15. § (1) A hadigondozott családtagot havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az egyéb ellátástól függetlenül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

(2) Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat külön-külön megilleti.

(3) Hadigondozotti családtagi járadékot testvér, féltestvér részére csak a hadigyámoltra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet megállapítani.

Temetési hozzájárulás

16. § (1) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte.

(2) A temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba [11. § (2) bekezdés] sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék.

Térítésmentes gyógyászati ellátás

17. § (1) A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg

a) orvosi alapellátás (gyógykezelés),

b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások),

c) fogászati ellátás,

d) állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott térítésmentes ellátásokra való jogosultság a hadigondozott egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét nem érinti.

Gyógyászati segédeszköz ellátás

18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőre (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz), amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. Térítésmentesen jogosult a gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására.

III. Fejezet

FOLYÓSÍTÁSI SZABÁLYOK

A járadék megállapítása és folyósítása

19. § (1) A járadék új megállapítás esetén az igény érvényesítését követő hónap 1. napjától jár. A járadékot havonként kell folyósítani.

(2) A járadék összegének megváltozása esetén a magasabb összegű járadékot az igény megnyílását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(3) A korábbi jogszabályok alapján megállapított és folyósított ellátások összegei e törvény rendelkezései alapján nem csökkenhetnek.

(4) A járadékot a kivándorolt, a külföldön élő vagy tartózkodó személy részére - további intézkedésig - a Pénzintézeti Központnak kell átutalni.

Fel nem vett, vagy tévesen kifizetett járadék

20. § (1) Ha a hadigondozott a részére megállapított és folyósított járadékot önhibájából nem vette fel, visszamenőleges igénye 1 év elteltével elévül.

(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült járadék felvétele tekintetében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 102. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Szünetelési ok fennállása, illetőleg a jogosultság megszűnése esetén a járadékot az utolsó felvétellel kell szüneteltetni, illetőleg megszüntetni. Ha azonban a hadigondozott részére tévesen fizettek ki járadékot és a kifizetés alaptalanságáról tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő (rosszhiszeműség), köteles az összeget - legfeljebb azonban háromhavi járadék erejéig - visszafizetni.

A járadék folyósításának szünetelése, újbóli folyósítása

21. § (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, járadékát szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri, azt az általa - visszavonásig érvényes - szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére folyósítani.

(2) A szüneteltetett járadékot a büntetőeljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.

IV. Fejezet

A HADIGONDOZOTTAK KEDVEZMÉNYEI

Közlekedési kedvezmények

22. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket.

(2) Ha a hadirokkant bármely fogyatkozása miatt az OOSZI szakvéleménye alapján kísérőre szorul, a kísérőt is megilleti a térítésmentes utazási kedvezmény.

(3) A mozgáskorlátozott személyeket megillető támogatások megállapítása során - azonos feltételek fennállása esetén - a hadirokkantat előnyben kell részesíteni.

Televízió előfizetési díjkedvezmény

23. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy mentes a televízió előfizetési díjának megfizetése alól.

(2) Ez a kedvezmény háztartásonként egy televízió műsorvevő készülékre terjed ki.

Mentesség a helypénz megfizetése alól

24. § A hadirokkant és hadiözvegy a vásárcsarnokokban és a piacokon a helypénz megfizetése nélkül árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A hadigondozás költségei

25. § (1) Az e törvényben meghatározott pénzbeli juttatások, természetbeni ellátások és kedvezmények fedezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos működési, ügyviteli költségeket - ideértve a postaköltséget is - a központi költségvetés biztosítja.

(2) A természetbeni ellátások és kedvezmények (17., 18., 22., 23. és 24. §) költségeként az ezen szolgáltatások igénybevételéért az azokra vonatkozó szabályok alapján az igénybe vevő személy részére egyébként megállapítható térítés számolható el.

(3) A hadigondozás költségeinek kezelésére a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány céljára rendelt vagyon a központi költségvetésből a hadigondozás finanszírozására elkülönített összeg.

(4) A közalapítvány a hadigondozással kapcsolatos költségeket és kiadásokat az Egészségbiztosítási Alapnak, Nyugdíjbiztosítási Alapnak, önkormányzati intézmények esetében az önkormányzatoknak, illetőleg a szolgáltatást nyújtóknak - külön megállapodás szerint - havonta megtéríti.

Eljárási szabályok

26. § (1) A hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető.

(2) A hadigondozási ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A jegyző határozatban dönt:

a) a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról;

b) a pénzellátások - beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is - megállapításáról és összegszerűségéről;

c) a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozási igazolvány kiadásáról;

d) a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről.

(3) A jegyző a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül a hadigondozásba vett személyről a következő betűsoros könyv, vagy kartonrendszerű nyilvántartást vezeti:

a) a hadigondozott gondozási minősítését (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt, hadigondozott családtag);

b) a megállapított ellátást;

c) a hadigondozási igazolvány számát.

(4) A jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni.

(5) A hadigondozási hatóság eljárása során kikérheti az ügyben tájékozott, hatályos bírósági bejegyzéssel rendelkező hadigondozotti érdekképviseleti szerv véleményét.

(6) Az e törvény hatálybalépéséig megállapított hadigondozotti minősítések - a jogosultságra kiható változás esetét kivéve - érvényben maradnak, azok felülvizsgálatát csak a jogosult kérésére kell elvégezni.

(7) A jegyző határozata ellen - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - a köztársasági megbízotthoz jogorvoslattal, annak határozata ellen keresettel a bírósághoz lehet fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja.

(8) A jegyző az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az egyéb pénzellátásokra való jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt.

(9) A hadigondozotti járadékot, valamint a temetési hozzájárulást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugdíjjal egyidejűleg - ennek hiányában önállóan - folyósítja, de a nyugdíjtól elkülönítetten kezeli. A járadéknak a nyugdíjjal kapcsolatos értékhatárokra kihatása nincs.

Adó- és illetékmentesség

27. § (1) Az e törvény alapján járó minden hadigondozotti pénzellátás adómentes, annak az egyéb jövedelmek után fizetendő adóra (adósávokra) kihatása nincs.

(2) A hadigondozotti jogosultságok megállapításával, illetőleg elbírálásával kapcsolatos minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá a szükséges okiratok kiállítása iránt indított eljárás tárgyi illetékmentes.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

28. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény alapján

a) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék megállapításának és folyósításának;

b) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai szempontjainak;

c) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának;

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Hatálybalépés

29. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 4. hónap 1. napján lép hatályba, azonban a volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegű térítés folyósítása 1995. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályukat vesztik:

a) a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvény: