1994. évi LI. törvény

a Magyar Gyógyszerész Kamaráról1

Az Országgyűlés - a nemzeti hagyományokat és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri a gyógyszerészek jogát a szakmai önkormányzáshoz.

A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész-társadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között -, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához.

Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara) a gyógyszerészek szakmai, érdekképviseleti és önkormányzati köztestülete.

(2) A Kamara feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A Kamara tagjai a Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint a területi szervezeteken belül helyi csoportokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek által átruházott kamarai feladatokat.

(4) A Kamara országos szervei és területi szervezetei jogi személyek.

II. Fejezet

A Kamara feladatai

2. § (1) A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, és a gyógyszerészek jogait.

(2) A Kamara az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen

a) megalkotja

aa) Alapszabályát,

ab) a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályait, valamint az etikai-fegyelmi szabályzatot;

b) véleményezi

ba) a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és működését közvetlenül érintő jogszabályok tervezeteit,

bb) a gyógyszerészeti tevékenység szervezetére és működésére, alapvető fejlesztési elképzeléseire vonatkozó terveket,

bc) a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés során érvényesítendő követelményszintet,

bd) a magasabb vezető és vezető beosztású gyógyszerész kinevezését,

be) a gyógyszertárak létesítését és működtetését;

c) tagjairól nyilvántartást vezet;

d) elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegő gyógyszerészeket;

e) külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon előzetesen véleményt nyilvánít a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásakor;

f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály a hatáskörébe utal.

III. Fejezet

A Kamara szervezete

A területi szervezet

3. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek.

(2) A területi szervezet ellátja a jogszabályban és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) A területi szervezeten belül az Alapszabály szerint a területi szervezet költségvetéséből működtetett helyi csoportok alakíthatók.

4. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a - törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult - területi közgyűlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak az Alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

(2) A küldöttgyűlésbe 5 tagonként kell négy évre 1-1 küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül.

(3) A képviseleti szerv határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.

(4) A képviseleti szerv határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának az egyetértő szavazatával hozza. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései az irányadók.

(5) A területi vezetőségnek a képviseleti szervet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

5. § (1) A képviseleti szerv alakuló ülésén az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új területi vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A vezetőségbe tisztségviselőként egy elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt és - az Alapszabályban meghatározott számú - vezetőségi tagot kell megválasztani.

(3) Az Alapszabály a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.

(4) A vezetőség határozatképességére és határozathozatalának módjára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(5) A vezetőség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesznek.

6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve az Alapszabályban meghatározottak szerint legalább négy tagból álló etikai-fegyelmi bizottságot választ. Az etikai-fegyelmi bizottságot az alakuló ülésen kell megválasztani.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság tagjain túl a képviseleti szerv a bizottság élére tisztségviselőként elnököt választ.

(3) Az Alapszabály elfogadásáig az etikai-fegyelmi bizottság tagjainak létszámára a 36. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy a tagok és az elnök együttes száma az 5 főt nem haladhatja meg.

7. § A 4-6. §-okban meghatározott szerveken kívüli további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik.

Az országos szervezet

8. § (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll.

(2) A Kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek az Alapszabályban foglaltakon túl kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a Kamara Alapszabályának, illetőleg etikai-fegyelmi szabályzatának a megalkotása és módosítása,

b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai-fegyelmi bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,

c) az országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a Kamara éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása.

(3) A küldöttközgyűlés tagjai:

a) a területi szervezet tagjai által minden 20 tag után a területi szervezet tagjai közül 4 évre megválasztott küldöttek, szavazati joggal,

b) a Kamara országos tisztségviselői, tanácskozási joggal.

(4) A küldöttközgyűlés összehívására a 4. § (5) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi vezetőség alatt az elnökséget, a területi szervezet tagjai alatt a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.

(5) A küldöttközgyűlés határozatképességére a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.

(6) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

9. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.

(2) Az országos szervezet ügyintéző szervei:

a) elnökség,

b) felügyelő bizottság,

c) etikai-fegyelmi bizottság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.

10. § (1) Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, főtitkár, valamint az Alapszabály szerinti számban megválasztott további tagok.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

b) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,

c) a 2. § (2) bekezdésének b), valamint e) pontjaiban meghatározott véleményezési jog gyakorlása,

d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(3) A 2. § b) és e) pontjában szabályozott, valamint a 10. § (2) bekezdésében megjelölt, az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.

(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A Kamara országos tisztségviselői az elnökség (1) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az országos etikai-fegyelmi bizottság, a felügyelő bizottság, valamint az Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottságok elnökei.

11. § (1) Az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az Alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll. Az Alapszabály elfogadásáig a bizottságok tagjainak létszáma tekintetében a 36. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó azzal, hogy a tagok és az elnök együttes száma a 7 főt nem haladhatja meg.

(2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az Alapszabály határozza meg.

(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben meghatározott etikai-fegyelmi eljárás lefolytatásán kívül megalkotja a 2. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő etikai szabályokat, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, visszahívása

12. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.