1994. évi XLIX. törvény
az erdőbirtokossági társulatról1
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. § Ez a törvény szabályozza az erdőbirtokossági társulat (a továbbiakban: társulat) alapítását, szervezetét, működését, a társulat és tagjai jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a társulat gazdálkodását, szervezeti változásainak formáit, továbbá törvényességi felügyeletének rendjét.
A társulat fogalma
2. § (1) A társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy.
(2) A társulat és a tagok e törvényben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A társulati érdekeltség
3. § (1) A társulat a tagnak a társulati vagyonból való részesedéséről társulati érdekeltséget tanúsító igazolást állít ki. Az igazolásban fel kell tüntetni a tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való arányát.
(2) A társulati érdekeltség a társulat vagyonából való részesedésen kívül kifejezi a társulati tagot megillető szavazati jogot, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség).
(3) Társulati érdekeltséget - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni, valamint örökölni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor működő erdőbirtokossági társulat (37. §) esetében a társulati érdekeltség alapja a tag használati illetősége.
4. § Jogi személy vagy külön jogszabály alapján devizakülföldinek minősülő személy társulati érdekeltséget a termőföldtulajdon szerzésére irányadó szabályok szerint szerezhet.
II. Fejezet
A TÁRSULAT ALAPÍTÁSA
Alakuló közgyűlés
5. § (1) Társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyebekben a társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.
(2) Az alakuló közgyűlés feladata:
a) a társulat tagjai névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) megállapítása;
b) az alapszabály megállapítása;
c) a tisztségviselők megválasztása;
d) a megalakulás előtt vállalt kötelezettségek jóváhagyása, valamint a megalakulás előtt a tagok által végzett erdőművelési és egyéb munkákkal kapcsolatos elszámolás elkészítése;
e) a társulat tulajdonában vagy használatában levő erdőterület földrészletenkénti jegyzékének az elfogadása;
f) a tagot megillető társulati érdekeltség megállapítása.
(3) Az alapszabályt, valamint a névjegyzéket az alakuló közgyűlés elnöke és jegyzőkönyvvezetője írja alá, s azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti.
(4) Az alapszabályt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
(5) Ha a tagok a társulatot szerződéssel hozzák létre, annak tartalmára és alaki követelményeire a (2) és (4) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az alakuló közgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell alkalmazni.
6. § (1) A társulat alapítását az alapszabály és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, illetve a társulati szerződés megküldésével az alapszabály elfogadását, illetve a szerződés létrejöttét követő harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak, továbbá nyilvántartás céljából meg kell küldeni az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnak. Ha a társulat működési területén védett természeti terület van, az alapszabályt (társulati szerződést) az illetékes természetvédelmi hatóságnak is meg kell küldeni.
(2) A társulat a cégbírósági bejegyzéssel, az alakuló közgyűlésnek, illetve a társulati szerződés megkötésének az időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
7. § (1) Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a társulat nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
(2) A cégbejegyzést megelőzően a társulat nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a társulat közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja vagy a társulati szerződésben a felek így állapodnak meg.
(3) Ha a társulat a cégbejegyzés előtt megkezdi tevékenységét, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.
(4) Ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakban a tagok egymás közötti jogviszonyára - ha ennek feltételei egyébként fennállnak és a tagok másként nem rendelkeznek - a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az alapszabály
8. § (1) Az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni:
a) a társulat cégnevét és székhelyét;
b) a társulati tagok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét);
c) a társulat tevékenységi körét;
d) a társulat képviseletére jogosultak megnevezését, valamint a képviselet módját;
e) a társulat szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
f) a testületi szervek és a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízásuk időtartamát, valamint felelősségük szabályait;
g) a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a tanácskozás, valamint a határozatok hozatalának és közzétételének rendjét, továbbá a határozatképtelenség esetén követendő eljárást;
h) a tagok jogait és kötelességeit, valamint az egy szavazatra jogosító legkisebb társulati érdekeltséget, illetve azt, hogy az ezzel nem rendelkező társulati tagok miként csoportosuljanak;
i) az anyag és a pénz kezelésének szabályait, az esetleges tartaléktőke képzésének módját;
j) az erdei haszonvételek gyakorlásának általános feltételeit;
k) a tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlásának a társulatra történő átruházása feltételeit;
l) a vagyoni és az esetleges személyes közreműködés mértékének figyelembevételével a jövedelemfelosztás módját;
m) a társulat használatában álló ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlásának módját és az eljárás rendjét.
(3) Az alapszabály rendelkezhet minden olyan egyéb kérdés felől, amelyet a közgyűlés egyébként szükségesnek tart.
(4) Közgyűlés határozza meg, hogy a társulat alkot-e az alapszabályon felül más szabályzatot.
(5) Az alapszabály, illetve a társulat más szabályzata jogszabály rendelkezésétől csak annyiban térhet el, amennyiben az azt megengedi.
9. § Az alapszabály elfogadásához az alakuló közgyűlésen részt vevő tagok összes szavazatának kétharmada szükséges.
A társulati névjegyzék
10. § A társulat a tagjairól névjegyzéket vezet, amelyben fel kell tüntetni a tag nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), tulajdona mértékét, valamint - társulati érdekeltségéhez igazodóan - az őt megillető szavazatok számát.
III. Fejezet
A TÁRSULAT SZERVEZETE
A közgyűlés
11. § (1) A társulat legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulat minden olyan ügye, amelyet törvény vagy a társulati alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen:
a) az alapszabály módosítása, valamint más társulati szabályzat megalkotása és módosítása;
b) a társulati névjegyzék és a földrészletjegyzék elfogadása és módosítása;
c) a társulati érdekeltség meghatározása és módosítása;
d) a tisztségviselők megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása, e feladatot ellátó más személyek megbízása, felmentése;
e) éves beszámoló elfogadása, döntés az eredményfelhasználásról és a veszteség fedezetének biztosításáról;
f) a társulat egyesülésének, szétválásának, jogutód nélküli megszűnésének kérdésében való döntés;
g) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;
h) olyan szerződéses kötelezettség vállalása, amely a társulatot az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó érték erejéig kötelezi;
i) az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása;
j) döntés az erdei haszonvételek természetben való gyakorlásának módjáról;
k) tagsági járulék kivetése, a kivetés módjának és mértékének meghatározása;
l) a tagok által egyénileg elvégzett egyes erdőművelési munkákkal kapcsolatos elszámolás elkészítése;
m) mindaz, amit törvény vagy a társulati alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(3) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a (2) bekezdés a)-k) pontjaiban meghatározott ügyek.
12. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alapszabályban meghatározott más tisztségviselő hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára, vagy ha azt a társulati érdekeltség tíz százalékával rendelkező tagok írásban, az ok megjelölésével indítványozzák.
(2) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirendi javaslat közlésével írásban kell összehívni. Ha a társulati alapszabály megengedi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
(3) A társulati érdekeltség legalább tíz százalékát képviselő tagok írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a társulat bármely tisztségviselőjének döntését.
13. § (1) A közgyűlésen a tagot a társulati érdekeltségéhez igazodó számú szavazat illeti meg. A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatnak több mint a felét képviselő tag megjelent.