(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása - a 14. §-ra is figyelemmel - az új tisztségviselők, illetve nem tisztségviselő ügyintéző tagok megválasztásának a napján szűnik meg.
(3) Ha tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a (4) bekezdésre és a 14. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.
(4) Amennyiben a tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben szereplő választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.
13. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki az egészségügy szakmai, tulajdonosi irányításában vagy finanszírozásában, ezek országos, területi vagy helyi szervezeteiben, valamint politikai pártban tisztséget tölt be.
(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be.
(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot az érintett a megválasztásakor köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától számított 15 napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, illetőleg, ha azt az érintett választására jogosulttal azonos szintű, vagy az országos etikai-fegyelmi bizottság, illetve felügyelő bizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(6) Az Alapszabály az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
14. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 12. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.
(2) A tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, illetőleg a felügyelő bizottság kezdeményezheti írásban indokolva.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a kamarai szerv dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta. Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 45 napon belüli, egyéb döntésre jogosult kamarai szervet 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
V. Fejezet
Tagsági viszony
15. § (1) A Kamara tagja az a magyar állampolgár lehet, aki
a) magyar egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították, illetve egyenértékűvé nyilvánították,
b) Magyarország területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
c) az Alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti,
d) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a Kamara tagjai közé - kérelmére - fel kell venni.
(3) A Kamara, kérelmére a tagjai sorába felveheti - ha nemzetközi szerződés előírja, felveszi - azt a nem magyar állampolgárt is, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.
(4) Nem vehető fel a Kamarába
a) akinél olyan, a 18. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a Kamarából ki kellene zárni, valamint a „kizárás” fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a Kamarából a 19. § (3) bekezdése alapján zártak ki,
b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok a gyógyszerészi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
16. § (1) Magyarország területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - az folytathat, aki a Kamara tagja.
(2) A külföldi állampolgár gyógyszerész kérelmére a tevékenység végzése szerint illetékes területi kamarai szervezet határozott időtartamra engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti tevékenység kamarai tagság nélkül történő végzését, amennyiben a kérelmező a magyarországi gyógyszerészi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.
(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján közszolgálati jogviszonyban lévő személyek, amennyiben kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet, a kamarai tagságot önként vállalhatják.
17. § (1) A gyógyszerész a Kamara azon területi szervezeténél kéri tagfelvételét, amelynek illetékességi területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a gyógyszerész, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.
(2) Az a gyógyszerész, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet, maga dönt arról, hogy melyik területi szervezetnél kéri tagfelvételét, egyidejűleg a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.
(3) A területi szervezet a gyógyszerész felvételéről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. Ha a gyógyszerészt a Kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot a kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt.
(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított három napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Országos Elnökséghez, amely azt a benyújtásától számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.
(5) A tagfelvételre irányuló kamarai eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható, továbbá nem vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.
18. § (1) A területi szervezet felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,
a) aki azt kéri,
b) akit jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartamára,
c) akit a gyógyszerészi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára,
d) aki a 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerős fegyelmi büntetésben részesült.
(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére helyreállítja, a b)-d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a szabadságvesztés büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, valamint a jogerős bírói ítéletben, illetve fegyelmi határozatban megállapított időtartam lejártát követő napon helyreáll.
19. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki
a) tagsági viszonyáról lemondott,
b) már nem felel meg a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,
c) a 25. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő jogerős „kizárás” fegyelmi büntetésben részesült.
(2) Ki kell zárni a Kamarából azt, akit
a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) a gyógyszerészi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.
(3) Kizárható a Kamarából az, aki kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 17. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadóak.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra - a 26. §-ra is figyelemmel - a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
(6) Azt a gyógyszerészt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a Kamara tagjai közé.
(7) Az a gyógyszerész, akinek tagsági viszonyát az (1) bekezdés b)-c) pontjai alapján megszüntették, kérelmére a Kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta.
(8) Az, akit a (3) bekezdésben meghatározott okból zártak ki a Kamarából, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a Kamarába nem vehető fel.
(9) A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést, illetve határozatot meg kell küldeni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tevékenység folytatásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetének, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, valamint az érintett személy munkáltatójának.
VI. Fejezet
Felelősségi szabályok
20. § E törvény alkalmazásában
a) a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak vétkes megszegése fegyelmi vétségnek,
b) a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatába foglalt gyógyszerész-etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt súlyos esetben fegyelmi vétségnek minősül.
21. § (1) A kamarai tag által elkövetett szakmai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató álláspontjáról, illetőleg a tett intézkedéséről köteles a Kamarát 30 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a Kamarát értesíteni, amennyiben a kamarai tag gyógyszerész olyan magatartást tanúsít, amely - véleménye szerint - a törvényben meghatározott szakmai vagy etikai vétséget valósítja meg.