1994. évi XLII. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról1

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról

- a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése,

- az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése,

- az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése,

- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,

- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése

érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) olyan szakosított pénzintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: EB. Rt.) olyan biztosítóintézet, amely az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság szétválásával jön létre.

(2) Az Eximbank és az EB. Rt. állami tulajdonban lévő egyszemélyes részvénytársaságok, amelyekben a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat mindkét részvénytársaságban a pénzügyminiszter gyakorolja.

(3) Az Eximbankra és az EB. Rt.-re, valamint az általuk végzett tevékenységre a pénzintézeti és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az Eximbankra és az EB. Rt.-re a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt (a továbbiakban: Gt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Az Eximbank a 2. §-ban meghatározott tevékenységeket, az EB. Rt. a 3. §-ban meghatározott tevékenységeket exportügyletekre és külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan, valamint a Kormány által meghatározott esetekben a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú importügyletekre vonatkozóan jogosult végezni.

2. § (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzintézeti tevékenységeket végzi:

a) hitel és kölcsön (a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel, illetve kölcsönügylet);

b) bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet);

c) saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben:

1. pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltóleszámítolást is (leszámítolási ügylet),

2. deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet,

3. határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet,

4. átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet),

5. kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet;

d) követelések megvásárlása (faktoring ügylet);

e) az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások.

3. § (1) Az EB. Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok kereskedelmi és politikai kockázatok elleni biztosításaira terjed ki:

a) hitelezés,

b) kezesség,

c) különböző pénzügyi veszteségek.

(2) Kereskedelmi kockázatok (a vevőnek az esedékesség időpontjában való nemfizetésének a kockázata) elleni biztosítást az EB. Rt. az exporthitelekhez, valamint az ehhez kötődő árfolyamváltozáshoz kapcsolódóan végezhet.

(3) A politikai kockázatok elleni biztosítást az EB. Rt. a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a magyar tőke külföldi befektetéséhez, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által meghirdetett versenytárgyaláson való részvételhez kapcsolódóan végezheti. A politikai kockázatok elleni biztosítási módozatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) Politikai kockázatoknak tekintendők mindazok a különleges kockázatok, amelyek gazdaságpolitikai, közigazgatási vagy általános politikai körülményekkel kapcsolatosak. A politikai kockázatok elleni biztosítási események meghatározását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

4. § Az Eximbank és az EB. Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja.

II. Fejezet

AZ EXIMBANK ÉS AZ EB. RT KÖLTSÉGVETÉSI
ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

5. § A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és az EB. Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.

Költségvetési kapcsolatok

6. § (1) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által

a) felvett hitelből, kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,

b) a Kormány megbízása alapján vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért.

(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az EB. Rt. által a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és az EB. Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

7. § (1) Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:

a) az Eximbank és az EB. Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát,

b) az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határát,

c) az EB. Rt. által a politikai és árfolyamkockázatok ellen vállalható biztosítási kötelezettség összegének felső határát.

(2) A 6. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét az éves költségvetési törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

8. § (1) Az Eximbank a központi költségvetés terhére vállalt garanciaügyleteire, az EB. Rt. a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységére vonatkozóan havonta elszámol a központi költségvetéssel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elszámolási rend részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg.

(3) Az Eximbank és az EB. Rt. az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál, belföldi székhelyű kereskedelmi banknál, valamint a devizaszabályozási korlátok között külföldön helyezheti el, vagy magyar állampapírokba fektetheti be.

Osztalék

9. § (1) Az Eximbank és az EB. Rt. adózott eredményének osztalékként történő kifizetéséről, annak mértékéről a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérésével - javaslata alapján a Kormány dönt.

(2) Az Eximbank és az EB. Rt. osztaléka a központi költségvetés bevételét képezi.

Kormányzati kapcsolatok

10. § A Kormány a gazdaságpolitikai program és a költségvetési törvény előkészítéséhez kapcsolódóan évente a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatára határozat formájában a tulajdonosi jogok gyakorlója számára az Eximbank és az EB. Rt. működésének az állami érdekekkel, a gazdaságpolitikai célokkal, valamint költségvetési törvénnyel való összhangja érdekében betartandó irányelveket ad ki.

11. § (1) Az Eximbank és az EB. Rt. előző évi tevékenységéről a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérése mellett - minden év június 30-ig beszámol a Kormánynak.

(2) A beszámolónak részletesen elemeznie kell az Eximbank és az EB. Rt. éves tevékenységét. Tartalmaznia kell a pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzet elemzését, az előző évben vállalt, a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettségeket, valamint ezek esedékességének ismertetését és értékelését, továbbá a központi költségvetéssel való elszámolások eredményeit is.

12. § Az Eximbank és az EB. Rt. tevékenységére kiterjedő üzleti tervet a részvénytársaságok igazgatóságai hagyják jóvá, figyelembe véve a Kormány vonatkozó irányelveit.

13. § (1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, az EB. Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2) Az Eximbank és az EB. Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

SZERVEZETI SZABÁLYOK

Igazgatóság

14. § Az Eximbank és az EB. Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, melyekbe

két-két tagot

a) a pénzügyminiszter,

b) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és

c) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

egy-egy tagot

d) az ipari és kereskedelmi miniszter,

e) a földművelésügyi miniszter és

f) a külügyminiszter

nevez ki. Az igazgatóságnak tagja a vezérigazgató is.

Felügyelő bizottság

15. § (1) Az Eximbank és az EB. Rt. ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a hat-hat főből álló felügyelő bizottság végzi.

Az Eximbank és EB. Rt. felügyelő bizottságába

a) a pénzügyminiszter,

b) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a

c) Magyar Nemzeti Bank elnöke

nevez ki két-két tagot.

(2) A felügyelő bizottságok ellenőrzik, hogy az Eximbank és az EB. Rt. betartja-e működése során a vonatkozó jogszabályokat és kormányhatározatokat, továbbá az alapító okiratban és az üzletszabályzatban foglalt rendelkezéseket.

(3) A részvénytársaságok felügyelő bizottságai az ellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentésüket minden év május 31-ig beterjesztik a tulajdonosi jogok gyakorlójának.

Vezérigazgató

16. § Az Eximbank és az EB. Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.

Kinevezés, megválaszthatóság

17. § Az Eximbank és az EB. Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnökét, továbbá a részvénytársaságok vezérigazgatóját a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki ötéves időtartamra.