e) a Rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységének körét;
f) a Rendőrség azon feladatainak körét, amelyek ellátásához külön szerződés alapján közreműködőt vehet igénybe;
g) a társadalmi önvédelmi szervezetek bűnmegelőzési tevékenységének szabályait;
h) törvényi szabályozásig a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályait;
i) a megelőzési védelemmel, a személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat;
j) törvényi szabályozásig a Rendőrség személyi állományával kapcsolatos kérdéseket;
k) törvényi szabályozást nem igénylő, de a közbiztonság és a belső rend védelme körében szabályozni szükséges más bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti tárgyköröket.
(2) Az (1) bekezdés b) és h) és j) pontjában foglaltakra vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül törvényjavaslatot kell beterjeszteni.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Rendőrség fedővállalkozás létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.
101. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a rendőri szervek feladat- és hatáskörét, illetékességét,
b) a rendőr képesítési és egyéb alkalmassági követelményeit, valamint az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait,
c) a rendőrségi fogdák rendjét,
d) a vízirendészettel és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatokat, a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályait,
e) a Rendőrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként a rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök, a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a Rendőrségnek a terrorcselekmények elhárításával, személy- és objektumvédelemmel, a polgári repülés biztonságával összefüggő feladatait, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a rendőri magatartás szabályait az egyenruha viselésének rendjét, a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségét, a Rendőrségnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,
f) a Rendőrség feladatait a polgárőrséggel és más önvédelmi szervezetekkel történő együttműködésben,
g) a rendőrségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait és az adatkezelés részletes szabályait,
h) a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és módszerek engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatos szabályokat,
i) az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét,
j) az eltűnt személyek felkutatásának, illetőleg a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjét,
k) a Rendőrség feladatai ellátásának rendjét a fontosabb közúti, vasút, vízi- és légi szállításokkal kapcsolatban, valamint a Rendőrség légi közlekedésrendészeti és repülésbiztonsági, repülésvédelmi feladatait,
l) a belföldi állami futárszolgálat tevékenységét,
m) a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét.
(2) A belügyminiszter a közbiztonság védelme érdekében rendelettel korlátozhatja, illetve megtilthatja a polgári rendeltetésű lőfegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, az ipari robbantóanyagok és pirotechnikai termékek gyártását, kereskedelmét, szállítását, használatát, illetve a lőfegyverek és lőszerek, gáz- és riasztófegyverek viselését, továbbá elrendelheti ezek hatósági tárolását.
102. § A belügyminiszter e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül gondoskodik
a) az e törvény rendelkezéseivel ellentétes, továbbá az elavult és szükségtelen jogszabályok és jogi irányítási eszközök hatályon kívül helyezéséről,
b) a rendőrségi nyilvántartásnak az e törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakításáról, továbbá a határidőn túl vezetett vagy már nem kezelhető adatokat tartalmazó nyilvántartásoknak a levéltárakra vonatkozó rendelkezések szerinti selejtezéséről.
Hatálybalépés
103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése hónapját követő 6. hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a hatályát veszti:
a) a rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló 1963. évi 22. törvényerejű rendelet,
b) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 5-8. §-a, valamint a 11/A. §-a és az 1990. évi XXII. törvény 20. és 22. §-a,
c) a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény 6. §-a,
d) a rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet, az ezt módosító 48/1984. (XI. 21.) MT rendelet, 154/1989. (XII. 29.) MT rendelet és 4/1990. (VII. 11.) Korm. rendelet,
e) az egyes minisztertanácsi rendeletek és határozatok hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 12. §-a,
f) a rendőrséggel és irányításával kapcsolatos egyes rendelkezések módosításáról szóló 83/1990. (IV. 27.) MT rendelet,
g) a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése,
h) a rendőrség irányításával kapcsolatos feladatokról szóló 1054/1990. (III. 23.) MT határozat,
i) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése.
(2) 1994. május 1-jén
a) lép hatályba a törvény 94., 95., 96., 100., 101., 107. és 111. §-ában foglalt rendelkezések,
b) hatályát veszti a ki- és bevándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény címéből a bevándorlásra vonatkozó szövegrész, valamint a törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 6-10. §-a, a 11. § (1) bekezdésében „a bevándorlást elutasító” és „a bevándorlási engedélyt, illetve állandó tartózkodásra jogosító igazolványt”, a 11. § (2)-(3) bekezdésének, illetőleg a 12. § rendelkezései a bevándorlási ügyek tekintetében, a 13. § a) pontjában „a bevándorlási”, a 13. § c) pontjában „a bevándorlással” szövegrészek.
(3) A kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba a törvény 106. §-ának (2)-(3) bekezdése azzal, hogy rendelkezéseit 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.
104. § (1) A Be. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:
„(3) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a nyomozást megtagadhatja, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködéssel elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.”
(2) A Be. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:
„(3) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a nyomozást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködéssel elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.”
105. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartást a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter rendeletében feljogosított szerve vezeti.”
106. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatalos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (Ftvr.) 4/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országos rendőrfőkapitányt - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a miniszterelnök, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát az igazságügyminiszter nevezi ki, illetve menti fel.”
(2) Az Ftvr. 11. § (1) bekezdésének a), c), d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) tábornokok:
vezérezredes;
altábornagy;
vezérőrnagy;
dandártábornok;
c) tisztek:
százados;
főhadnagy;
hadnagy;
d) zászlósok:
főtörzszászlós;
törzszászlós;
zászlós;”
(3) Az Ftvr. 14. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendfokozatban eltöltendő várakozási idő:
őrnagyi rendfokozatban 6 év,
századosi rendfokozatban 5 év,
főhadnagyi rendfokozatban 4 év,
hadnagyi rendfokozatban 3 év,
törzszászlósi rendfokozatban 7 év,
zászlósi rendfokozatban 6 év,
főtörzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,
törzsőrmesteri rendfokozatban 4 év,
őrmesteri rendfokozatban 3 év.
(3) A tábornoki, ezredesi, alezredesi, főtörzszászlósi rendfokozatban várakozási idő nincs. A tisztesek várakozási idejét az illetékes miniszter állapítja meg.”
(4) Az Ftvr. 23/A.-23/D. §-a és az Ftvr.-t módosító 1990. évi LXXXII. törvény a hatályát veszti.
107. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében)
„a) az ország egész területén - a fegyveres erők és a Rendőrség kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez;”
108. § A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 28. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külön törvényben meghatározott engedély alapján a szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazását lehetővé tenni.”
109. § A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 46/A. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: