(3) A közgyűlést a Tőzsdetanács hívja össze.
14. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazatok több, mint felével rendelkező tagok jelen vannak.
(2) A közgyűlésen minden tőzsdetagot szekciónként legalább egy szavazat megillet, ettől azonban felfelé, a forgalom függvényében az alapszabály eltérhet, de egy tagot szekciónként legfeljebb öt szavazat illet meg.
(3) A tagsági jog felfüggesztése esetén a tag a szavazati jogát nem gyakorolhatja és a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A közgyűlés a határozatait - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5) Az alapszabály módosításához, valamint a Tőzsdetanács döntéseinek felülvizsgálatához a közgyűlésen jelenlevő szavazatok háromnegyede szükséges.
(6) A tőzsde megszűnéséhez a közgyűlésen a tagok legalább háromnegyedének és az összes szavazatok legalább háromnegyedével rendelkező tagok jelenléte szükséges. A döntést legalább háromnegyedes szótöbbséggel kell meghozni.
15. § (1) A közgyűlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik, minden egyéb kérdésben a közgyűlés nyílt szavazással dönt.
(2) A tőzsdei tisztségviselőket a közgyűlés legalább két, de legfeljebb öt évre választja. A tőzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére a közgyűlés a választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha a jogszabályokat, a tőzsdei alapszabályt vagy szabályzatokat megsérti, vagy tevékenysége ellentétes a tőzsde érdekével. A visszahíváshoz a közgyűlésen jelenlevő szavazatok háromnegyede szükséges.
(3) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 15 napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent szavazatok számára tekintet nélkül határozatképes. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tőzsdetag jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárulnak.
A Tőzsdetanács
16. § (1) A Tőzsdetanács a tőzsde ügyvezető testülete, amelynek feladata a tőzsde vezetése, a tőzsdei szabályzatok elkészítése, a munkaszervezet kialakítása, valamint a Tőzsdetitkárság vezetője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása.
(2) A Tőzsdetanács legalább kilenc és legfeljebb tizenöt természetes személyből áll.
(3) A Tőzsdetanács elnökét a Tőzsdetanács tagjai maguk közül egyszerű szótöbbséggel választják meg.
(4) A Tőzsdetitkárság és a tőzsdei elszámolóház vezetőjét a Tőzsdetanács tagjai közül a Tőzsdetanács tagjai egyszerű szótöbbséggel választják, felettük a munkáltatói jogokat a Tőzsdetanács gyakorolja.
(5) A Tőzsdetanács tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői és alkalmazottai közül kell választani.
(6) A Tőzsdetanács hatásköre legalább a következőkre terjed ki:
a) javaslat a tőzsdetagok taglétszámának megállapítására;
b) új tőzsdetagok felvétele;
c) a tőzsdetag tőzsdéről való kizárása és jogainak felfüggesztése;
d) javaslat a tőzsde tisztségviselőinek személyére, visszahívására;
e) javaslat új áruféleségek tőzsdei forgalmazásának bevezetésére, megszüntetésére.
(7) A Tőzsdetanács működését a Tőzsdetanács működési szabályzata határozza meg. Ennek, valamint módosításának elkészítése, illetve jóváhagyása céljából a közgyűlés elé vitele a Tőzsdetanács feladata.
17. § A Tőzsdetanács tagjai egy tőzsdén belül legfeljebb egy tőzsdetagnál lehetnek vezető tisztségviselők, illetve alkalmazottak.
18. § (1) A tőzsdét
a) a Tőzsdetanács elnöke,
b) a Tőzsdetitkárság vezetője,
c) a Tőzsdetanács által arra felhatalmazott Tőzsdetanács tag
képviseli harmadik személyekkel szemben, a bíróság és más hatóságok előtt.
(2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
A felügyelő bizottság
19. § (1) A felügyelő bizottság három-öt természetes személyből áll.
(2) A felügyelő bizottság tagjait többségében a tőzsdetagok tisztségviselői és alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a felügyelő bizottság tagjává a Tőzsdetanács tagjait és a Tőzsdetitkárság alkalmazottait.
20. § (1) A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsdei gazdálkodást és a tőzsde szerveinek működését ellenőrzi.
(2) A felügyelő bizottság tagjai - szavazati jog nélkül - részt vesznek a tőzsde közgyűlésén és indítványt tehetnek annak napirendjére.
(3) A felügyelő bizottság a közgyűlésnek legalább évente egy alkalommal köteles tevékenységéről és tapasztalatairól beszámolni.
Bizottságok
21. § A bizottságokat, valamint azok feladat- és hatáskörét a szabályzatok tartalmazzák.
A szekciók
22. § (1) A tőzsdetagok a tőzsdei kereskedési jogokat szekciókban gyakorolják.
(2) Az áruk egyes fajtájára - 1. § (2) bekezdés -, valamint technikai-infrastrukturális okokból a közgyűlés önálló szekciót hoz létre, ha legalább 15 tőzsdetag bejelenti szándékát egyes áruk tőzsdei kereskedelmére. A szekciókban a tőzsdei kereskedelmet gyakorló tőzsdetagok számának felső határát a közgyűlés állapítja meg.
