1994. évi XXXIV. törvény
a Rendőrségről1
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelően működő Rendőrség kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A RENDŐRSÉG FELADATA, SZERVEZETE,
JOGÁLLÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA
A Rendőrség feladata
1. § (1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
(2) A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:
a) általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését;
b) szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében;
c) végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásával, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat;
d) ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat;
e) közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el;
f) ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat;
g) védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket;
h) engedélyezi és felügyeli - a rendvédelmi szervek kivételével - a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet;
i) büntetés-végrehajtási feladatokat lát el;
j) ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat;
k) elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat.
2. § (1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.
(2) A Rendőrség a feladatának ellátása során
a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
b) segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.
(3) A Rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.
(4) A Rendőrség nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr a Magyar Köztársaság területén rendőri jogosítványokat gyakorolhat.
A Rendőrség szervezete és jogállása
3. § (1) A Rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A Rendőrség központi országos hatáskörű szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
(2) A Rendőrség területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében működő rendőr-főkapitányságok.
(3) A Rendőrség helyi szervei a rendőr-főkapitányságok önálló feladatkörrel felruházott szerveként működő rendőrkapitányságok.
(4) A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs szervezhető. A rendőrőrs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkező szervezeti egység, létrehozása és megszüntetése a rendőr-főkapitányság vezetőjének hatáskörébe tartozik.
(5) Egyes feladatok ellátására az (1)-(4) bekezdésben nem említett rendőri szerv is létrehozható. E szerv jogállását a létrehozását elrendelő jogszabály vagy utasítás állapítja meg.
(6) A Rendőrség a központi költségvetés szerkezeti rendjében a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló cím.
A Rendőrség irányítása
4. § (1) A Kormány a belügyminiszter útján irányítja a Rendőrség működését.
(2) A miniszterelnök a belügyminiszter előterjesztése alapján nevezi ki és menti fel az országos rendőr-főkapitányt. A kinevezésre javasoltat az illetékes országgyűlési bizottság meghallgatja és az alkalmasságáról állást foglal.
(3) A belügyminiszter
a) képviseli a Rendőrséget az Országgyűlés és a Kormány ülésein;
b) előkészíti a Rendőrség működésével, feladataival és hatáskörével kapcsolatos jogszabályok, nemzetközi szerződések és egyéb felsőbbszintű állami döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
c) biztosítja a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében meghatározott feladatok végrehajtását;
d) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését;
e) kapcsolatot tart fenn a Rendőrség nemzetközi együttműködésének és fejlesztésének elősegítésére;
f) gondoskodik a Rendőrség ellenőrzéséről.
5. § (1) A belügyminiszter az irányító jogkörében
a) a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a belső rend védelme körében hozott döntései végrehajtására a Rendőrség részére feladatot határozhat meg, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - utasítást adhat;
b) meghatározza a Rendőrség irányításában és felügyeletében közreműködő szervezet tevékenységét, a vezetője felett munkáltatói jogkört gyakorol, és e szervezet útján gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, a bűncselekmények felderítéséről;
c) irányítja a Rendőrség költségvetési gazdálkodását, az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendőrség fejlesztési terveit;
d) meghatározza a rendőri oktatás, képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás irányait, és összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
e) az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja az ORFK szervezeti és működési szabályzatát;
f) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az országos rendőrfőkapitány kinevezésére és felmentésére; az előterjesztéshez csatolja az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalását;
g) előterjesztést készít a köztársasági elnök részére a tábornoki kinevezésre és felmentésre;
h) gyakorolja az országos rendőrfőkapitány felett - a kinevezés és felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az országos rendőrfőkapitány helyetteseit;
i) az országos rendőrfőkapitány javaslatára dönt rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság és az ezzel azonos jogállású szerv létrehozásáról és megszüntetéséről.
(2) A belügyminiszter az irányítói jogkörében adott utasítással a Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja.
(3) A belügyminiszter a Rendőrség részére egyedi utasítást az országos rendőrfőkapitány útján adhat.
6. § (1) Az országos rendőrfőkapitány a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az ORFK-ot, irányítja, ellenőrzi a rendőr-főkapitányságok működését és szakmai tevékenységét.
(2) Az országos rendőrfőkapitány irányító jogkörében
a) a Rendőrség szervei számára kötelező országos rendőrfőkapitányi utasítást adhat;
b) gondoskodik a Rendőrség szerveinek rendeltetésszerű és törvényes működéséről, a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében a jogszabályok és a kormányzati irányítás által meghatározott feladatok végrehajtásáról;
c) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb belső szabályzatok elkészítéséről, összhangjáról és érvényesítéséről;
d) kidolgozza a Rendőrség fejlesztési terveit;
e) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a Rendőrség működését, feladatkörét érintő jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megalkotására;
f) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a 3. § (2), (3) és (5) bekezdésében említett rendőri szervek létrehozására és megszüntetésére;
g) javaslatot tesz a belügyminiszter részére az országos rendőrfőkapitány helyetteseinek kinevezésére és felmentésére;
h) a rendőr-főkapitányságok vezetői felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti a helyetteseiket;
i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok szervezeti és működési szabályzatát.
(3) Az országos rendőrfőkapitány képviseli a Rendőrséget a 4. § (3) bekezdés a) pontjában nem szabályozott esetekben.
II. Fejezet
A RENDŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
7. § (1) A Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból állhat. A hivatásos szolgálati, a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony szabályait külön törvények állapítják meg.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen magyar állampolgárral létesíthető, aki fegyveres szolgálatra alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt képesítési, egészségügyi és egyéb fizikai alkalmassági feltételekkel, jó hírnévvel. A jogviszony létesítésére jogszabály további feltételeket állapíthat meg.
(3) A rendőri szolgálatra való alkalmasság a szolgálati viszony létesítésekor és annak fennállása alatt ellenőrizhető.
(4) A rendőr a szolgálati jogviszonyban eltöltött 25 év és betöltött 50. életév után, illetőleg a szolgálati jogviszonyban eltöltött 10 év és betöltött 55. életév után, vagy ha szolgálati jogviszonyban eltöltött 10 évvel rendelkezik, és munkaképességének csökkenése eléri az 50%-ot, de nem rokkant, szolgálati nyugdíjra jogosult. E rendelkezések a szolgálati jogviszony számítására már megállapított időtartamot hátrányosan nem érintik.
(5) A szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján korkedvezmény illeti meg azt, aki nyugdíjjogosultságát nem e törvény alapján szerzi meg. A korkedvezmény mértéke férfiaknál 10, nőknél 8 év szolgálati idő után 2 év, minden további 5 év után 1-1 év. A szolgálati jogviszony számításánál a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó szolgálati beosztásokban teljesített, illetve külföldön ellátott békefenntartó szolgálat időtartamát külön jogszabály szerint kell figyelembe venni.