektetni);

4. a befektetési alap induló saját tőkéjének tervezett nagysága, a minimális induló saját tőke meghatározása;

5. a befektetési jegyek típusa (bemutatóra vagy névre szóló), névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása;

6. a kibocsátás és visszavásárlás, valamint a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a befektetési alap tőkenövekményének felosztására, vagy újrabefektetésére vonatkozó szabályok;

7. az alapot terhelő valamennyi díj és költség tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;

8. az alap nettó eszközértékének számítási módjára, valamint nyíltvégű alap esetén a befektetési jegyek eladási és visszavásárlási árának számítási módszerére, gyakoriságára és közzétételére vonatkozó tájékoztatás;

9. befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai (módja, helye, ideje), a nettó eszközérték közzétételének módjára, helyére és idejére vonatkozó szabályok;

10. az alap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések.”

3. A Ba. tv. 1. számú mellékletének IV. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

IV.

„A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. és 26. §-ában foglalt egyéb feltételeknek.”

4. A Ba. tv. 3. számú mellékletének g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„g) A befektetési jegyek után fizetett hozam és a hozam kifizetése utáni tőkenövekmény éves összege.”