1994. évi LIV. törvény

a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól1

Az Országgyűlés

- felismerve, hogy a korszerű egészségügy nem valósítható meg a gyógyszerészet átalakulása nélkül, s hogy ennek az átalakulásnak a hazai hagyományokra, a nemzetközi előírásokra és gyakorlatra kell támaszkodnia,

- figyelembe véve, hogy a gyógyszertárak csak akkor képesek a betegek javát szolgáló egészségügyi feladataikat ellátni, ha tevékenységükben egységes szakmai elvek érvényesülnek,

- elismerve, hogy a kereskedelem általános szabályai nem használhatóak a gyógyszertári munka megfelelő szabályozásához

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény a gyógyszertárak létesítésének, működésének és a gyógyszerellátó tevékenység gyakorlásának alapvető szabályait határozza meg.

(2) A gyógyszertár a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató - ideértve a gyógyszer kiskereskedelmet is - tevékenységet végző egészségügyi intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként működhet.

2. § E törvény alkalmazásában

a) közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény,

b) fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő, de azzal nem azonos telephelyű, elsődlegesen a betegek közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény,

c) intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg gyógyintézet, illetve állategészségügyi intézmény részeként létrehozott, annak működéséhez szükséges teljes körű gyógyszerellátást biztosító intézmény,

d) kézigyógyszertár: a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) és az állatorvos gyógyító munkájához szükséges, a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma,

e) gyógyszer: a gyógyszerként törzskönyvbe bejegyzett készítmények, a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a Formulae Normales-ben (szabványos vényminták) meghatározott gyógyszerek, egyedi összetételű gyógyszerkészítmények (magisztrális gyógyszerek), sebészeti kötözőszerek és varróanyagok, immunbiológiai készítmények, drogok, gyógytápszerek, gyógyszeralapanyagok, galenikumok, állatgyógyászati készítmények és jogszabály által gyógyszerhez hasonló elbírálás alá vont készítmények,

f) személyes gyógyszertár működtetési jog: megfelelő szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár kizárólagos működtetésére, a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) által adott engedély (a továbbiakban: személyi jog),

g) lakos: a települési önkormányzat közigazgatási területén az 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a szerint nyilvántartott lakcímmel rendelkező személy,

h) működési körzet: a közforgalmú gyógyszertár létesítése és a személyi jog engedélyezésekor figyelembe veendő település(ek), illetve településrész(ek).

II. Fejezet

A gyógyszertárak létesítése és működtetése

3. § (1) Új gyógyszertár csak akkor működtethető, ha

a) létesítési engedéllyel,

b) működési engedéllyel

rendelkezik.

(2) Új gyógyszertár létesítéséről a miniszter a gyógyszertár létesítésére irányuló kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül dönt.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a létesítendő gyógyszertár típusát,

b) a gyógyszertár tervezett létesítési helyét,

c) a gyógyszertár megnyitásának tervezett időpontját.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a gyógyszertár műszaki tervdokumentációját,

b) a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara) véleményét a gyógyszertár létesítéséről,

c) a gyógyszertár által ellátni tervezett település(ek) önkormányzata(i) képviselő-testületének véleményét, ha a gyógyszertár felállítását nem az önkormányzat kezdeményezte, vagy nem az önkormányzattal közösen kezdeményezik.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell:

a) a közforgalmú gyógyszertár esetén a gyógyszertár által ellátni tervezett település(ek), településrész(ek) (a továbbiakban: település) térképvázlatát, a lakosságszám feltüntetésével;

b) fiókgyógyszertár esetén az a) pontban foglaltakon túl

ba) a közforgalmú gyógyszertár, valamint az ellátni tervezett település közlekedési viszonyait bemutató térképvázlatot,

bb) nyilatkozatot arról, hogy a fiókgyógyszertárat egész évben vagy meghatározott időszakban (idényben) kívánják-e működtetni;

c) intézeti gyógyszertár esetén a fekvőbeteg gyógyintézetnek a kérelem benyújtását megelőző év átlagos betegforgalmi statisztikáját;

d) kézigyógyszertár esetén a kézigyógyszertárból ellátni tervezett település térképvázlatát a legközelebbi gyógyszertár feltüntetésével.

A közforgalmú gyógyszertár létesítése

4. § (1) Közforgalmú gyógyszertár felállítását gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész, valamint az érintett település(ek) képviselő-testülete kezdeményezheti.

(2) Közforgalmú gyógyszertár felállításának szükségességét az (1) bekezdésben említettek kérelmére, a Kamara véleményének kikérése után a miniszter állapítja meg.

5. § (1) Olyan településen, ahol nem működik közforgalmú gyógyszertár, annak létesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - akkor engedélyezhető, ha a településnek legalább ötezer lakosa van.

(2) Az (1) bekezdésben megjelöltnél kisebb lakosságszámú településen, valamint a (3) bekezdés a) pontjában említettnél kevesebb lakos esetén is - a közlekedési, idegenforgalmi és egyéb helyi viszonyok, valamint a szomszédos települések lakosságszámának figyelembevételével - engedélyezhető közforgalmú gyógyszertár létesítése.

