(2) A gáz szolgáltatására, értékesítésére vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét, székhelyét,
b) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,
c) a gázelosztó vezetékrendszer fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,
d) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,
e) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket a pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével,
f) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket.
(3) Az engedély akkor adható ki, ha az engedélykérelem benyújtóját
a) a bányafelügyelet gázszolgáltatási, gázértékesítési tevékenységre műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősítette,
b) a Hivatal a folyamatos gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti. Az engedélyesnek legalább az éves gázszolgáltatás, illetve gázértékesítés egynegyedének megfelelő állandó fizetőképességgel vagy ezzel egyenértékű fedezettel kell rendelkeznie.
(4) A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott működési engedély határozatlan időre szól.
(5) A települések, területek, illetve egyes fogyasztók gázellátására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:
a) a település (települések), területek meghatározását, gázértékesítés esetén a fogyasztók nevét,
b) a szolgáltatás megkezdésének időpontját,
c) a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések fogyasztói igénykielégítésének ütemezését.
(6) A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések, területek gázszolgáltatójának kijelöléséről, illetve az igénykielégítés ütemezésének megállapításáról a Hivatal az érdekelt helyi önkormányzatok képviselő-testületei véleményének figyelembevételével dönt.
Az engedélyes kötelezettségei
10. § (1) Az engedélyes köteles
a) a működési engedélyben foglalt feltételeknek haladéktalanul eleget tenni,
b) működését hatékonyan és gazdaságosan folytatni,
c) ha e törvény másként nem rendelkezik, a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni.
(2) A gázértékesítőt szerződéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatás ellátásához szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény mértékéig.
A működési engedély módosítása, megszegése
11. § (1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet.
(2) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról (20. §) részben vagy egészben lemondott az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetőleg új működési engedélyt kérni.
(3) A Hivatal az engedélyest az e törvényben és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért bírság fizetésére kötelezheti. A bírság felső határát a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) Nem kötelezhető az engedélyes bírság megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható volt.
(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Hivatal tudomására jutásától számított hat hónapon, illetőleg az elkövetéstől számított egy éven túl.
Szétválás, egyesülés, összeolvadás,
az alaptőke leszállítása
12. § Az engedélyes gazdálkodó szervezet szétválását, külön törvényben meghatározottak szerint másik gazdálkodó szervezettel történő egyesülését vagy összeolvadását, továbbá jelentős tulajdoni hányad értékesítését, az alaptőke, törzstőke leszállítását csak a Hivatal jóváhagyó határozata alapján szabad megkezdeni, és azt a cégbírósághoz benyújtani.
A működési engedély visszavonása
és a gázellátás fenntartása
13. § (1) A Hivatal a működési engedélyt köteles visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, módosíthatja vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a gázellátó rendszert.
(2) A működési engedély visszavonása esetén a Hivatal a cégbíróságnál kezdeményezheti a volt engedélyes cég további működésének megtiltását és megszüntetését.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a felszámolás, illetőleg a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet, az ellátás biztonságának határáig folyamatosan fenn kell tartani. A Hivatal a folyamatos ellátásra más gázszolgáltatót, gázértékesítőt is kijelölhet.
(4) A felszámolás vagy végelszámolás időtartamára más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a volt engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatáshoz, illetve a gázértékesítéshez szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére.
(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
IV. Fejezet
JOGOK IDEGEN INGATLANON
14. § (1) Az idegen ingatlan használatára és a kártalanításra a bányászatról szóló törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezései az irányadók.
(2) A gázelosztó, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezése, idegen ingatlant érintő biztonsági övezete létesítése bányaszolgalmi jog alapján történhet.
(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója tűrni köteles, hogy a fenyegető vagy bekövetkezett veszélyhelyzet elhárítása, illetve megszüntetése érdekében ingatlanát a veszélyhelyzet elhárítására hivatott szervek a szükséges mértékben használják.
Biztonsági övezet
15. § (1) A gázellátó rendszer létesítményeit, berendezéseit és azok környezetének védelmét szolgáló biztonsági övezetet úgy kell kialakítani, hogy az
a) oltalmazza a létesítményt, illetve a berendezés részéről esetleg keletkező veszélyek ellen azok környezetét, az emberek életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot,
b) biztosítsa a létesítmény, illetve berendezés biztonságos és zavartalan üzemeltetését.
(2) A létesítmények, berendezések biztonsági övezetének terjedelmét és tartalmát külön jogszabály és szabvány állapítja meg.
(3) A létesítmény üzemben tartója a biztonsági övezeten belül, illetve a gázelosztó vezeték nyomvonalán rendszeres ellenőrzést végezhet, műszereket helyezhet el, a biztonsági övezet előírásainak megfelelően a fákat és növényeket eltávolíthatja.
(4) Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a gázellátó rendszer elhelyezése az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a létesítmény bányaszolgalom alapján történő elhelyezésére nincsen lehetőség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia. Ha az adásvétel nem jön létre az ingatlan kisajátítását kérheti. Az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve gázértékesítő ingyenes használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény üzemeltetésének megszüntetésével megszűnik.
V. Fejezet
A GÁZSZOLGÁLTATÁS
Minőségi követelmények
16. § (1) A gázszolgáltatók csak szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak.
(2) A közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz szerződésben meghatározott minőségének (fűtőértékének) megváltozásából adódó költségek a fogyasztót nem terhelhetik.
Gázelosztó vezeték létesítése
17. § (1) Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az előírt műszaki-biztonsági és pénzügyi feltételek megtartása mellett létesíthető. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltethet.
(2) A fogyasztóként jelentkezők a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni.
(3) A gázelosztó vezeték tervezésénél, létesítésénél, átalakításánál, felújításánál, üzemeltetésénél, az üzemeltetés megszüntetésénél a fogyasztói és gázszolgáltatói érdekek és a településfejlesztési tervek, továbbá a környezet- és természetvédelmi érdekek figyelembevételével a legkisebb költségű tervezést, üzemeltetésnél a leggazdaságosabb biztonságos megoldást kell alkalmazni.
(4) A gázelosztó vezeték tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a gázszolgáltató minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni, és azt a bányafelügyelettel jóváhagyatni.
(5) A gázelosztó rendszer más nyomvonalas létesítményekkel történő keresztezésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés létesítése
18. § (1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés megépítése az ingatlantulajdonos kötelessége.
(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltató műszaki-biztonsági szempontból díjmentesen köteles felülvizsgálni. A gázszolgáltató kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának hiányában a létesítményt nem szabad kivitelezni.
(3) Csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére csak a külön jogszabályban meghatározott gázszakmai egyesület által elfogadott és általa nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés előtt igazolni kell.
(4) Gázfogyasztó készülék csak a műszaki előírásoknak megfelelő égéstermék elvezető rendszerhez csatlakoztatható.
(5) A gázszolgáltató által felülvizsgált kiviteli terv szerint elkészített gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni.
Gázellátó rendszer üzemben tartása
19. § (1) Gázelosztó vezetéket csak gázszolgáltató tarthat üzemben.