1994. évi XXXIX. törvény

az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről1

Az Országgyűlés a határidős piacok létrehozása érdekében felismerve az árutőzsde jelentőségét, a tőzsdei határidős ügyletek szabályozása kapcsán jelentkező gazdasági növekedés lehetőségét, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az árutőzsde fogalma, jogállása, alapítása

1. § (1) Az árutőzsde (a továbbiakban: tőzsde) olyan önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely az engedélyezett és a tőzsdén forgalmazott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentrálja a keresletet és a kínálatot. A tőzsdén központosított kereskedelem folyik szabványosított szerződés útján, határidős ügyletek esetében az elszámolóház teljesítésre vállalt garanciája mellett, azonos feltételeket biztosítva az ügyletkötéshez.

(2) E törvény alkalmazásában áru:

a) minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog;

b) dolog módjára hasznosítható természeti erő;

c) devizaérték;

d) forgalomképes vagyoni értékű jog;

e) az előzőek tetszőleges csoportjaiból képzett mutatószám (index).

(3) E törvény alkalmazásában nem tekinthetők árunak az értékpapírok és azok származékai.

(4) Az árutőzsde vagy ezzel rokonértelmű elnevezést kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelő szervezetek használják.

(5) A tőzsde jogi személy.

2. § (1) Tőzsdét jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat alapíthat.

(2) Az alapítás feltétele, hogy:

a) legalább 50 alapító tag, legkevesebb 150 millió forint pénzbeli alapítói vagyon biztosításával a tőzsde megalakulását kimondja, a tőzsde alapszabályát megállapítsa és a tisztségviselőket megválassza;

b) a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány az alapítást jóváhagyja.

(3) A tőzsde a Kormány jóváhagyásának időpontjával nyeri el jogi személyiségét és a 31. § a) pontja alapján jóváhagyott alapszabály, valamint a szabályzatok alapján kezdheti meg működését.

A tőzsde alapszabálya és szabályzatai

3. § (1) A tőzsde alapszabályának tartalmaznia kell legalább:

a) a tőzsde nevét, székhelyét;

b) az alapító tagok nevét, székhelyét;

c) az alapító vagyon nagyságát;

d) a tőzsdetaggá válás, felfüggesztés és megszűnés módját és feltételeit, a tőzsdetag jogait és kötelezettségeit;

e) a tőzsde szervezetét, testületeit, azok feladatait és hatáskörét, működésük szabályait;

f) a tőzsde képviseletének módját;

g) a tőzsde által alkalmazható szankciókat, alkalmazásuk és a jogorvoslat rendjét;

h) a tőzsde megszűnése esetén a tőzsde vagyonának hovafordítását;

i) a tőzsde tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;

j) a tőzsde közgyűlésén a tagokat megillető szavazati jog kiszámításának módját;

k) a szekciók létrehozásának, megszüntetésének rendjét.

(2) A tőzsde szabályzatainak tartalmazniuk kell legalább:

a) a tőzsdén köthető ügyletfajtákat;

b) az engedélyezett, forgalmazott áruk körét;

c) a tőzsdei ügyletekre vonatkozó részletes szabályokat;

d) a megbízások típusait;

e) a tőzsdei kereskedelem rendjét;

f) a tőzsdei jegyzéseket, ezek nyilvánosságra hozatalának módját;

g) a tőzsdetagok nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit;

h) a tőzsdetag készpénzben és/vagy állampapírban tartandó eszközeire vonatkozó szabályokat;

i) az óvadékként elfogadható értékpapírok fajtáit;

j) a tőzsde által beszedendő díjak körét és mértékét;

k) a tőzsde veszteségének finanszírozási rendjét;

l) a tőzsdei elszámolás rendjét;

m) a tőzsdei szakvizsga szabályait;

n) a tőzsdei elszámolóház működésére vonatkozó részletes előírásokat;

o) az alkusszá válás feltételeit és az alkuszi működés szabályait;

p) a tőzsdei kereskedés kockázataiból a tőzsdetag által a megbízóhoz intézett kötelező tájékoztatás követelményeit;

q) a szekciók működtetésének rendjét;

r) az etikai vétségeket és rendezésének módját;

s) a bizottságokat, valamint azok feladat- és hatáskörét;

t) a tőzsdei tagsági jog adásvételének szabályait;

u) valamint mindazt, amit e törvény a szabályzatok kötelező tartalmába utal.

II. FEJEZET

A TŐZSDETAGSÁG

A tagfelvétel rendje

4. § (1) A tőzsde tagja az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, állami vállalat, szövetkezet lehet, amely a tőzsdei tevékenység végzéséhez az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik és amelyet a Tőzsdetanács tagként felvesz.

(2) A tőzsdetag jogosult e törvény, az alapszabály és a szabályzatok alapján jogait gyakorolni, a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat alapján tőzsdei kereskedelmet folytatni.

(3) Egy tőzsdetag csak egy tőzsdetagsággal rendelkezhet.

