(3) Ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet az indítvánnyal, a kérelemről a választottbíróság dönt.

20. § Ha a 19. §-ban előírt eljárás szerinti kizárási indítvány nem vezetett eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy döntsön a kizárási kérelemről. E döntés meghozataláig a választottbíróság - a kizárással érintett választottbírót is beleértve - folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat.

A választottbírói megbízatás megszűnésének egyéb esetei

21. § (1) A választottbírói megbízatás lemondással, illetve a felek megállapodása alapján csak a 19. § (3) bekezdésében, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetekben szűnhet meg.

(2) Ha a választottbíró a 12. §-ban előírt feltételeknek a kijelölés elfogadása után bekövetkező változás miatt nem felel meg, vagy ténylegesen képtelenné válik feladatai ellátására, úgyszintén, ha más okból kellő időben nem jár el, a tisztségéről lemondhat, illetve a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében.

(3) Ha a választottbíró lemond tisztségéről vagy a fél egyetért a választottbíró megbízatásának megszűnésével, ez nem jelenti a 18. §-ban, illetve a (2) bekezdésben foglalt bármely ok tényleges fennállásának elismerését.

22. § Ha a választottbírói megbízatás megszűnésével kapcsolatban a felek között vita merül fel, bármelyikük kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy döntsön a megbízatás megszüntetéséről.

Új választottbíró kijelölése

23. § Ha a választottbíró megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint korábban a választottbírót kijelölték.

III. FEJEZET

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE

A választottbíróság döntése saját hatásköréről

24. § (1) A választottbíróság saját hatásköréről - beleértve bármely, a választottbírósági szerződés létezését vagy érvényességét illető kifogást - maga dönt. Ebből a szempontból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást.

(2) A választottbíróságnak az a döntése, amely szerint egy szerződés semmis, önmagában nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.

(3) A választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat előterjesztésével egy időben kell megtenni, míg a választottbíróság hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor nyomban elő kell terjeszteni. A választottbíróság kifogást később is elfogadhat, ha a kifogásolás késedelmét igazoltnak ítéli.

(4) Az a tény, hogy a fél jelölte ki a választottbírót, vagy részt vett a kijelölésben, nem zárja el a felet attól, hogy a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást előterjesszen.

25. § (1) A választottbíróság a 24. §-ban említett kifogásokról akár a kifogás felmerülésekor, akár az érdemben hozott határozatban dönthet. Ha a választottbíróság megállapítja hatáskörét, bármelyik fél az ezen döntésről kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy határozzon a választottbíróság hatásköréről.8

(2) A kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat.

Ideiglenes intézkedések elrendelése

26. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság kérelemre bármelyik felet utasíthatja, hogy minden olyan ideiglenes intézkedést tegyen meg, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a választottbíróság szükségesnek tart. A választottbíróság bármelyik felet megfelelő biztosíték adására szólíthatja fel az ilyen intézkedéssel kapcsolatban.

(2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

A felek egyenlő elbánásban részesítése

27. § A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa.

Az eljárási szabályok meghatározása

28. § A felek a választottbíróság által követendő eljárás szabályaiban - e törvény keretei között - szabadon állapodhatnak meg, ideértve valamely állandó választottbíróság eljárási szabályzatának kikötését is. Megállapodás hiányában a választottbíróság az eljárási szabályokat - e törvény keretei között - belátása szerint határozza meg.9

A nyilvánosság kizárása

29. § A választottbírósági eljárás - a felek ellenkező megállapodása hiányában - nem nyilvános.

Az eljárás nyelve

30. § (1) Az eljárás során használandó nyelvben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás nyelve magyar.

(2) A felek eltérő rendelkezése hiányában, az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet kell alkalmazni a felek nyilatkozataira, a tárgyalásra, a választottbíróság határozatára vagy bármely más közlésére.

A választottbíráskodás helye

31. § (1) A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbíróság az eset körülményeit figyelembe véve állapítja meg, az állandó választottbíróság pedig az alapító okiratában meghatározott székhelyén jár el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül a választottbíróság - ha a felek másképpen nem állapodnak meg - a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértők meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet.

Az eljárás megindítása

32. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában az eseti választottbíróság eljárása azon a napon indul, amelyen az ellenérdekű fél (a továbbiakban: alperes) a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi.

(2) Ha a felek állandó választottbíróságot kötöttek ki, az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő megérkezése napján indul.

Keresetlevél és válaszirat

33. § (1) A felperes a felek vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül köteles előadni kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát előterjeszteni. A felek a perbeli nyilatkozatok megkívánt tartalmát illetően eltérően is megállapodhatnak.

(2) A felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is előterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek, hivatkozhatnak továbbá minden olyan okiratra vagy egyéb bizonyítékra, amelyet elő kívánnak terjeszteni.

(3) A felek eltérő megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve, ha a választottbíróság az ezen eljárással okozott késedelem miatt annak előterjesztését kizárja.

(4) Ahol e törvény valamely rendelkezése - kivéve a 35. § (1) bekezdését - keresetről szól, az a viszontkeresetre is vonatkozik, ahol pedig válasziratról szól, az a viszontkeresettel szembeni válasziratra is vonatkozik.

Szóbeli tárgyalás és írásbeli eljárás

34. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában, a választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat.

(2) A feleket kellő időben, előzetesen értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbíróság olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja tárgy vagy okirat megszemlélése.

(3) Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.

(4) A választottbírósági eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

A fél mulasztása

35. § (1) A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a felperes a keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg.

(2) Ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené.

(3) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő a bizonyítékait, a választottbíróság folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok alapján határozatot hozhat.

Szakértő kirendelése

36. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában - ha a választottbírósági eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a választottbíróság nem rendelkezik - a választottbíróság

a) egy vagy több szakértőt rendelhet ki, hogy adjon véleményt a választottbíróság által meghatározott kérdésekben;

b) bármelyik féltől megkívánhatja, hogy a szakértőnek felvilágosítást adjon vagy mutasson be, illetve tegyen hozzáférhetővé bármely, a tárgyhoz tartozó okiratot vagy tárgyat, hogy azt a szakértő megszemlélhesse.

(2) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a szakértő, ha az egyik fél kéri vagy azt a választottbíróság szükségesnek tartja - írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének előterjesztését követően -, köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértőt állíthatnak.

A bíróság által nyújtott jogsegély

37. § (1) A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helytadó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással.

(2) A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérő fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.