1994. évi XLVIII. törvény
a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról1
A villamos energia termelésére, szállítására, szolgáltatására, fogyasztására és mindezen területeken a hatékonyság javítására vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed
a) a villamos energia
aa) termelésére szolgáló erőműre,
ab) szállítására szolgáló alaphálózatra,
ac) szolgáltatására létesített elosztóhálózatra
(a továbbiakban együtt: villamosmű) és azok engedélyeseire, továbbá
ad) fogyasztóira, valamint a csatlakozó és a fogyasztói berendezésekre,
b) a villamosmű engedélyesek egymás közötti, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyra.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a villamosmű létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére.
(3) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
(4) E törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés kivételével nem tartozik e törvény hatálya alá az 50 MW teljesítmény alatti, villamos energiát kizárólag saját célra termelő erőmű és vezetékhálózata.
Általános követelmények
2. § A villamos energia termelését, szállítását, szolgáltatását és felhasználását az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és természet védelmének érvényesülésével, gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyv 387-388. §-aiban és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
Fogalommeghatározások
3. § E törvény alkalmazásában
a) termelő: aki erőmű működtetésére, illetőleg villamos energia termelésére engedélyt kapott;
b) szállító: aki villamos energia szállítására (átvitelére) engedélyt kapott;
c) szolgáltató: aki villamos energia elosztására és szolgáltatására engedélyt kapott;
d) engedélyes: a villamos energia termelője, szállítója és szolgáltatója;
e) erőmű: az olyan energiaátalakító létesítmény, amely valamely energiahordozó (szén, gáz, olaj, hasadóanyag, megújuló energia stb.) felhasználásával villamos energiát termel;
f) erőművi teljesítmény: a beépített villamos energiatermelő egységek generátorkapcson mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
g) alaphálózat: az a nagyfeszültségű vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel, amely a villamos energia szállítására szolgál;
h) elosztóhálózat: az a vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel, amely a villamos energiának a fogyasztási körzetben való elosztására és a csatlakozó berendezésekhez való eljuttatására szolgál;
i) villamosmű: az erőmű, az alaphálózat és az elosztóhálózat;
j) közcélú villamosmű: a villamos energia termelésének éves átlagban legalább 60%-át közcélra termelő erőmű, az alap- és az elosztóhálózat;
k) saját használatú villamosmű: a villamos energia termelésének éves átlagban több mint 40%-ban saját célra termelő erőmű és vezetékhálózat;
l) csatlakozóberendezés: az a vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel -, amely az alap- vagy elosztóhálózatot köti össze a fogyasztói berendezésekkel; a fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
m) csatlakozási pont: a villamosmű és a fogyasztói berendezések tulajdoni határa;
n) fogyasztói berendezés: a fogyasztó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és a villamos energiát felhasználó fogyasztó készülék a tartozékaival együtt;
o) fogyasztási hely: összefüggő, egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott terület, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja; jogszabály (53. §) össze nem függő területeket egy fogyasztási helynek, összefüggő területet több fogyasztási helynek minősíthet;
p) fogyasztó: a szolgáltatótól villamos energiát vételező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet
1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója (tulajdonosa, bérlője), aki (amely) villamos energia mennyiség vételezésére köt a szolgáltatóval közüzemi szerződést;
2. egyéb fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) villamosteljesítmény, illetve villamos energia mennyiség vételezésére köt a szolgáltatóval közüzemi szerződést;
r) megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia;
s) természetes monopolhelyzet: a villamos energia szállítására, szolgáltatására irányuló tevékenység, amelynek végzése során a piaci törvények nem vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a fogyasztónak választási lehetősége nincs;
t) legkisebb költség: a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség.
II. Fejezet
KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM
Állami feladatok
4. § A magyar energiapolitika végrehajtása érdekében az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter)
a) tesz javaslatot
aa) az Országgyűlés részére a 600 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű (alaperőmű), illetőleg - az Országos Atomenergia Bizottsággal egyetértésben - az atomerőmű,
ab) a Kormány részére a 200 MW-600 MW teljesítményű erőmű
létesítésére,
b) jóváhagyja a 200 MW-nál nem nagyobb teljesítményű erőmű energiahordozójának kiválasztását,
c) megállapítja a villamos energia hatósági árát (díját),
d) szabályozza - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével együttesen - az ország szükségletének kielégítését szolgáló villamos energia mennyiségnek a hazai termelésből és a behozatalból adódó arányát, valamint a kivitel mennyiségét,
e) jogszabályban meghatározza az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékét és a készletezés rendjét.
Magyar Energia Hivatal
5. § (1) A villamos energia termelésének, természetes monopolhelyzetben lévő szállításának és szolgáltatásának engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet és a külön jogszabályokban meghatározott, az energiatermeléssel, -szolgáltatással összefüggő feladatokat a külön törvénnyel létrehozott Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) A Hivatal eljárásának díjait a miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.
6. § A Hivatal
a) kiadja - és az e törvényben meghatározott esetekben módosítja - a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó működési, valamint az erőmű létesítésére szolgáló engedélyeket (10. §),
b) jóváhagyja az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot; a jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek véleményét ki kell kérni,
c) előkészíti a villamos energia árakat (díjakat) és az áralkalmazási feltételeket, a hálózatfejlesztési hozzájárulás számításának szabályait,
d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,
e) meghatározza azoknak a gazdálkodási adatoknak a körét, amelyeket az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,
f) jóváhagyja az üzemi szabályzatot.
7. § (1) A Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében
a) ellenőrzi az e törvényben és az engedélyben foglalt előírások megtartását,
b) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolatos iratokba betekinteni még akkor is, ha azok államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg üzleti titkot tartalmaznak,
c) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől további információt kérni,
d) érvényesíti a villamos energia termelővel, szállítóval és szolgáltatóval szemben a legkisebb költség elvét.
(2) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap.
Fogyasztóvédelem
8. § (1) A szolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel. Ennek részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A Hivatal a villamosenergia-szolgáltatás keretében
a) figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,
b) kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat,
c) kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,
d) együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel,
e) átadja a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével s a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak,
f) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek és a szolgáltató között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.
9. § (1) A Hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában közzéteszi, tevékenységéről a külön törvényben foglaltak betartásával rendszeresen nyilvános tájékoztatást ad.
(2) Eljárása során a Hivatal előzetes intézkedéseket tehet a villamos energia szolgáltatásának (vételezésének) megkezdésére, illetőleg folyamatosságára.
III. Fejezet
ENGEDÉLYEZÉS
Engedélyköteles tevékenységek
10. § (1) Erőmű létesítése, bővítése, tüzelőanyagának változtatása (a továbbiakban együtt: létesítés), megszüntetése, valamint a villamos energia termelése, szállítása és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység. Engedély akkor adható, ha a kérelem benyújtóját a Hivatal a villamos energia termelésére, szállítására, szolgáltatására pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti.
(2) Erőmű megszüntetésére a létesítési előírásokat kell alkalmazni.
(3) 20 MW teljesítmény alatti közcélú erőmű létesítése nem engedélyköteles.