(6) A véleménynyilvánítás határideje a megkeresésnek az ügyészi tanács elnökéhez (elnökhelyetteséhez) érkezésétől számított nyolc nap. E határidő elmulasztása esetében a döntés az ügyészi tanács véleményének hiányában is meghozható.
10. § (1) Az ügyészi tanács öt tagját, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt évre, az ügyészek közül titkos szavazással választja:
a) a Legfőbb Ügyészség összügyészi értekezlete;
b) a főügyészség összügyészi értekezlete;
c) a Katonai Főügyészség és a katonai ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete.
(2) Az ügyészi tanácsnak a szavazatok számának sorrendjében az lehet a tagja, aki - a leadott érvényes szavazatok egynegyedét meghaladóan - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a választás nem jár eredménnyel, a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg a választáshoz szükséges szavazattöbbséget elérik.
(3) Nem választható az ügyészi tanács tagjává az az ügyész, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(4) Nem választható az ügyészi tanács tagjává a legfőbb ügyész és a magasabb vezető állású ügyész.
11. § (1) Megszűnik az ügyészi tanácstagság az ügyész
a) megbízatása idejének lejártával;
b) ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésével, illetőleg a munkavégzési kötelezettség alóli felmentésével;
c) legfőbb ügyésszé történő megválasztásával vagy magasabb vezető állású munkakörbe való kinevezésével;
d) tagságról való lemondásával;
e) tagságból való felmentésével;
f) büntető, illetőleg fegyelmi felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével.
(2) A tagságból történő felmentésről az összügyészi értekezlet dönt titkos szavazással. A felmentéshez a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges.
(3) Szünetel az ügyészi tanácstagság a fegyelmi eljárás megindításától annak jogerős befejezéséig, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszony szünetelése alatt.
(4) Ha az ügyészi tanács tagjainak száma négy fő alá csökken, vagy mind az elnök, mind az elnökhelyettes ügyészi tanácstagsága megszűnik, új választást kell tartani.
12. § (1) Az ügyészi tanács működését - e törvény keretei között - ügyrendben szabályozza.
(2) A törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyészi tanácsra az alkalmazotti tanácsra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyészi tanács egyetértési jogot nem gyakorol, és csak a jogosítványai gyakorlásához szükséges mértékben kérhet tájékoztatást.
A szakmai kollégium
13. § (1) A Legfőbb Ügyészségen és a főügyészségen az azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek részvételével szakmai kollégiumok működnek. A szakmai kollégium elméleti és jogalkalmazási kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatot tesz.
(2) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Főügyészség ügyészei is részt vesznek. A főügyészségen működő szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészek is.
(3) A szakmai kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó szervezeti egységeket a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, főügyészségen a főügyész határozza meg.
(4) A szakmai kollégiumot a legfőbb ügyész, illetőleg a főügyész vagy az általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze.
(5) A szakmai kollégium határozatképességére, a határozathozatal módjára és a véleménynyilvánítás (javaslattétel) határidejére a 9. § (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
III. Fejezet
AZ ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA, A VEZETŐK MEGBÍZATÁSA, KINEVEZÉSE, A VEZETŐI MEGBÍZATÁS, KINEVEZÉS MEGSZŰNÉSE
14. § (1) Ügyésszé azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, illetőleg legfőbb ügyésszé megválasztani, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgát tett. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.
(2) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja.
(3) A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki.
(4) Az ügyészt a legfőbb ügyész határozatlan időre nevezi ki. Nyugdíjas, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött személy határozott időre is kinevezhető.
(5) Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel (megválasztással) és annak elfogadásával jön létre.
15. § (1) A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt - az Országgyűlés házszabálya szerint - esküt tesz.
(2) Az ügyésznek a kinevezés közlésétől számított nyolc munkanapon belül esküt kell tennie. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a kinevezés hatályát veszti. Ha az ügyész az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Az ügyész az eskütételt követően kezdi meg működését.
(3) Az eskü szövege a következő:
„Én ...... ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. Az állami és szolgálati titkot megőrzöm. Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
(4) A legfőbb ügyész helyettes a köztársasági elnök előtt, a többi ügyész pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt tesz esküt.
