18. § (1) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjának és vezérigazgatónak az nevezhető ki, aki
a) büntetlen előéletű,
b) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,
c) vezetőként pénzintézetnél, biztosítónál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Bankfelügyeletnél, az Állami Biztosításfelügyeletnél vagy központi közigazgatási szervnél legalább három éves közgazdasági, pénzügyi vagy jogi gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségnek minősül a közgazdasági, valamint az állam- és jogtudományi egyetemen szerzett oklevél vagy a pénzügyi és számviteli, illetve külkereskedelmi főiskolán letett államvizsga.
(4) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja nem lehet tagja más gazdasági társaságnak, s nem lehet vezető tisztségviselője - az Eximbankon és az EB. Rt.-n kívül - más gazdasági társaságnak.
Könyvvizsgáló
19. § (1) Az Eximbanknak és az EB. Rt.-nek könyvvizsgálót kell alkalmaznia.
(2) A könyvvizsgáló köteles a pénzintézeti és biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a tulajdonosi jogok gyakorlóját haladéktalanul tájékoztatni, ha a jogszabályok vagy az alapító okirat, illetve az üzletszabályzat megsértését észleli, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a részvénytársaság jelenlegi vagy jövőbeni helyzetét, vagy a központi költségvetésnek a részvénytársasággal kapcsolatos kötelezettségeit jelentősen befolyásolja.
IV. Fejezet
AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Szavatoló tőke és tőkemegfelelés
20. § (1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzintézet mérlegében szerepel,
b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel,
c) a járulékos tőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan - csökkenteni kell,
d) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat, vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
(2) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Pit.) 2. számú melléklet I. (3) bekezdésében foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.
Hitelnyújtás
21. § (1) Az Eximbank esetében a Pit. 38. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó hitel minősül nagyhitelnek.
(2) Az egy hitelfelvevőhöz kihelyezett nagyhitelek együttes összege az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát nem haladhatja meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a Pit. 38. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Pit. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az Eximbank által a kereskedelmi bankok számára nyújtott exportcélú hiteleknél.
22. § A Pit. 41. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia.
Befektetések korlátozása
23. § (1) Az Eximbanknak a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanon kívül ingatlan befektetése nem lehet.
(2) Az Eximbank más vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.
Titoktartás
24. § A Pit. 59. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki a Pit. 60. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.
V. Fejezet
AZ EB. RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
25. § (1) Az EB. Rt. a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítást a biztosítási jogszabályok feltételei szerint köteles végezni.
(2) Az EB. Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit kormányrendelet szabályozza.
(3) Az EB. Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletekben külön meghatározza az Eximbank és az EB. Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az EB. Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások feltételeit rendeletben meghatározza.
(3) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és az EB. Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait.
27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel:
a) az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság megalakulásakor a Hungária Biztosító Részvénytársaságtól átvett, korábban megkötött szerződések teljesítéséért, valamint
b) az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság által az e törvény hatálybalépése előtt kötött, az 1. számú mellékletben felsorolt biztosítási módozatok szerinti szerződések teljesítéséért.
(3) A 26. § (2) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépéséig az EB. Rt. az 1. számú mellékletben meghatározott biztosítási módozatokat az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott feltételekkel végezheti.
Módosuló jogszabályok
28. § (1) A Pit. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzintézet - saját nevében - biztosítási tevékenységet nem végezhet.”
(2) A Pit. 38. §-ának (6) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul, egyúttal a bekezdés e) ponttal egészül ki:
[(6) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a következő, elkülönítve nyilvántartott hitelek (követelések) esetében:]
„d) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai és árfolyamkockázat merül fel,
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság készfizető kezességével teljes egészében fedezett hitel.”
(3) A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) 1994. december 31-ig a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 15 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1994. december 31-ig 2000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1994. december 31-ig 45 000 millió forint lehet. Az állomány forintértékének az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a fenti keret automatikusan megemelkedik.”
29. § Az Épt. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A 23-30. §-ok és a 33-34. §-ok helyett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a Pit. 1. számú mellékletében szereplő nemzetközi pénzügyi intézmények által történő belföldi nyilvános értékpapír-kibocsátás és forgalomba hozatal esetén.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó
a) az ismertetőt és a nyilvános ajánlattételt a törvényben meghatározott módon közzétegye,
b) a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendőkkel forgalmazót bízzon meg.
(3) Az ismertető és a nyilvános ajánlat közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(4) Az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
a) a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
b) a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, időpontja,
c) a forgalmazó megnevezése és címe,
d) a forgalomba hozatal során közreműködő értékpapír-forgalmazók, ügynökök, a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
e) a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
f) a forgalomba hozatal nagysága,
g) az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
h) tájékoztatás az átruházás korlátairól,
i) az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
j) sorozat- és sorszámok,
k) a jegyzés, illetve eladás helye, kezdő- és zárónapja,
l) a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
m) a fizetés módja, a fizetésre nyitva álló bankszámla száma,
n) az esetleges garanciavállalás tartalma,
o) a kibocsátó utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatai,
p) a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),
q) a kibocsátással megszerzendő tőke felhasználásának célja.
(5) A nyilvános ajánlattételt a Felügyelet által az ismertetőhöz adott jóváhagyás számát és dátumát, az ismertető megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a forgalmazónak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. A hirdetményt legalább a jegyzést megelőzően hét nappal két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni.
(6) Az ismertető megtekintésének lehetőségét a jegyzési helyeken a hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.
(7) Semmis az értékpapír nyilvános kibocsátása, valamint a kibocsátó, illetve a forgalmazó által történt elidegenítése, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott ismertető nélkül bocsátották ki, vagy a kibocsátó maga hozta forgalomba.
(8) A kibocsátó és a forgalmazó rendkívüli tájékoztatás keretében köteles a változtatást 7 nappal megelőzően a Felügyeletnek megküldeni, továbbá két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában megjelentetni az értékpapírban foglalt jogok változtatását, továbbá ugyanilyen módon nyilvánosságra hozni a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető adatainak változtatását.”