1994. évi LXII. törvény
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról1
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénnyel (Pnyt.), valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel (Nek. tv.) módosított - 1990. évi LXIV. törvény (Övjt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Övjt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár).”
(2) Az Övjt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja.”
2. § (1) Az Övjt. 4., 4/A. és 4/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A jegyző - az országgyűlési képviselő-választásra összeállított választási névjegyzék, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a választójoggal nem rendelkezők jegyzéke alapján - településenként, egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként - összeállítja a választók nyilvántartását (a továbbiakban: nyilvántartás). A nyilvántartáson a választást megelőző nap 16.00 óráig bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. A nyilvántartást a jegyző hitelesíti.
(2) A jegyző a szavazás napja előtt 37 nappal elkészítteti a nyilvántartásba való felvételről szóló értesítőt, továbbá összeállíttatja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk.
4/A. § (1) A nyilvántartás összeállítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait folyamatosan kötelesek közölni a belügyminiszter által erre rendeletben kijelölt szervvel, az alábbiak szerint:
a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezettről, illetve a gondnokság alá helyezés megszüntetéséről a gyámhatósági feladatokat ellátó jegyző;
b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről a bűntetteseket nyilvántartó szerv;
c) szabadságvesztés büntetését töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról az illetékes büntetés-végrehajtási intézet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:
a) családi és utónév (nők esetében leánykori családi és utónév is);
b) lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely címe;
c) személyazonosító jel, illetőleg az (1) bekezdés a) pontja esetén a természetes személyazonosító adatok (név, nem, születési hely, idő, anyja neve);
d) a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszűnésének várható időpontja;
e) a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezése, az ítélet ügyiratszáma, kelte és jogerőre emelkedésének időpontja.
4/B. § (1) A választójoggal nem rendelkező személyek adatait (NESZA) kezelő szervnek a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét egyéb nyilvántartásaitól - a választói nyilvántartás kivételével - elkülönítetten kell kezelnie. Az csak törvény által meghatározott célra használható fel.
(2) A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke és a helyi, területi és központi személyiadat- és lakcímnyilvántartás - a választással, népszavazással és népi kezdeményezéssel érintett választókerület lakosságát érintően - a szavazás napját megelőző 60. naptól a választás eredményének közzétételéig a választásra jogosultak megállapítása érdekében összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggő jogorvoslati határidők letelte után meg kell szüntetni. Az időközi választásra az összekapcsolás ismét végrehajtható, és abból a jegyző részére adat szolgáltatható.”
3. § (1) Az Övjt. 5. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyilvántartásba fel kell venni:
a) azokat a magyar állampolgárokat, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a településen, illetőleg az egyéni választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak;
b) a Magyarországra bevándorolt és 18. életévüket betöltött vagy házasságkötés folytán nagykorúvá vált nem magyar állampolgárokat, akik a külföldiek személyi igazolványával rendelkeznek, és lakóhelyük, ennek hiányában tartózkodási helyük a településen, illetőleg az egyéni választókerületben van.
(2) A nyilvántartást és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a NESZA kezelő által átadott adatok alapján kell összeállítani.
A bevándorolt nem magyar állampolgárokról, továbbá a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerint választójoggal nem rendelkező személyekről az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: OSZH) vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi feladatokat ellátó szerve adatokat szolgáltat.
(3) A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen, a főváros, a megye, a település, illetőleg a települési egyéni választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartás az előző adatokon túl tartalmazza a választópolgár
a) nevét,
b) személyazonosító jelét,
c) lakcímét,
d) nyilvántartásbeli sorszámát.
(4) A nyilvántartást a szavazás napja előtt 35 nappal - 10 napra - közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről legkésőbb a közszemlére tételt követő harmadik napig írásban értesíteni kell.”
(2) Az Övjt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A közszemlére tett, továbbá a szavazatszámláló bizottság által használt nyilvántartás, valamint az értesítő a személyazonosító jelet nem tartalmazhatja; az azonos nevű és lakcímű választópolgárokat születési idejük vagy egyéb természetes személyazonosító adatuk feltüntetésével kell megkülönböztetni.
(7) A jegyző a nyilvántartás és az értesítők technikai elkészítésével megbízhatja másik települési önkormányzat jegyzőjét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi vagy központi szervét, illetőleg azt elkészíttetheti a hivatal dolgozóival. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. Az értesítő kiküldésével párt, társadalmi szervezet vagy kisebbségi szervezet vezetője vagy tagja nem bízható meg.
(8) Az OSZH a nyilvántartásban szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölő szervezeteknek - a választást megelőző 30. napig bejelentett igényük alapján -, kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 16 nappal átadja. Az átadott jegyzék a választópolgárok személyazonosító jelét nem tartalmazhatja. A jelölő szervezetek a szolgáltatást nem, korcsoport vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhetik.
(9) A közszemlére tett nyilvántartás másolatát a jegyző a választást megelőző 30. napig a jelölt által bejelentett igény alapján, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 16 nappal - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt számára átadja.
(10) A (8) és (9) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljaira lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználása, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadása tilos. Az adatszolgáltatás adatait a választás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet 3 napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.”
4. § (1) Az Övjt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt - a jegyzőnél emelhető kifogás. A jegyző a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított három napon belül megtámadhatja a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál.”
(2) Az Övjt. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette választójogát, illetőleg, aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, lakóhelyének megváltozása miatt felvételt nyert más választókerület nyilvántartásába, vagy igazolással más választókerületben szavaz.”
5. § Az Övjt. 7-9. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyző - a bejelentkezéssel egyidejűleg, a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőtől kapott értesítő alapján - felveszi a nyilvántartásba, és hivatalból értesíti a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőt a nyilvántartásból való törlés érdekében.
(2) Ha a választópolgár a nyilvántartásba történő felvételét a korábbi lakóhelye szerinti értesítő bemutatása nélkül kéri, és a jegyző a nyilvántartásba felveszi, a jegyző hivatalból értesíti a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőt a nyilvántartásból való törlés érdekében. A korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző hivatalból tájékoztatja az új lakóhely szerint illetékes jegyzőt, hogy a választópolgár a nyilvántartásban szerepelt, és onnan törölték, illetve, hogy a nyilvántartásban nem szerepelt, vagy a választójoggal nem rendelkezők jegyzékében szerepel.
(3) Ha a választópolgár tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőtől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a nyilvántartásba való felvételét. Az igazolás alapján tartózkodási helyén szavazhat. Az igazolás mintáját a 6. melléklet tartalmazza.
(4) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy aláírásával elismeri.