1994. évi LXXX. törvény
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről1
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság ügyészsége által foglalkoztatott ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára.
(2) Ügyészségi alkalmazott:
a) az ügyész;
b) az ügyészségi titkár;
c) az ügyészségi fogalmazó;
d) az ügyészségi nyomozó;
e) a közép- vagy felsőfokú végzettségű - érdemi feladatot végző - ügyintéző (a továbbiakban: tisztviselő);
f) az ügyviteli feladatot végző dolgozó (a továbbiakban: ügykezelő);
g) az a)-f) pontban nem említett más ügyészségi dolgozó (a továbbiakban: fizikai alkalmazott).
(3) E törvénynek az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel, a tisztviselőre, az ügykezelőre és a fizikai alkalmazottra pedig abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(4) A törvény nem érinti az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó - külön törvényben meghatározott - rendelkezéseket.
(5) A törvény nem érinti a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: előmeneteli törvény) a hatálya alá tartozó ügyészségi alkalmazottakra irányadó rendelkezéseit.
A munkáltatói jogkör gyakorlója
2. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze (a továbbiakban: legfőbb ügyész) gyakorolja. A legfőbb ügyész e jogkörét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egészben vagy részben más, vezetői munkakört betöltő ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.
(2) Ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó esetében nincs helye a munkáltatói jogkör átruházásának az olyan jogkör tekintetében, amelynek gyakorlójaként törvény a legfőbb ügyészt nevezi meg.
II. Fejezet
AZ ÜGYÉSZSÉGI TESTÜLETEK
Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa
3. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik:
a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségén (a továbbiakban: Legfőbb Ügyészség);
b) a Katonai Főügyészségen, a területi katonai ügyészségekre (a továbbiakban: katonai ügyészség) is kiterjedő hatáskörrel;
c) a megyei főügyészségeken és a Fővárosi Főügyészségen (a továbbiakban együtt: főügyészség), az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;
d) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben.
(2) Az alkalmazotti tanácsokat az (1) bekezdésben felsorolt szervenként az ott szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak választják öt évre. A Katonai Főügyészségeken működő alkalmazotti tanács megválasztásában részt vesznek a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak is, a főügyészségen működő alkalmazotti tanács megválasztásában pedig a főügyészség alá rendelt helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak is.
(3) Az alkalmazotti tanács tagjainak száma öt fő; közülük legalább két főt nem az ügyészek közül kell megválasztani.
(4) Az alkalmazotti tanácsok tagjaik közül egy-egy főt delegálnak öt évre az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsába (a továbbiakban: Országos Tanács).
(5) Az Országos Tanácsra és tagjaira a törvényben eltérően nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra, illetőleg az annak tagjaira irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) A tevékenységükhöz szükséges időre az alkalmazotti tanács tagjait (tisztségviselőit) legfeljebb nyolc óra, az Országos Tanács tagjait (tisztségviselőjét) legfeljebb további nyolc óra munkaidő-kedvezmény illeti meg havonta. Erre az időre személyi alapbér és bérpótlék jár.
4. § (1) Az alkalmazotti tanácsot egyetértési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználásával, illetőleg az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tervek elfogadása tekintetében.
(2) Ha az egyetértés hiánya miatt a felek között vita merül fel, akkor a Munka Törvénykönyvének az egyeztetésre, a közvetítésre és a kötelező döntőbírói eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az alkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van
a) az ügyészségi alkalmazottak lényeges érdekeit, illetőleg nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen az ügyészi szervek hatáskörébe tartozó szervezeti változtatásokra vonatkozó elképzeléseket,
b) az új munkaszervezési módszerek bevezetését,
c) az ügyészi szervezet által meghirdetett - anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó - pályázatot,
d) a munkarend kialakítását;
e) a törvény által meghatározott egyéb kérdéseket
illetően.