(3) Olyan településen, fővárosi kerületben, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítése akkor engedélyezhető, ha

a) a létesítendő közforgalmú gyógyszertárral együtt valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan legalább ötezer lakos jut, és

b) a meglévő közforgalmú gyógyszertárak és az újonnan létesítendő közforgalmú gyógyszertár között százezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább háromszáz méter távolság van. A meglévő és az újonnan létesített közforgalmú gyógyszertárak közötti legkisebb távolságon a közúton történő megközelítéshez szükséges legrövidebb utat kell érteni. A meglévő és az újonnan létesítendő közforgalmú gyógyszertár közötti távolságra vonatkozó előírástól a miniszter - a Kamara egyetértésével - eltérhet.

(4) Az új közforgalmú gyógyszertár címét és működési körzetét a létesítésére kiadott engedélyben meg kell határozni.

6. § (1) A közforgalmú gyógyszertárnak a létesítési engedélyben meghatározott működési körzetén belüli áthelyezését kérelemre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) engedélyezi.

(2) Közforgalmú gyógyszertárnak az engedélyben meghatározott működési körzeten kívülre történő áthelyezését - a Kamara egyetértésével - a miniszter engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell az 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek meglétét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján áthelyezett gyógyszertár megnyitásának feltétele a 10. §-ban előírt működési engedély.

A fiókgyógyszertár létesítése

7. § (1) Azon a településen, ahol az 5. §-ban meghatározott feltételek hiánya miatt közforgalmú gyógyszertár létesítésére engedély nem adható, kérelemre fiókgyógyszertár létesítése engedélyezhető.

(2) Fiókgyógyszertár létesítésére - a közlekedési viszonyok figyelembevételével - elsősorban a legközelebb eső fiókgyógyszertár működtetésére jogosult közforgalmú gyógyszertárat működtető gyógyszerész kaphat engedélyt. A közforgalmú gyógyszertárat működtető gyógyszerésznek - a helyi viszonyok és igények figyelembevételével - engedélyezhető fiókgyógyszertár felállítása. A közforgalmú gyógyszertárat működtető gyógyszerésznek kettőnél több fiókgyógyszertár a Kamara egyetértése esetén engedélyezhető.

(3) A fiókgyógyszertár annak a közforgalmú gyógyszertárnak a telephelye, amelyre nézve létesítését engedélyezték. A fiókgyógyszertár önállóan haszonbérbe nem adható.

(4) A fiókgyógyszertár működése meghatározott időszakra (idényre) is engedélyezhető. Erről a létesítést engedélyező határozatban rendelkezni kell.

Az intézeti gyógyszertár létesítése és működtetése

8. § (1) Intézeti gyógyszertár létesítése a fekvőbeteg gyógyintézet, állategészségügyi intézmény kérelmére engedélyezhető. Az állategészségügyi intézményben intézeti gyógyszertár létesítését a miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben engedélyezi.

(2) A fekvőbeteg gyógyintézetben működő intézeti gyógyszertár - sürgős szükség esetét kivéve - csak az ott ápolt, kezelt betegek ellátása céljából, valamint a fekvőbeteg gyógyintézetben történő közvetlen felhasználásra szolgáltathat ki gyógyszert, illetőleg gyógyító, megelőző és diagnosztikai célú más anyagokat vagy eszközöket (a továbbiakban a gyógyszereken kívül kiszolgáltatott anyagok és eszközök együtt: diagnosztikum).

(3) Az állategészségügyi intézményben működő intézeti gyógyszertár - sürgős szükség esetét kivéve - csak az ott kezelésben részesülő állatok gyógyítására, helyben való közvetlen felhasználás céljából szolgáltathat ki gyógyszert, diagnosztikumot.

(4) Intézeti gyógyszertárból csak erre a célra rendszeresített megrendelőlapon rendelt gyógyszert, diagnosztikumot lehet kiszolgáltatni.

A kézigyógyszertár létesítése és működtetése

9. § (1) Kézigyógyszertár létesítése, illetve tartása (a továbbiakban: kézigyógyszertár tartása) a háziorvos, valamint állatorvos kérelmére engedélyezhető. Állatorvos részére az engedély csak a földművelésügyi miniszter egyetértésével adható ki. Az engedély a kérelmező személyéhez és működési körzetéhez kötött. A háziorvosnak, illetve az állatorvosnak csak egy kézigyógyszertár tartása engedélyezhető.

(2) Kézigyógyszertár tartása arra a működési területre engedélyezhető, ahol a háziorvos, illetve az állatorvos a tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a településen gyógyszertár - ide nem értve az intézeti gyógyszertárat - nincs, vagy a legközelebbi gyógyszertár távolsága vagy megközelítésének nehézsége miatt a gyógyszerellátás akadályba ütközik.