1994. évi LXIII. törvény
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról1
A helyi önkormányzatokról szóló - az 1992. évi LV. törvénnyel kiegészített - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Az Ötv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.”
2. § Az Ötv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.
(2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.
(3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.”
3. § (1) Az Ötv. 8. § (1) bekezdésében a helyi tömegközlekedés szövegrészt követően „köztisztaság és” szövegrésszel, a szociális ellátásról szövegrészt követően, „valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról” szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Ötv. 8. §-ának (4) bekezdésében „az alapfokú oktatásról,” szövegrész helyébe „az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről” szövegrész lép.
(3) Az Ötv. 8. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.”
4. § (1) Az Ötv. 9. §-ának (2) bekezdése a „képviselő-testület bizottságai”, szövegrészt követően „a részönkormányzat testülete,” szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Ötv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.”
5. § Az Ötv. 11. §-ának (2) bekezdése a „képviselő-testület bizottságának,” szövegrészt követően a „részönkormányzat testületének” szövegrésszel egészül ki.
6. § Az Ötv. 12. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (7) bekezdésre módosul:
„(3) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(4) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(6) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak.”
7. § Az Ötv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.”
8. § Az Ötv. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.”
9. § Az Ötv. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.”
10. § (1) Az Ötv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.”
(2) Az Ötv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.”
11. § (1) Az Ötv. 19. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő mondat lép:
„A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.”
(2) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése c) pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:
„Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.”
(3) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A települési képviselő)
„f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.”
12. § Az Ötv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.”
13. § (1) Az Ötv. 22. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „pénzügyi ellenőrző bizottságot” szövegrész helyébe a „pénzügyi bizottságot” szövegrész lép.
(2) Az Ötv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.”
14. § Az Ötv. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
15. § Az Ötv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.”
16. § Az Ötv. 25. §-a (2) bekezdésének első mondata „a bizottság” szövegrészt követően „a részönkormányzat testülete” szövegrésszel egészül ki.
17. § Az Ötv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.”
18. § Az Ötv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.”
19. § Az Ötv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.”