1994. évi LXXXII. törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról1

1. § (1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-ának 18., 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„18. Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

19. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az értékpapír, illetve a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek az értékpapír, illetve üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó részét. Megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó (ideértve a kft.-t is saját üzletrészére vonatkozóan), illetőleg az értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság által igazolt összeget, ennek hiányában a névértéket kell tekinteni. Az ingyenesen megszerzett értékpapír elidegenítésekor az árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított összegnek a névértéket kell tekinteni. A 29. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 6. § (1) bekezdés e) pontjában említett dolgozói részvény juttatáskori névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett névérték szerinti összeget kell tekinteni.”

(2) A Tv. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában említett ösztöndíjon az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a kutatásra folyósított összeget kell érteni. A 38. § (1) bekezdés alkalmazásában ösztöndíjnak azt az összeget kell tekinteni, amelyet a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény, továbbá amelyet elkülönített állami pénzalap, települési önkormányzat folyósít a közoktatási, szakképzési, illetőleg felsőoktatási intézmény tanulója részére.”

(3) A Tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. A fegyveres erők, testületek és a rendvédelmi szervek tagja fogalmába értendő a Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a Polgári védelem, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás tagja.”

(4) A Tv. 3. §-ának 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. Egyháznak minősül az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény ilyenként meghatároz.”

(5) A Tv. 3. §-a a következő 49., 50., 51., 52. és 53. ponttal egészül ki:

„49. A 37. § (8) bekezdésében említett kamatjövedelemnek minősül a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata - ideértve a zárt kibocsátású értékpapír kamatát és árfolyamnyereségét együttvéve -, feltéve, hogy annak mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot nem haladja meg. Abban az esetben, ha társas vállalkozás magánszemély(ek)től kölcsön vett összeg(ek), valamint zárt kibocsátású értékpapírok után fizet a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot meg nem haladó kamatot (árfolyamnyereséget), akkor az év során általa ily módon kifizetett együttes összegnek csak azon része minősül az előbbi hivatkozás szerinti kamatjövedelemnek, amely nem haladja meg a jegyzett tőkéjének a 10 százalékát, de legfeljebb a 200 ezer forintot. Jegyzett tőke alatt a társas vállalkozásnak az adóévet megelőző évi éves beszámolójában, egyszerűsített éves beszámolójában, egyszerűsített mérlegében, illetve - kezdő társas vállalkozás esetén - a nyitó mérlegben kimutatott jegyzett tőkét kell érteni. Az ily módon kifizetett összeget több magánszemély esetén megállapodás szerint kell figyelembe venni. Az előzőekben meghatározott korlátokat meghaladó összeg a magánszemély 29. § szerinti jövedelme.

50. A magánszemélyek a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcseréje e törvény 22-25. §-ai alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg, vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély 29. § szerinti jövedelmének számít.

51. A lakás bővítése, illetőleg korszerűsítése alatt az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló rendeletben foglalt fogalommeghatározást kell érteni.

52. A 7. § (1) bekezdésének 4. r) alpontja alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhető körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni.

53. A 19. § alkalmazásában egyéni vállalkozónak tekintendő a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó, e tevékenységének végzése tekintetében.”

2. § A Tv. 6. §-ának (1) bekezdése a következő j), k) és l) pontokkal egészül ki:

(Nem bevétel, ha törvény másként nem rendelkezik:)

„j) az az összeg, amelyet a kárpótlásról szóló törvények2 alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld - ideértve a mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával vásárolt földet is - átruházásából származó jövedelméből az átruházás évének utolsó napjától számított egy éven belül mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordított; a jövedelem kiszámítására - az 1991. évi XXV. törvény vonatkozó rendelkezésétől eltérően - a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a szerzéskori forgalmi értéknek a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni; továbbá azzal, hogy e bekezdés h) pontjában foglalt szabály ilyen esetben nem alkalmazható; az említett határidőt az adóhatóság - kérelemre - egy évvel meghosszabbíthatja; a termőföld vásárlását a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával a határidő lejáratát követő 15 napon belül kell igazolni; amennyiben az újabb termőföldvásárlást a magánszemély az adóhatóságnak nem igazolja, az átruházott termőföld szerzésének időpontjától függően, vagy az említett törvény 23. § (3) bekezdését, vagy e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni;

k) a magánszemélytől az adóévben levont (általa befizetett) munkavállalói járulék összege, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is, ez utóbbi esetben az adóbevallásban, illetőleg az ezt helyettesítő nyilatkozat megtételekor - az erről szóló igazolás alapján - lehet a bevételnek nem számító összeget figyelembe venni;

l) a 15. § (1) bekezdése alapján bevételcsökkentő tétel elszámolására jogosult egyéni vállalkozónál a szakmunkástanuló, illetőleg a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként és havonta az említett csökkentő tételen felül további 500 forint.”

3. § (1) A Tv. 7. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

„3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális és nevelési segély, az önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás és munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől a házastárs vagy egyeneságbeli rokon részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély;”

(2) A Tv. 7. § (1) bekezdése 4. pontjának g), p) és r) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, ugyanakkor a 4. pont a következő t) és u) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

„4. g) az, amelyet a sportszervezet a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének nem munkaviszony keretében történő ellátása során az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és étkezési szolgáltatás címén juttat; nem tartozik e körbe a sportolónak 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában) akkor sem, ha az elszállásolás helye időközben megváltozik, kivéve, ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illetőleg Európa-bajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja;

4. p) a 3. § 44. pontjában megjelölt, tartósan fokozott igénybevételnek kitett, illetőleg harckészültségi gyakorlaton részt vevő magánszemélynek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni étkeztetése, továbbá a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása;

4. r) a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 1600 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1200 forintig terjedő kedvezmény; az előzőek ugyancsak választható módon megilletik a szakmunkástanulót is és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója [41. § (4) bekezdés], illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy az 1600 forintig, vagy az 1200 forintig terjedő) kedvezményt veheti igénybe; a munkáltató a juttatásról adatot szolgáltat az illetékes adóhatóságnak, a magánszemély a juttatást adóbevallásában feltünteti;

4. t) a kormányrendeletben meghatározott közlekedési és postai kedvezmény, amely után a kifizető fogyasztói árkiegészítésben nem részesül;

4. u) az, amelyet az állami, önkormányzati és egyházi forrásból nyújtott közoktatási ellátáshoz kapcsolódó tanulmányi kirándulás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban részt vevő kap;”

(3) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 9., 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: