„9. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő helyi önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 évenként egy alkalommal 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-ig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;

10. az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásáért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett az önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés;”

(4) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. a fegyveres erők, testületek és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés;”

(5) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. a biztosító szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összegét -, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár szolgáltatása;”

(6) A Tv. 7. § (1) bekezdése 30. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. c) nem mentes azonban e bekezdés bevezetőjében, valamint az a) és b) pontokban foglaltak ellenére az az összeg, és az ösztöndíj sem, amelyet bármilyen jogcímen az alapítványból az alapítvány alapítója vagy a csatlakozó kap - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő egészségügyi célú kifizetést -, továbbá az alapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, továbbá amelyet nem közvetlenül az alapítványi célra fizettek ki;”

(7) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek [12. § (5)-(7) bekezdés] az a része, amely évi 1 millió forintot meg nem haladó bevételéből származik, feltéve, hogy a magánszemély ezt a tevékenységét a 20. §-ban foglaltak szerint végzi, és nem választja a 38/A. §-ban e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, valamint a bevételről nyilvántartással rendelkezik;”

4. § A Tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni minden olyan adóköteles vagyoni érték esetén, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenysége során - e jogviszonyára tekintettel - pénzbeli vagy természetbeni munkabér [3. § 27. a) pontja] formájában rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a magánszemély munkáltatója [41. § (4) bekezdés] által, a magánszemély javára kötött biztosítás adóköteles díját, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói befizetést is.”

5. § A Tv. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély (20. §), feltéve, hogy nem választja a 38/A. § szerinti e tevékenységével összefüggő adókedvezményt, az e tevékenységből (21. §) származó évi 2 millió forintot meg nem haladó bevételének élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén 10 százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekintendő jövedelemnek.”

6. § A Tv. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az egyéni vállalkozó olyan munkanélküli magánszemélyt foglalkoztat alkalmazottként, aki

a) legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt,

b) vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült,

c) vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött,

akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulékkal, feltéve, hogy az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg.”

7. § A Tv. a 15. § után a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Az egyéni vállalkozó a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint az e tevékenységéből származó jövedelme után választhatja az átalányadó fizetését. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem nem része az összjövedelemnek, kiszámítására, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb, ezzel kapcsolatos kötelezettségekre a 6. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.”

8. § A Tv. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingó dolog szerzéskori forgalmi értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, számla, nyugta, elismervény stb.) szerinti érték. Külföldről behozott ingó dolog esetén forgalmi értéknek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, illetve olyan ingó dolog esetében, amikor vámkiszabásra nem került sor, a számla szerinti, az 1. számú melléklet B/I. 4. pontjában említett módon forintra átszámított értéket kell szerzéskori forgalmi értékként figyelembe venni.

(3) Ha az ingó dolognak, az ingatlannak, illetve a vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.”

9. § A Tv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog átruházásáról szóló szerződést az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem nyújtották be, a szerzést 1982. január 1. napja utáni szerzésnek kell tekinteni.”

10. § A Tv. 27. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély bevételének egésze jövedelem,)

„a) a kifizető által történt, egy szerződés alapján 3000 forintot meg nem haladó összegű - a 14-21. §-ok alá nem tartozó - önálló tevékenységből származó kifizetés (a továbbiakban: kisösszegű kifizetés), összeghatártól függetlenül, a földjáradék címén, valamint a kifizetőktől származó együttesen legfeljebb 50 ezer forintig terjedő a külterületi termőföld bérbeadásáért kapott összeg esetén;”

11. § A Tv. 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti jövedelemnek minősül különösen:]

„c) a jövedelmet pótló kártérítés, illetőleg a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés - figyelemmel a 7. § (2) bekezdésére is -, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a tag által a rá jutó vagyonrész címén felvett összeg;”

12. § A Tv. 29/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (7)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem bevétel a kifizető által állami és egyházi ünnephez, továbbá a családi eseményhez kapcsolódóan a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 Ft-ot meg nem haladó összeg, valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amelyet a magánszemély a tevékenységének végzésével szoros összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap.

(6) Az (1) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg.

(7) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal (ideértve az ideiglenes jellegű ilyen dokumentumokat is) ellátott személygépkocsija e törvény által vélelmezett magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában az adó fizetésére a személygépkocsi forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos kifizető, amennyiben pedig a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzemben tartót (üzemeltetőt) is tartalmazza, az adó fizetésére kizárólag az utóbbi kifizető kötelezett.

(9) A (7) bekezdés alkalmazásában

a) nem tartozik a kifizető fogalmába a nem a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó;

b) személygépkocsinak minősül az 1 tonnát meg nem haladó önsúlyú, kettőnél több utas szállítására alkalmas tehergépjármű is.

(10) A (7) bekezdésben említett jövedelem után a (8) bekezdésben megjelölt kifizető a 7. számú melléklet táblázatában foglalt adótételeket a forgalomban tartott személygépkocsija után havonta a tárgyhónapot követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizeti meg. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából egész hónapnak számít. Évközi tulajdonos (üzemeltető) változás esetén az új tulajdonost (üzemeltetőt) a változást követő hónaptól terheli az adókötelezettség.

(11) A kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a (10) bekezdésben említett adót a magánszemély fizeti meg. Ez csak egész hónapra történhet, oly módon, hogy a magánszemély a vele megállapodást kötő kifizetőnek az adott hónap utolsó napjáig befizeti a vonatkozó adótételt, amelyet a kifizető a (10) bekezdés szerint továbbít az adóhatóságának. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az említett időpontig nem tesz eleget - az ebből eredő jogvitától függetlenül -, a kifizetőnek a (10) bekezdés rendelkezései szerint kell az adót megfizetnie.

(12) Nem kell a (10)-(11) bekezdés szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után,

a) amely a költségvetési szervek tevékenységének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervezet, a társadalmi szervezet, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezet tulajdonában, illetőleg üzemeltetésében van;