(4) A tagfelvétel előfeltétele:

a) a szabályzatokban előírt pénzügyi fedezet biztosítása;

b) a tőzsde által megállapított belépési díj és az éves tagsági díj befizetése, valamint a szolgáltatásokért járó díj megfizetésének vállalása;

c) annak igazolása, hogy cégjegyzékben, továbbá más, jogszabály által előírt nyilvántartásban szerepelnek;

d) az alapszabály vagy a szabályzatokban rögzített egyéb követelményeknek való megfelelés.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésekben foglaltak irányadóak a tőzsdetagság megvásárlása és haszonbérletbe vétele esetén is.

5. § A tőzsdei taglétszám korlátozható, annak felső határát a tőzsde közgyűlése állapítja meg.

6. § (1) A tagfelvételi kérelmet a Tőzsdetanács csak akkor utasíthatja el, ha

a) a kérelmező nem felel meg a 4. §-ban rögzített előírásoknak; vagy

b) a közgyűlés által megállapított taglétszám már betöltött.

(2) Az elutasító döntést a Tőzsdetanácsnak indokolnia kell.

A tagsági jog adásvétele, haszonbérbe adása

7. § (1) A tőzsdetag tagsági jogát kizárólag szabályzat szerinti adásvétel útján idegenítheti el.

(2) A tőzsdetagságból fakadó kereskedési jogok egységes egészként haszonbérletbe adhatók olyan személynek, aki a Tőzsdetanács előtt igazolta, hogy megfelel a 4. § (2) és (4) bekezdésében írt feltételeknek. A haszonbérlet további alhaszonbérletbe adása, valamint a tagsági jognak más módon történő hasznosítása semmis.

(3) Egy személy egy szekcióban csak egy kereskedési jogot vehet haszonbérletbe.

(4) A kereskedési jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt megilleti a tőzsdetagságból fakadó valamennyi jog és terheli valamennyi kötelezettség, a tőzsdetagsági jog feletti rendelkezési jog kivételével.

A tagsági jog felfüggesztése

8. § A tőzsdetag tagsági jogát a szabályzatban meghatározott esetekben az ott meghatározott időtartamra a Tőzsdetanács függesztheti fel, a tőzsdetagságból fakadó kereskedési jogot bármely pénzügyi kötelezettség elmulasztása esetén a tőzsdei elszámolóház vagy a 24. § (4) bekezdés szerinti elszámolóház függeszti fel.

A tőzsdetagság megszűnése

9. § (1) A tőzsdetagság megszűnik:

a) ha a tőzsdetag üzletszabályzatának jóváhagyását a Felügyelet visszavonja;

b) ha a tőzsdetag jogutód nélkül megszűnik;

c) a tagsági jog átruházásával;

d) a Tőzsdetanács által történő kizárással.

(2) A tőzsdetagság megszűnése esetén - az (1) bekezdés c) pontjának kivételével a tagsági jogot a tőzsde értékesíti. Az ebből befolyó ellenérték az arra jogosultat illeti meg. A tőzsdetagság (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a 6. §-ban rögzített tagfelvételi rendelkezés nem alkalmazható.

10. § A tagfelvétel rendjét, az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet mértékét és biztosításának módját, a tőzsdetag jogait és kötelezettségeit, a tagsági jog adásvételének, haszonbérletbe adásának, felfüggesztésének, valamint a megszűnésének részletes szabályait a szabályzat tartalmazza.

III. FEJEZET

A TŐZSDE SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
ÉS ALKALMAZOTTAI

A tőzsde szervezete

11. § A tőzsde szervei:

a) közgyűlés;

b) Tőzsdetanács;

c) felügyelő bizottság;

d) bizottságok;

e) Tőzsdetitkárság;

f) tőzsdei elszámolóház.

A közgyűlés

12. § (1) A tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) a szabályzatok megállapítása és módosítása;

c) a mindenkori tőzsdei taglétszám megállapítása;

d) a tőzsde tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, valamint díjazásának megállapítása;

e) a Tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és a Tőzsdetitkárság beszámolójának elfogadása;

f) a bizottságok létrehozása, tagjainak megválasztása, felmentése;

g) önálló tőzsdei választottbíróság létrehozása, tagjainak megválasztása;

h) a tőzsde költségvetésének megállapítása és az elszámolás elfogadása;

i) a Tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálata, kivéve, ha az eljárás a választottbíróság hatáskörébe tartozik;

j) a tőzsde megszüntetése;

k) a tőzsdén forgalmazható áruk körének meghatározása;

l) a szekciók létrehozása, működésük rendjének megállapítása, működésük felfüggesztése és megszüntetésük;

m) döntés minden olyan kérdésben, amelyet e törvény, az alapszabály vagy a szabályzatok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

13. § (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívást a napirend közlésével a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal az alapszabályban meghatározott módon közzé kell tenni.

(2) A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok egyharmada vagy a felügyelő bizottság - az ok és a cél megjelölésével - kéri, illetőleg ha a Felügyelet azt elrendeli.