16. § (1) Az ügyészt a magasabb vezető állású ügyészi és vezető állású ügyészi munkakörbe - a legfőbb ügyész helyettes és a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész kivételével - a legfőbb ügyész nevezi ki. A katonai ügyészségi csoportvezető ügyészt a katonai főügyész nevezi ki.
(2) Magasabb vezető állású ügyész:
a) a legfőbb ügyész helyettes;
b) a főosztályvezető ügyész;
c) a főosztályvezető helyettes ügyész;
d) a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész, a katonai főügyészségi osztályvezető ügyész;
e) a főügyész;
f) a megyei, fővárosi főügyészhelyettes (a továbbiakban együtt: főügyészhelyettes);
g) a katonai ügyészséget vezető ügyész.
(3) Vezető állású ügyész:
a) a katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese;
b) a legfőbb ügyészségi osztályvezető helyettes ügyész;
c) a megyei, fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyész;
d) a legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész;
e) a megyei, fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyész;
f) a katonai ügyészségi csoportvezető ügyész;
g) a helyi ügyészséget vezető ügyész (a továbbiakban: helyi vezető ügyész);
h) a helyi vezetőhelyettes ügyész.
(4) A legfőbb ügyész pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügyészi munkaköröket. A legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész helyettesi állás kivételével - más állás pályázat útján történő betöltését is elrendelheti.
(5) A pályázatot a legfőbb ügyész írja ki. A nyilvános pályázati felhívásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.
(6) A pályázat elbírálásáig a legfőbb ügyész - a katonai ügyészségi csoportvezető ügyészi munkakör esetében a katonai főügyész - megbízást adhat a betöltetlen vezetői munkakör ellátására.
17. § A legfőbb ügyésznek a vezető kinevezése előtt meg kell ismernie
a) főosztályvezető ügyész, főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész esetében a legfőbb ügyész helyettes és az ügyészi tanács,
b) főosztályvezető helyettes ügyész és az a) pontban nem említett legfőbb ügyészségi (katonai főügyészségi) osztályvezető ügyész esetében a főosztályvezető ügyész és az ügyészi tanács,
c) főügyész esetében a legfőbb ügyész helyettes és az ügyészi tanács,
d) főügyészhelyettes, helyi vezető ügyész esetében a főügyész és az ügyészi tanács,
e) katonai ügyészséget vezető ügyész esetében a katonai főügyész és az ügyészi tanács
véleményét a pályázókról.
18. § (1) A pályázat eredményéről a pályázókat legkésőbb a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül írásban kell tájékoztatni.
(2) Csak azt lehet a pályázatra kiírt munkakörbe kinevezni, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt.
19. § (1) Ha nincs alkalmas pályázó, új pályázatot kell kiírni.
(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a vezetői munkakör megbízás útján tölthető be. A megbízás legfeljebb egy évre szólhat. A megbízás lejártával a megbízott vezetőt - a felek eltérő megállapodása hiányában - eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni.
20. § (1) A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam [14. § (2) bekezdés] leteltével;
b) felmentésével;
c) lemondásával;
d) összeférhetetlenségének megállapításával [39. § (2) bekezdés a) pont];
e) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával [40. § (2) bekezdés];
f) hivatalvesztése kimondásával;
g) bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős határozatával;
h) halálával.
(2) A megbízatási időtartam leteltét követő nappal a korábbi legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a megbízatási időtartam leteltének időpontjában megszűnik.
(3) A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával felmentheti a legfőbb ügyészt megbízatása alól, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak.
(4) A (3) bekezdésben említett esetben a korábbi legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul - más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a korábbi legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, vagy a más ügyészi munkakörből eredő feladatainak ellátására sem lenne képes, ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ilyen esetben az ügyészi tanács véleményének kikérése mellőzhető. A felmentési idő hat hónap, amely a legfőbb ügyészi megbízatás alól való felmentést követő nappal kezdődik. A korábbi legfőbb ügyészt a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A korábbi legfőbb ügyészt végkielégítés és a mentesítés időtartamára átlagkeresete illeti meg. Nem jár átlagkereset arra az időre, amely alatt a korábbi legfőbb ügyész munkabérre egyébként sem lenne jogosult.