(4) Ha az (1) és (3) bekezdésben felsorolt tárgykörben a döntés (intézkedés) az alkalmazotti tanácsok legalább kétharmadának jogkörét érinti, az alkalmazotti tanácsok jogkörében az Országos Tanács jár el. Az Országos Tanács állásfoglalását kell kikérni abban az esetben is, ha az alkalmazotti tanácsok a tervezett döntés (intézkedés) tekintetében nem egybehangzóan nyilatkoztak.
5. § (1) Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) az ügyészség tervezett intézkedésével [4. § (1) és (3) bekezdés] kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz való érkezésétől kell számítani.
(2) A 4. §-ban foglaltakat sértő intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedés megtételét követő hatvan napon belül a Munka Törvénykönyvének a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályai szerint jogvitát kezdeményezhet. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.
6. § (1) Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) tagja (tisztségviselője) a 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultság gyakorlásával összefüggésben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, s minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával összefüggő szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató a betekintést és a tájékoztatást nem tagadhatja meg.
(2) Az alkalmazotti tanács és az Országos Tanács, illetőleg ezek tagjai (tisztségviselői) a jogkörük gyakorlása során tudomásukra jutott személyes adatokat nem hozhatják nyilvánosságra a név, a szolgálati hely és a beosztás kivételével. Egyéb adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos érdekeinek veszélyeztetése, illetőleg az ügyészségi alkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatják nyilvánosságra.
7. § A törvényben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra (Országos Tanácsra) a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve az üzemi megbízottra és az elnök díjazására vonatkozó szabályait.
Az összügyészi értekezlet
8. § (1) A törvény, a legfőbb ügyész, illetőleg az összehívásra jogosult más vezető által meghatározott ügyekben, továbbá, ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada vagy az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri, összügyészi értekezletet tartanak
a) a Legfőbb Ügyészségen,
b) a főügyészségen és az alárendelt helyi ügyészségeken,
c) a Katonai Főügyészségen,
d) a katonai ügyészségen
szolgálatot teljesítő ügyészek. A főügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak.
(2) Az összügyészi értekezlet - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - tanácsadó, véleményező és javaslattételi joggal működik.
(3) Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét
a) a legfőbb ügyész,
b) a katonai főügyész,
c) a megyei főügyész, a fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész), és
d) a katonai ügyészséget vezető ügyész
hívja össze.
(4) Az összügyészi értekezlet összehívása kötelező:
a) a törvényben, továbbá a legfőbb ügyész által meghatározott esetekben;
b) ha azt a részvételre jogosult ügyészek egyharmada, illetőleg az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a napirend megjelölésével kéri.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az összügyészi értekezletet az indítvány kézhezvételét követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.
(6) Az összügyészi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a részvételre jogosult ügyészek több mint kétharmada jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyészt, aki
a) keresőképtelen;
b) rendes, szülési vagy fizetés nélküli szabadságon van;
c) sor- vagy tartalékos katonai, illetőleg polgári szolgálatát tölti.
(7) Az összügyészi értekezlet határozatait - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - szótöbbséggel hozza.
Az ügyészi tanács
9. § (1) Ügyészi tanács működik:
a) a Legfőbb Ügyészségen;
b) a Katonai Főügyészségen a katonai ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;
c) a főügyészségeken az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel.
(2) Az ügyészi tanács véleményt nyilvánít - a legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész helyettest kivéve - az ügyész kinevezését (magasabb munkakörbe helyezését) és felmentését, továbbá egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója a véleményét kéri, vagy a véleményének kikérését a törvény, illetőleg a legfőbb ügyész elrendeli.
(3) A véleménynyilvánításra az az ügyészi tanács illetékes, ahová az ügyészt kinevezik, illetőleg, ahol a felmentésre javasolt ügyész szolgálati helye van.
(4) A véleménynyilvánítás joga az ügyészi tanács tagjait együttesen illeti meg. Az ügyészi tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.
(5) Az ügyészi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Az ülést vezető elnök (elnökhelyettes) csak abban az esetben szavaz, ha az ügyészi tanács többi tagja között szavazategyenlőség alakult ki.