1994. évi LXIV. törvény

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról1

A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése
és megszüntetése

1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya

a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;

b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást - a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtatja.

(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.

(4) A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.

(5) Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.

(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

2. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

a) a helyi önkormányzati képviselő-testület megbízatásának lejártát követően az új polgármester megválasztásával;

b) új község alakulása esetén az új polgármester megválasztásával, ha a településen időközi választást kell tartani;

c) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;

d) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően az új polgármester megválasztásával;

e) a polgármester halálával;

f) a tisztségről történő lemondással;

g) az összeférhetetlenség kimondásával;

h) a polgármester - sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti - jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával;

i) választójoga elvesztésével;

j) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával;

k) ha a polgármester az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.

(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:

a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján;

b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.

(3) A polgármestert három havi illetményének megfelelő összeg illeti meg, ha foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha országgyűlési képviselő, vagy újraválasztását követően polgármesteri, alpolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A képviselő-testület a polgármesternek további három havi illetményéig terjedő összeget adhat.

Díjazás

3. § (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.

(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény (a továbbiakban: miniszteri illetmény) következő keretei között összegszerűen állapítja meg:

a 3 000-nél kevesebb lakosú településen 35-60%-a,

a 3 000- 10 000 lakosú településen 40-80%-a,

a 10 000-100 000 lakosú településen 50-80%-a,

a 100 000-nél több lakosú településen 70-90%-a;

a megyei közgyűlés elnökének 70-90%-a,

a főváros főpolgármesterének 90-100%-a

között.

(3) Ha a polgármester országgyűlési képviselő, az országgyűlési képviselői megbízatásának időtartama alatt a megállapított polgármesteri illetményének 50%-a illeti meg.

(4) A polgármester illetményének emelését - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.

(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.

4. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját - miniszteri illetmény 10-35%-a közötti összegben - az alakuló, illetőleg a megválasztását követő első ülésen a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjáról és emeléséről a képviselő-testület dönt úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.

Pihenőidő

5. § A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.

Fegyelmi és kártérítési felelősség

6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.

(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.

7. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult.

(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.

8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.

(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben

a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy

d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.

A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések
és a közszolgálati szabályok

9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselő-testület határozza meg.

10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

11. § A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.

12. § A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

13. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1), (2), (4) bekezdését; 40. § (1), (2), (4) bekezdését; 47. § (1), (2), (4) bekezdését; 48-49. §-át; 51. § (1), (4)-(8) bekezdését; 52. §-át (az 51-52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett a vizsgáló bizottság jár el); 54-55. §-át (az 54. § alkalmazásánál a fegyelmi tanácson a képviselő-testület értendő), 56. § (1) bekezdését, 58-59. §-át és a 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át, 90-91. §-át, 105-106. §-át, 110-114. §-át, 140. §-át, 167-168. §-át.

(2) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek jubileumi jutalmára és napidíjára vonatkozó szabályokat, továbbá alkalmazható - ha az így rendelkezik - az önkormányzatnak a köztisztviselőkre vonatkozó rendelete (Ktv. 4. §).

(3) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.

A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja,
juttatása, költségtérítése

14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.

(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.