(3) Ha a szekció tőzsdetagjainak száma 10 egymást követő tőzsdenapon túl 15 tőzsdetag alá csökken, a szekció működését a közgyűlés felfüggeszti.
(4) A közgyűlés a Felügyelet véleményének előzetes kikérése mellett a legalább 6 hónapja felfüggesztés alatt álló szekció működését megszüntetheti.
Tőzsdetitkárság
23. § (1) A tőzsdei kereskedelem szervezésére, belső felügyeletére, a közgyűlés és a Tőzsdetanács döntéseinek végrehajtására, a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatalára, valamint a tőzsde gazdálkodási tevékenységének végzésére a Tőzsdetitkárság köteles.
(2) A Tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el.
(3) A munkáltatói jogokat a Tőzsdetitkárság alkalmazottai tekintetében az ügyvezető igazgató gyakorolja.
(4) A Tőzsdetitkárság a munkájáról a tőzsdei alapszabályban meghatározott módon köteles beszámolni a közgyűlésnek és a Tőzsdetanácsnak.
Tőzsdei elszámolóház
24. § (1) A tőzsdei elszámolóház a tőzsde jogi személyiséggel rendelkező szerve.
(2) A tőzsdei elszámolóház feladata:
a) a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos nyilvántartásba vétel és visszaigazolás;
b) a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos elszámolások lebonyolítása.
(3) A határidős tőzsdei ügyleteknél a teljesítés az árut megtestesítő közraktárjegy (áru- és zálogjegy) forgatmányozásával, áruszállítással, illetőleg készpénzes vagy elszámolással történő biztosításáért az elszámolóház áll helyt.
(4) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásával - a (3) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség egyidejű átvállalása mellett - a közgyűlés más, külön törvény alapján elszámolóházi tevékenység végzésére feljogosított jogi személyt is megbízhat.
(5) A tőzsdei elszámolóház vezetőjének beszámoltatása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(6) A tőzsdei elszámolóház, illetve a (4) bekezdés szerint megbízott jogi személy vezetője, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálója és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott adatokat és információkat titkosan kezelni. Ennek megszegésével okozott kárért a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint felelnek.
(7) A tőzsdei elszámolóház működésére vonatkozó részletes előírásokat a szabályzat tartalmazza.
A tőzsde tisztségviselői
25. § (1) A tőzsde tisztségviselői:
a) a Tőzsdetanács elnöke, tagjai;
b) a felügyelő bizottság elnöke, tagjai;
c) a Tőzsdetitkárság vezetője;
d) a tőzsdei elszámolóház vezetője.
(2) A tőzsde tisztségviselői és a tőzsdei bizottságok tagjai nem állhatnak a Felügyelettel munkaviszonyban.
Az alkalmazottakra vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok
26. § (1) A tőzsde bármely szervénél munkaviszonyban álló személy nem lehet tőzsdetagnál vezető tisztségviselő, felügyelő bizottság tag, illetve alkalmazott vagy tulajdonos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok a tőzsdei elszámolóházzal munkaviszonyban álló személyek közeli hozzátartozójára [Ptk. 685. §-ának b) pontja] is vonatkoznak.
IV. FEJEZET
A TŐZSDÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB
SZABÁLYOK
A tőzsde gazdálkodása
27. § (1) A tőzsde bevételei:
a) tőzsdetagság megszerzése után járó díj;
b) a tőzsdetagok éves tagsági díja;
c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak;
d) felajánlások, hozzájárulások;
e) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékű jutalék;
f) gazdálkodási és egyéb bevételek.
(2) A működési költségek kifizetése után fennmaradó és az ésszerű gazdálkodáshoz nem szükséges esetleges többletet a tőzsde fejlesztésére, az alaptevékenység magasabb szintű ellátását szolgáló célra kell felhasználni.
(3) A tőzsde bevételei adómentesek.
(4) Az időlegesen szabad pénzeszközeiből a tőzsde kizárólag állampapírokat vásárolhat.
28. § (1) A tőzsde működése során csak olyan szolgáltatást nyújthat, olyan tevékenységet folytathat és ezzel kapcsolatban csak olyan társaságot alapíthat, illetve olyan társaságban vehet részt tagként, amelyben a tőzsde felelőssége korlátozott, továbbá, amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását segíti elő.
(2) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározottakon túl gazdasági tevékenységet nem végezhet.
(3) A tőzsde a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tőzsdetagok a tőzsde tartozásaiért nem felelnek.
(4) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül a tőzsde vagyonából kifizetést teljesíteni nem lehet. A tőzsdetagság megszűnése esetén - a tőzsde megszűnését kivéve - a volt tőzsdetag részére a tőzsde vagyonából kifizetést nem lehet teljesíteni.
A tőzsde megszűnése
29. § A tőzsde megszűnik, ha
a) a közgyűlés a tőzsdét jogutód nélkül megszünteti;
b) a tőzsdetagok száma 6 (hat) hónapon túl nem éri el az ötvenet;
c) a Kormány - a pénzügyminiszter javaslatára - a tőzsde működéséhez adott jóváhagyását visszavonja.
V. FEJEZET
A TŐZSDE FELÜGYELETE
A Felügyelet feladatköre
30. § A tőzsde felügyeletét az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott államigazgatási szerv az e törvényben megállapított szabályok szerint látja el.