f) fogászati gyógyszer (ITJ 53-61);

g) kiszerelt emberi tápszer (ITJ 53-81).”

13. § Az Áfa tv. 33. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:)

„a) az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek (ITJ 55-13-11, 12, 13, 14, 15) és a háztartási tüzelőolaj (HTO) (ITJ 55-16-1) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;”

14. § Az Áfa tv. 44. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a százalékérték:)

„b) a 12 százalékos felszámított adómértéknél 10,71 százalék.”

15. § Az Áfa tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elszámolandó adó mértéke 6,80 százalék, melyet a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevételre kell vetíteni.”

16. § Az Áfa tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

17. § Az Áfa tv. 1. és 2. számú melléklete az e törvény 6. és 7. számú melléklete szerint módosul.

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

18. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú melléklete helyébe az e törvény 8. számú melléklete lép.

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosítása

19. § (1) A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, az 1994. évi XXXIII. törvénnyel módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény hatálya]

„b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és az export”

[tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.]

(2) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[(3) E törvény alkalmazásában jövedéki terméknek minősül]

„j) a nyerskávé, a pörkölt kávé és a kávékivonat (a továbbiakban: kávé)”

(3) A Jszt. 3. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jövedéki termékeknek minősülnek továbbá a (3) bekezdés i) pontjába nem tartozó benzinek és fűtőolajok, a petróleumok-kerozinok, a paraffinos és paraffinmentes párlatok, az aromás szénhidrogének (a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol és az aromatol), a cseppfolyós propán-bután gázkeverék és a cseppfolyós földgáz, valamint az ezek szennyezett (használt) termékféleségei (a továbbiakban: egyéb kőolajtermékek).”

(4) A Jszt. 14. § (8) és (9) bekezdése, a 15. § (4) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

[14. § (8) A termelő jövedéki alany köteles az 1-5. számú mellékletek szerinti jövedéki nyilvántartást vezetni, a jövedéki termékek gyártott mennyiségét naponta megállapítani és azt a nyilvántartásba bevezetni.]

[14. § (9) A jövedéki termékek önálló raktározását, tárolását végző jövedéki alany az 1-5. számú mellékletek szerinti, a forgalmi számadásnak megfelelő tartalmú nyilvántartást köteles vezetni.]

[15. § (4) Az importáló és exportáló jövedéki alany a 6-7. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]

[16. § (4) A nagykereskedő jövedéki alany a 8. számú melléklet szerinti tartalommal külön jövedéki nyilvántartást köteles vezetni.]

„Ezen belül a belföldön értékesített jövedéki termékek mennyiségéről vevőnként - a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adószámát, az értékesítés időpontját is tartalmazó - vevőnyilvántartást kell készíteni, folyamatosan vezetni és elszámolási időszakonként összesíteni, s - felkérésükre - a vámhivatalnak, illetve az adóhatóságnak rendelkezésére bocsátani, továbbá a vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárni.”

(5) A Jszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kőolajtermékek mennyiségét - a cseppfolyós gázok és a fűtőolajok kivételével - kompenzált, 15 °C hőfokra átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni.”

(6) A Jszt. 69. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(4) A jövedéki bírság mértéke]

„e) az egyéb kőolajtermékek elvont mennyisége után a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500%-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint. Termelői értékesítési egységárként az elvont terméknek vagy a használati értéke alapján a vele azonosítható terméknek a bírság kivetésének időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.”

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítása

20. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következők szerint módosul:

(1) Az Szja tv. 35. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az (1) és a (8) bekezdésben említettekkel együttes előfordulás esetén is az (1) bekezdésben meghatározott mértékig az összjövedelemből levonható a legalább 3 éves lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír (államkötvény stb.) megvásárlására az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvény kihirdetésének napjáig fordított összeg, feltéve, hogy az említett időpontig megszerzett értékpapírt a magánszemély a vásárlás évének utolsó napján még tulajdonosként birtokolja.

(13) A (12) bekezdésben említett értékpapírral kapcsolatos adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre a (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az értékpapír beváltása az 1997. év folyamán esedékes, akkor egyéb feltételek megléte mellett az 1997. évi beváltás esetén akkor sem kell a (12) bekezdésben említett összeg után az adót megfizetni, ha a szerzés évének utolsó napjától számított három naptári év még nem telt el.”

(2) Az Szja tv. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A takarékbetétből (ideértve a devizabetétet is) és az értékpapírból származó adóköteles kamatjövedelem után az adó mértéke 0 százalék.”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

21. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.”

22. § Az Itv. 68. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).”

23. § Az Itv. 77. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiszabás alapján pénzzel kell fizetni)

„a) a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is,”

24. § Az Itv. a 77. § után a következő címmel és a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„Az illetékelőleg

77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.

(3) Az illetékhivatal a megfizetett illetéket 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.”

25. § Az Itv. 78. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé.”

26. § Az Itv. 78. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg - ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.

(5) A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az illetékhivatal a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően [92. § (2) bekezdés] fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték - kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt állapít meg - a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.”

27. § Az Itv. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.”