1994. évi XLV. törvény
a hadigondozásról1
Az Országgyűlés - eleget téve a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezésének -, tisztelettel emlékezve meg a hadiesemények során tanúsított példás helytállás következtében hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és ezek hozzátartozóiról, elismerve, hogy hadieredetű veszteségek a jelenben és a jövőben is bekövetkezhetnek - figyelemmel a nemzetgazdaság korlátozott teherbíró képességére is - gondoskodása jeléül a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
HADIGONDOZÁSI JOGOSULTSÁG
Hadigondozottak
1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki
a) katonai szolgálat;
b) kötelező katonai előképzés;
c) légitámadás és hadművelet;
d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása
(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott).
Fogalommeghatározások
2. § E törvény alkalmazásában
a) katonai szolgálat:
1. az első vagy második világháborúban teljesített hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot is), vagy
2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is);
b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát;
c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi szolgálatra történő igénybevétel;
d) kötelező katonai előképzés: leventekötelezettség teljesítése;
e) légitámadás és hadművelet: az ország területén vagy azon kívül lezajló légitámadás (beleértve a levegőből vagy a levegőben bekövetkező bármely légicsapást), illetőleg a következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenység, továbbá bármely hadművelet (harci cselekmény);
f) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: a háborúból, megszállásból, fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetőleg akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett mentesítés során történt;
g) hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): munkaképességet csökkentő testi vagy szellemi változás, megbetegedés, sérülés, valamint a szolgálattal össze nem függő fogyatkozásnak (fertőzés, megbetegedés, szervezeti károsodás) a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;
h) veszteség: a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány.
A hadirokkantak járadékosztályba sorolása
3. § (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett munkaképesség-csökkenésének mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.
(2) Az I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki hadieredetű fogyatkozása következtében munkaképességét teljesen, 100%-ban elvesztette;
- a II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 75%-ban, de 100%-nál kisebb mértékben;
- a III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 65%-ban, de 75%-nál kisebb mértékben;
- a IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 50%-ban, de 65%-nál kisebb mértékben;
- az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 25%-ban, de 50%-nál kisebb mértékben vesztette el munkaképességét.
(3) Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálatát és megállapítását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) a hadirokkant lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottsága végzi.
Hadigyámolt
4. § A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül
a) a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig;
b) ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig;
c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot elérte.
Hadiözvegy
5. § (1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy, illetve a meghalt hadirokkant özvegye, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, illetőleg a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született.
(2) A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte.
Hadiárva
6. § (1) Hadiárva a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a gyermeke a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat - életében - az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte.
Hadigondozott családtag
7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére.
A hadigondozásra jogosultság kizárása és megszűnése,
egyes nemzeti gondozottak hadigondozottá történő
átminősítése
8. § (1) Nem jogosult hadigondozásra:
a) aki rokkantságát szándékosan maga okozta;
b) az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta.
(2) Az a nemzeti gondozásban részesülő személy, aki ugyanazon hátrány miatt e törvény feltételei szerint igazoltan hadigondozásra lenne jogosult - ha ez részére kedvezőbb -, kérheti hadigondozottá történő átminősítését és a továbbiakban a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény alapján őt megillető jogosultságok helyett e törvényen alapuló jogosultságoknak a részére történő megállapítását.
(3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha
a) a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha a hadiözvegy újabb házasságában is megözvegyül;
b) a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4. §-ban meghatározott életkort;
c) a hadigondozott meghal;
d) a hadirokkant munkaképességét egészen visszanyerte, vagy munkaképesség-csökkenése 25%-nál kisebb mértékűvé vált;
e) a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant - és csak ennélfogva jogosult - hadigyámolt és hadiárva munkaképesség-csökkenése a 67%-ot már nem éri el.
(4) A hadigondozott a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kiható változást 8 napon belül köteles a hadigondozási hatóságnak bejelenteni.
II. Fejezet
A HADIGONDOZOTTAK ELLÁTÁSA
Az ellátás nemei
9. § A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat.
Egyösszegű térítés
10. § (1) Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-je előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okból megszüntették, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult.
(2) A térítés mértéke:
I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft,
II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft,
III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft,
IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft,
V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint
a hadiözvegy esetén 75 000 Ft,
a volt hadiárva részére 50 000 Ft.
(3) Volt hadiárva az, akit szülőjének halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek.
Hadirokkant-járadék
11. § (1) A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg.
(2) A járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke.
I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150%,
II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 135%,
III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 120%,
IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 95%,
V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 70%.
(3) Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor a megfelelő járadékosztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
(4) A járadékban részesülő hadirokkantat hadigyámolt gyermeke után a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.
Ápolási pótlék
12. § (1) Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti.
(2) A pótlék mértéke a hadirokkant számára a 11. § (2) bekezdése alapján a folyósított hadirokkant járadék egyhavi összegének 40%-a.
Hadiözvegyi járadék
13. § (1) A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75%-a.
(2) Ha a hadiözvegy a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadiözvegyi járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor pénzellátását a 11. § (3) bekezdésében meghatározott módon növelni kell.
Hadiárva járadéka
14. § A hadiárvát a 4. §-ban meghatározott feltételek esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.
Hadigondozott családtag járadéka