1994. évi XLI. törvény
a gázszolgáltatásról1
A biztonságos és gazdaságos gázszolgáltatásra vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) az éghető gázok (a továbbiakban: gáz) értékesítésére, vezetéken történő elosztására,
b) a gázszolgáltatás iránti igények kielégítésére és a gázszolgáltatásra,
c) a gáz felhasználásának szabályozására,
d) a fogyasztók érdekeinek védelmére,
e) műszaki-biztonsági felügyelet szempontjából a gáz palackban vagy tartályban történő forgalmazására.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) gázelosztó vezetékek,
b) csatlakozó vezetékek,
c) fogyasztói berendezések,
d) föld feletti vagy földbe süllyesztett gáztárolók és üzemi berendezéseik
tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére, műszaki-biztonsági felügyeletére, üzemben tartásának megszüntetésére.
(3) Nem tartozik a törvény hatálya alá a gáz mobil motor hajtóanyagként történő felhasználása, amelyről külön jogszabály rendelkezik.
Általános követelmények
2. § A gázszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyvben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
Fogalommeghatározások
3. § A törvény alkalmazásában
a) gázszolgáltató: az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településrészen, településen (településeken), területen a gázszolgáltatásra engedélyt kapott;
b) gázértékesítő: az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a gázszolgáltatók és fogyasztók gázellátására engedélyt kapott;
c) engedélyes: a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő;
d) éghető gáz: az a gáz, amelyet a gázszolgáltatásban alkalmaznak és amely a gázfogyasztó készülékben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető;
e) gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekről a gázt az átvevőnek átadja és a gázelosztó vezetékhez történő csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték tartozéka;
f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztói főelzárónál ér véget;
g) fogyasztói nyomásszabályozó: a gázelosztó vezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztó berendezések üzemeltetéséhez szükséges nyomásra csökkenti, és közel állandó értéken tartja;
h) telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa;
i) csatlakozó vezeték: főelzárótól a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai;
j) gázmérő: az a hiteles mérőeszköz tartozékaival együtt, amely az elfogyasztott gázmennyiség mérésére szolgál;
k) fogyasztói vezeték: a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték;
l) fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék elvezető rendszert is;
m) legkisebb költség: a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség;
n) gázfogyasztó készülék: minden olyan éghető gázzal üzemeltetett készülék, amelyben hőhasznosítás (hőfejlesztés, hőelvonás) céljából gázt tüzelnek el;
o) gázellátó rendszer: a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés együttesen;
p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet
1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója,
2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt nem vállalkozási célra használja,
3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja;
r) természetes monopólium: a gázszolgáltatás, amelynek végzése során a piaci törvények nem vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a fogyasztónak választási lehetősége nincs;
s) fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy attól legfeljebb egy méteren belül létesített elzáró szerelvény;
t) gáz közüzemi szolgáltatás:
ta) lakossági és kommunális fogyasztók ellátása gázzal, a személyes szükségleteik kielégítéséhez, általános közüzemi szerződés alapján,
tb) gázt vállalkozási tevékenységhez felhasználó fogyasztók ellátása egyedi közüzemi szerződés alapján. A gáz közüzemi szolgáltatás alanyai a fogyasztó és a szolgáltató;
u) gázértékesítés: a gáz eladása gázszolgáltatónak és másik gázértékesítőnek. A gázértékesítési jogviszony alanyai az eladó és a vevő.
II. Fejezet
KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM
Magyar Energia Hivatal
4. § (1) A természetes monopolhelyzetben lévő gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a Kormány által kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(3) A Hivatal költségvetését a Kormány által kijelölt minisztérium költségvetésében kell önálló címként előirányozni.
(4) A Hivatal főigazgatója évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal tevékenységéről.
(5) A Hivatal szervezetét, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.
(6) A Hivatal eljárásának díjait a kijelölt miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendelettel állapítja meg.
5. § (1) A Hivatal főigazgatóját és igazgatóit a miniszter nevezi ki, és gyakorolja velük szemben a munkáltatói jogkört.
(2) A Hivatal főigazgatója, igazgatói és alkalmazottai a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
6. § (1) A Hivatal
a) kiadja - és a törvényben meghatározott esetekben módosítja - a gáz szolgáltatására és értékesítésére vonatkozó működési, valamint a települések, a településrészek, területek és egyes fogyasztók gázellátására szolgáló engedélyeket (9. §),
b) jóváhagyja az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot. A jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek véleményét ki kell kérni,
c) meghatározza azoknak a gazdálkodási adatoknak a körét, amelyeket a gázszolgáltató, gázértékesítő köteles nyilvánosságra hozni,
d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,
e) előkészíti az árakat és az áralkalmazási feltételeket, a gázhálózat-fejlesztési hozzájárulás számításának szabályait.
(2) A Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében
a) ellenőrzi az e törvényben a Hivatal hatáskörébe utalt és az engedélyben foglalt előírások megtartását,
b) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni,
c) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől további információt kérni,
d) érvényesíti a gázszolgáltatóval és gázértékesítővel szemben a legkisebb költség elvét.
(3) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap.
Fogyasztóvédelem
7. § (1) A szolgáltató és a gázértékesítő köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel. Ennek részletes szabályait az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg.
(2) A Hivatal a gázszolgáltatás és értékesítés keretében
a) figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,
b) kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó részletes szabályokat,
c) kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,
d) együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel,
e) átadja a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével, s a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak,
f) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek, a szolgáltató és az értékesítő között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.
8. § (1) A Hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, tevékenységéről a külön törvényben foglaltak betartásával rendszeresen nyilvános tájékoztatást ad.
(2) Eljárása során a Hivatal előzetes intézkedéseket tehet a gáz szolgáltatásának megkezdésére, illetőleg folyamatosságára.
III. Fejezet
ENGEDÉLYEZÉS
A gázszolgáltatási, gázértékesítési engedély
9. § (1) A gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyköteles tevékenység. A gázszolgáltató által ellátott településeket, területeket, valamint a gázértékesítő által ellátott gázszolgáltatók és fogyasztók körét is engedélyben kell meghatározni. A gázértékesítő az engedély szerinti fogyasztók vonatkozásában gázszolgáltatónak minősül.